A kulisszák mögött: a hangtechnikusok

A hangtechnikusok a színfalak mögül gondoskodnak a technikai háttér megfelelő működéséről, valamint hogy a cirkuszművészet egyik legfontosabb elemei, a hangok és a zene kifogástalanul, mindig jókor járuljanak hozzá az élményhez.

Szakács Krisztiánnal, a Fővárosi Nagycirkusz hangtárának vezetőjével beszélgettünk karrierjének állomásairól, és a hangtechnikusi háttérszakmáról.

Szakács Krisztiánt régóta érdekelte a hang- és fénytechnika, ezért nagy örömmel végezte el a színpadtechnikus–szcenikus képzést Békéscsabán. Első saját színpadi munkája hangtechnikusként A kőszívű ember fiai volt, de emellett a fénytechnikát is alaposan kitanulta. Álmait követve Budapestre költözött, majd a Pesti Színházban helyezkedett el szakképzett világosítóként, ahol három évet töltött el. Két éve dolgozik a Fővárosi Nagycirkuszban, ez év januártól pedig a hangtár vezetője. Emellett besegít több fesztiválon és független színházban hang-és fénytechnikusként. A Baross Imre Artistaképző Intézetben hangtechnikát oktat.

Miből áll a munkád?

A munkám legnehezebb része a főpróbahét, amikor fogadom a zenei anyagokat, előzetesen felveszem, hogy vannak a váltások a produkciókban, amiket leegyeztetek az artistaművészekkel. Ha nincs tapszenéje, tájékoztatom a Fővárosi Nagycirkusz zenekarát, akik kiválasztják számára a produkciójához illő legmegfelelőbb zenét. Ha ragaszkodik a playback zenéhez, és abba csatlakozik be a zenekar, az egy bonyolultabb procedúra. Az új fellépők általában velem találkoznak először. Ha esetleg egy művésznek van mikroportja vagy énekel, akkor az külön hangbeállást igényel. Van egy adott szcenika, amit leírok magamnak és aszerint megy a műsor. Ha zenekar és ének is van, egyszerre több mint negyven sávot kell figyelni és élőben lekövetni, ami sok figyelmet igényel, de külön igazítanom is kell minden előadáson. Nagy segítségemre van egy színházi bejátszó program is, melyben több mindent le tudok programozni, automatizálni ezzel sokkal gördülékenyebben megy a munka. (Minden színházban és a szabadtéri rendezvényen is ezt a programot használják.) Minden előadáson és próbán bent kell lennem, sokszor premier után is próbálnak az artisták, amelyben segítek nekik. Ha lezajlott a próbahét, az előadásokon már könnyebb a helyzetünk, mert a rendezői utasításoknak megfelelően hangosítunk. Én indítom el az előadást, nekem szól fel a porondmester, hogy felkészültek. Majd szólok a zenekarnak és a fénytárnak, és ha mindenki készen áll, elindítom az előadás kezdetét jelző gongot. Ha valamilyen probléma van az előadás közben, azt is egyből nekem jelzik. Van egy talk-back mikrofonom, amivel elérem a zenekar tagjait, ha például kimarad egy szám, vagy ők jeleznek vissza, hogy melyik hangszerből kérnek több vagy kevesebb hangerőt.

A hangtechnikus egy háttérszakma, ami elsősorban a fellépő művészeket és a zenészeket szolgálja ki, mert ha ők nem érzik jól magukat a színpadon, a közönség sem fogja. A hangerőbe a rendezőnek egy bizonyos határig van beleszólása, de az én felelősségem, hogy ne tegyem ki a nézőket és a művészeket egészségügyi kockázatnak. Igyekszem 85-90 decibel alatt tartani a hangerőt, bár az erre vonatkozó törvények többet is megengednének, de a Fővárosi Nagycirkusznak és számomra is a kisgyermekek védelme elsődleges.

Kiből válhat jó hangtechnikus?

Nagyfokú elhivatottság, akarat, érdeklődés és szakmai alázat kell hozzá.

Szekáry Zsuzsanna