Elismert magyar festőművészek cirkuszi ihletettségű alkotásai  

A magyar festészet napja alkalmából tartsatok velünk egy izgalmas kalandra, és fedezzük fel együtt ismert festő- és grafikusművészeink cirkuszhoz kapcsolódó alkotásait!

A Fővárosi Nagycirkusz legújabb Tündértánc – Nővarázs című műsorában egy csodálatos művészeti kalandra invitáljuk a nézőinket. A cirkusz- és a képzőművészetek közötti kapcsolatok segítségével jelenítjük meg a női lét szépségét, különböző aspektusait és életképeit. A galériává változott manézsban a mozgó szobrok mellett világhírű festmények lógnak, köztük az egyik leghíresebb magyar alkotás, Szinyei Merse Pál (1845–1920) Lilaruhás nő (1873) című festménye.

A magyar Mona Lisaként emlegetik a legismertebb magyar művész által festett női alakot. A titokzatos nő a művész feleségét, Probstner Zsófiát ábrázolja a házasságkötésük utáni évben. A festményt megelőzte egy nagyon hasonló kép, amelyen Zsófia sárga ruhában látható. Szinyeit sok kritika érte, amelyek nagyon rosszul érintették a lelkileg labilis művészt. Inkább munkájába menekült és folyamatosan tökéletesítette technikáját. Életének utolsó huszonöt évét festéssel töltötte. Céltudatos és kitartó munkája végül beérett, Majális című képét Münchenben aranyéremmel díjazták. Szinyei elhivatottsága nagyon hasonlít az artisták életmódjához: kemény munkával, elszántsággal, küzdéssel és folytonos gyakorlással bármi elérhető.

A vászonra készült olajfestmény jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható. Fotó: Wikipédia

 

Pólya Tibor (1866–1937) festő- és grafikusművész, karikaturista művészeti tanulmányait Pesten, Münchenben és Párizsban végezte. Munkássága széles kört ölel fel. Tájkép, portrék, alföldi zsánerképek, aktfestmények, cirkuszi pillanatképek. Rendszeresen jelentek meg rajzai az akkori nagy lapok hasábjain, emellett színházak számára tervezett és festett díszleteket, valamint rengeteg könyvillusztráció fűződik a nevéhez. A rézkarc és a litográfia területén is otthonosan mozgott. Az utazócirkuszok varázsát számtalan festményen örökítette meg.

Mutatványosok a szolnoki vásárban című alkotását olajjal festette meg kartonra. Fotó: budapestaukció

 

Aba-Novák Vilmos (1894–1941) nemzetközileg elismert magyar festő, és grafikus, aki 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás, 1940-ben pedig a XXII. velencei biennálé nagydíját. Egy anekdota szerint a párizsi kiállításon képeit meglátva Pablo Picasso azt kérdezte: „Ki ez a barbár zseni?” Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó dinamikus, monumentális ihletettségű, erőteljes, harsány, plakátszerű alkotásainak egyik kedvelt témája a cirkusz volt. A két világháború közötti időszak városligeti kőcirkuszain, a Néparénán, valamint a Wulff Cirkuszon kívül, a külföldi utazócirkuszok és a magyar vándorcirkuszok is megjelennek alkotásain. Leghíresebb festményei a témában a Cirkusz (Néparéna, 1930–1932), a Cirkuszban (Gazdag Cirkusz, 1935), a Cirkuszi kikiáltó, a Vurstli (1930) vagy a Cirkusz (Komédiások, 1941).

A Cirkusz (Néparéna) című festményt temperával festette fára a művész. Fotó: Virág Judit Galéria

 

A sokoldalú, Munkácsy Mihály-díjas és posztumusz Kossuth-díjas Kondor Béla (1931–1972) festőművésznek és grafikusnak egyik legismertebb cirkuszi ábrázolása a vándorcirkuszok világába nyújt kendőzetlen és intim betekintést Cirkusz című papírra vetett rézkarcán.

Victor Vasarelynek (1906–1997), születési nevén Vásárhelyi Győzőnek, az optikai festészet, vagy „op-art” egyik legjelentősebb képviselőjének szintén kedvelt támája volt a cirkusz ábrázolása, egyik leghíresebb műve a Bohóc címet viseli, amelyet több változatban is elkészített.

A Bohóc című „op-art” stílusú alkotás nemzetközileg is ismert. Fotó: artnet.com

 

Durai Tibor (1912–1988) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, éremművész legkedveltebb témái a munkások, szegény emberek és vallási témájú képek mellett, a cirkusz világa volt. Utóbbi talán annak is köszönhető, hogy egyik mestere Aba-Novák Vilmos volt.

A Cirkusz című festmény bohócokat és a háttérben álló konferansziét jeleníti meg a cirkuszra jellemző vidám színekkel. Fotó: mutargy.com

 

A Munkácsy Mihály-díjas Nagy Gábor festőművész és szobrász 1949-ben született Budapesten. A Szinyei Társaság tagja 1973-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1991-től a festő tanszék vezetője volt. Mutatványosok I. és Mutatványosok II. című farostlemezre, vegyes technikával készült festményei a harsány színek mellőzésével is tökéletes pillanatképet nyújtanak a cirkuszművészekről.

A Mutatványosok I. című festmény középpontjában egy golyón egyensúlyozó artistanő áll. Fotó: Kieselbach Galéria

 

Kortárs festő- és grafikusművészeinket is megihleti a cirkuszművészet varázslatos világa. Az 1964-ben született és a Magyar Iparművészeti Főiskolán 1993-ban végzett Szalma Edit nevéhez számos, elsősorban mesekönyv illusztrálása fűződik. Azonban Cirkuszi ihletettségű műveinek három kiállítást is szentelt: 1995-ben Cirkusz címmel Budapesten a FISE Galériában M. Tóth Éva grafikusművésszel, 1996-ban Cirkusz illusztrációk címmel a dabasi Művelődési Házban és 1998-ban szintén Cirkusz címmel Franciaországban Borbély Ferenc Gusztáv grafikusművésszel. Ezen kívül az ő és Borbély Ferenc Gusztáv nevéhez fűződik a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál több plakátjának elkészítése is.

A plakátok az Országos Tervezőgrafikai Biennálékon is sikereket arattak.

 

A modern cirkuszművészet több mint 250 éves fennállása óta minden társadalmi réteghez eljutott, inspirációt és fejlődést hozva a többi művészeti ágba. Ezáltal is bizonyítva létjogosultságát, mert nem csak szórakoztat, hanem a kultúra szerves részét képezi, ezért a cirkuszművészet fennmaradása és ápolása közös társadalmi érdekünk.

Szekáry Zsuzsanna

Skip to content

Send this to a friend