„Ez olyan, mintha sportolóként az olimpiára készülnél, csak nekünk egy héten többször is olimpia van” – Interjú a Duo Staubertivel
SzekaryZsuzsanna07A többszörös cirkuszfesztivál-díjas Duo Stauberti is fellép különleges trükkökkel fűszerezett perzs produkciójukkal Tavaszváró – Fesztivál + műsorunkban. Interjúnkban a duó cirkuszi dinasztiájukról, karrierjük alakulásáról, emberfeletti akaratról és mozgatórugóikról, valamint a tavaszi előadásunkról beszélt.
A Fővárosi Nagycirkusz művészbüféjében beszélgetünk a Duo Staubertivel. Fellépőkosztüm és smink nélkül érkeznek az interjúra, de a mozdulataikból már messziről lerí, hogy artistaművészek. Összhangban vannak a testükkel, erő és kecsesség árad belőlük. Vidámak és kedvesek, néha el is felejtem, hogy a cirkuszi szakma világsztárjaival ülök egy asztalnál, akik a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon is Ezüst Bohóc-díjat nyertek. Nincsenek sztárallűrjeik, nem szállt a fejükbe az éveken át begyűjtött rengeteg taps és szakmai elismerés. Pusztán szerelmesek a szakmájukba, amit az igazi művészekre jellemző alázattal végeznek.
Dimitr büszkén osztja meg, hogy a Stauberti család Csehország egyik legrégebbi cirkuszi dinasztiája, amelyre többek között egy féltve őrzött családi relikvia a bizonyíték: egy az 1830-as évekből származó cirkuszi plakát, amelyen az őseik láthatók. „Nancy és én már a család nyolcadik generációja vagyunk, akik cirkuszművészettel foglalkoznak. Beleszülettem a cirkusz csodálatos világába, ezért már 14 évesen elkezdtem gyakorolni a perzs számot, ami egy családi zsáner, az összes felmenőm ezzel lépett porondra. Minden kunsztra a szüleim tanítottak, majd két év intenzív gyakorlást követően már közönség elé léptem” – emlékszik vissza csillogó szemekkel. Majd megosztja, hogy a Fővárosi Nagycirkusz közönsége nem először találkozhat a Stauberti névvel, ugyanis a nagyszülei, az édesapja, majd évekkel később ő is fellépett a lánytestvérével Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában. Ahogy a családtagjai, ő is kellemes emlékeket őrzött az intézményről, ahová a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál, majd az azt követő tavaszi műsor kedvéért örömmel tért vissza. „Itt mindenki nagyon segítőkész és kedves, a szakemberek pedig nagyon értik a dolgukat. Nem véletlenül van kiemelkedő reputációja a cirkuszok között” – jegyzi meg Dimitr, majd átadja a szót filigrán unokahúgának.
A Duo Stauberti többszörös cirkuszfesztivál-díjas produkciójában a generációról generációra öröklődő tudás tükröződik.
Nancy szülei azt szerették volna, ha más szakmát is szerez, ezért táncművészeti iskolába járt. De ahogy a cirkuszi szakmában mondani szokás, akinek egyszer a forgács a talpához ragad, ott is marad, így amikor Dimitr megkérdezte az akkor 19 éves lányt, hogy lenne-e a fellépő partnere, azonnal igent mondott. Természetesen nem álltak rögtön porondra, össze kellett szokniuk és Nancy-nek is vissza kellett rázódnia a cirkuszi mozgásformákhoz. „Ez olyan, mintha sportolóként az olimpiára készülnél, csak nekünk egy héten többször is olimpia van. Mindig a maximumot kell nyújtanunk, nem hibázhatunk. Csak olyan trükköt mutatunk be a közönségnek, amiben teljesen biztosak vagyunk. Nekem öt év gyakorlásba telt, mire a porondra léptem azzal a kunszttal, amikor létrán egyensúlyozom, miközben a homlokomon tartott perzs rúdon a magasban dolgozik a partnerem – mutat rá Dimitr. Ez volt a legnehezebb trükk, amit megtanult, ugyanis 20 évesen kellett elsajátítania a létraegyensúlyozás művészetét. A produkciójuk egy másik kunszt miatt is különlegesnek számít a cirkuszi szakmában, ugyanis egykerekűzés közben is képes megtartani a partnerét a perzs rúdon. „Ötven évvel ezelőtt még voltak ilyen számok, de az elmúlt húsz évben senki nem csinált ilyet, ugyanis rengeteg gyakorlást és elhivatottságot igényel”.
A cseh cirkuszi dinasztia tagjai a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Bronz Pierrot-díjat kaptak a rangos szakmai zsűritől.
Kérdésemre, hogy mi a hajtóerejük, hogy ne adják fel és egyre tökéletesítsék a trükkjeiket, egybehangzóan, szemükben bújkáló meghatottsággal mondják: „Azért az érzésért, amit a közönségtől kapunk. A felhangzó tapsért, amivel elismerik a munkánkat, a mosolyért az arcukon. Emellett úgy érezzük, hogy a Stauberti név kötelez, tovább szeretnénk öregbíteni a családunk hírnevét, ami szintén nagy motiváció számunkra”. A sikerből bőven kijutott a Duo Staubertinek, ugyanis Varsó, Latina és Monte-Carlo után a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon is diadalmaskodtak; Bronz Pierrot-díjat és a Magyar Cirkuszigazgatók zsűrijének ezüst-díját nyerték el. Bár megtisztelő számukra, hogy a szakma is elismeri őket, az igazi dicséret számukra a közönség visszajelzése. „Nekik akarunk elsősorban megfelelni, a fesztiválokon történő részvétel már csak egy jóleső plusz dolog az életünkben” – világít rá Nancy.
A cirkuszművészet kívülről egy zárt, csillogó világnak tűnik, ahol az élet mindig mozgásban van, sosincs két egyforma nap. Ám néha pont ez adja a hátrányait is. Amikor a duó utazócirkusszal lép fel, a lakókocsis élet jobban megviseli őket, mert ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, de az is előfordul, hogy nem működik a vízellátás. Norvégiában például egy városban egy előadást adtak, majd azonnal tovább állt a cirkusz, így folyamatos utazással teltek a hónapjaik. Nancy negatívumként említette meg azt is, ha valamelyikük lesérül, akkor két-három hónapig kényszerpihenőre vannak ítélve, amit minden artistaművész nehezen visel.
A Duo Stauberti perzs számukban a nehézségük miatt manapság egyáltalán nem látható trükköket mutatnak be.
A március 15-ig látható Tavaszváró – Fesztivál + című műsorunkkal kapcsolatban pedig Dimitr megosztotta, hogy azért is tetszik neki az előadás, mert a sok fiatal fellépő miatt modern hangulata van. Nancy szintén az új artista generáció szerepeltetésével kapcsolatos örömét fejezte ki, ugyanis ezáltal is azt üzeni a műsor, hogy a cirkusz fejlődik és van jövője.
Szekáry Zsuzsanna
Fotó: Urbán Ádám
