Ellopott öröm – Marosi Antal drog-prevenciós előadása  

 Csupán halványan emlékszem az általános-és a középiskolai drog-prevenciós előadásokra. Nyolc év alatt mindössze két-három ilyen alkalomban volt részem. Bejött az osztályterembe két rettentően morózus rendőrtiszt, akik negyvenöt percben, szárazon ledarálták a „forgalomban” lévő kábítószerek összetevőit, a testre gyakorolt hatásaikat, majd felöltve legszigorúbb arcukat, fenyegetően tájékoztattak, hogy milyen büntetőjogi következményei vannak a kábítószer használatnak és terjesztésnek. (Azóta tizenöt év telt el, remélhetőleg változott a gyakorlat. )

„A drog rossz, értem?” – mondaná a South Parkból Garrison tanár úr. Jó, de miért? Erre már nem igazán kaptunk választ, a drogok összetevőinek listájától nem lettünk okosabbak, sőt, voltak olyan diákok, akiknek inkább fel is csigázta a fantáziáját, hogy ugyan mi lehet abban annyira rossz, ha valami ekkora eufóriát okoz? Nos, erre ad bőséges és cseppet sem száraz, inkább megrázó válaszokat Marosi Antal, a Trádió Alapítvány A drogokról másképpen című, több éve futó előadássorozatában, amelyet dr. Balogh Sándor iü. orvosszakértő  dolgozott ki.

Marosi Antal nem a drogok összetevőiről és kinézetükről mesélt, nem hozott el exdrogfüggőt, ugyanis szerinte az utóbbi rossz példával szolgálhat, aki a fiatal hallgatóság szemében hős túlélőnek tűnhet. Először a dílerek taktikájáról, a szülőktől való eltávolodásról és a baráti kör nyomásáról beszélt.

Az életből adódó nehézségek – szülők válása, szakítás, haláleset – miatt sok esetben a tanácstalanságból eredő feszültség levezetése gyanánt nyúlnak az emberek a drogokhoz. Viszont semmi nem változik a szerhasználattól. Ilyenkor mentőkötelet kell keresni, legyen az egy új hobbi, vagy a tanárokhoz, iskolapszichológushoz kell fordulni.

Az előadás következő sarkalatos pontja az emberi tudatállapotra ható kémiai anyagok  ismertetése volt. A cigaretta, a kávé, a kulturált keretek között fogyasztott alkohol, vagy éppen a sárgarépa fogyasztása az egyén felelősségén múlik. A gyógyszerek már a betegen, az orvoson és a gyógyszergyáron, míg a kábítószerek fogyasztásáért a díler a felelős, akinek a szerhasználó nem más, mint a szponzora. A témához tartozik még a „hülyék világa”, akik csavarlazítót, az idegsejtek szigetelését feloldó hígítót, a húst lemaró krokodilt, az emlékezetvesztést okozó ginát és a patkányméregből valamint körömlakklemosóból készült biofüvet használnak.

 

A kábítószer látható káros hatásait Marosi Antal MRI felvételekkel mutatta be. Nevezetesen amikor az egészséges emberek agyának 0,5 X 1 méretű felvételeken piros foltként megjelenő örömközpont megy tönre.

Az idegsejtek felépítésének reprezentálása után az életből vett példák segítségével megtudtuk, hogy miért fontos ez az agyi terület és, hogy a receptorok csúcsán miként születik meg az öröm, amit aztán enzimek törölnek tisztára.

A kábítószer maga az ellopott öröm, ugyanis a drogfogyasztás következtében a receptorok eltűnnek. Ugyan a különböző rehabilitációs tréningeken meg lehet tanulni újra örülni, de az már soha nem lesz ugyanaz az érzés, ugyanis születésünk után ezek a receptorok nem regenerálódnak.

Az elveszett öröm pótlása miatt nyúl egyre nagyobb adagokhoz a szerhasználó, amibe könnyen belehalhat. Az örömközpont nélküli emberek élőhalott szobanövényekké válnak, így a díler elevenen öl meg másokat. Ezért is van az, hogy a dílerek sok esetben olyan súlyos büntetésben részesülnek, mint akik kioltottak egy emberéletet. Hogy mennyi idő alatt megy tönkre valakinek az örömközpontja, egyénenként változó. De vannak olyan szerek, mint például az LSD, ami olyan, mintha egy kapcsolót tenne tönkre az agyban, ezért még a használata után jóval később is képes kiváltani a hatását egy hirtelen jövő trip által, ami könnyen vezet halálos autóbalesetekhez is.

Az előadás utolsó témája a cannabis volt, amelyről az előadó eloszlatta azt a tévhitet, miszerint gyógyszerként is használható. Egy hatóanyaga valóban gyógyszer lehet, de ahhoz szakszerűen, gyógyszergyári körülmények között ki kellene vonni, ami egy füves cigaretta elszívásakor értelemszerűen nem történik meg. Emellett a cannabis testszerte tönkreteszi a receptorokat, többek között az immunrendszert is ezáltal gyengül meg.

Záró képként egy dohányos és egy füves cigarettát szívó egyén tüdeje közötti különbségek szemléltetése következett, majd egy fontos felhívás, miszerint lényegtelen, hogy az interneten valami legális szernek van feltüntetve, attól még ugyanúgy tönkretesz.

Marosi Antal nem a levegőbe beszél, huszonhat éven át dolgozott gyilkossági nyomozóként, újságíróként rendszeresen csatlakozott mentősökhöz, így igazán nagy rálátása van a témára. Tíz éve járja az ország iskoláit, hogy ahogy ő nevezi, „a dolgok mögé néző előadásával” felhívja a fiatal korosztály figyelmét a drogfogyasztás veszélyeire.

Ez az előadás valóban innovatív, az életből vett, valamint tudományosan megalapozott példákkal mutatja be szórakoztatóan, de annál komolyabban a fiatalok nyelvén, hogy miért nem érdemes bekerülni egy mindent tönkretevő örvénybe.

Szekáry Zsuzsanna