Rúdtánc kicsit másképp – Villáminterjú Bakk Diánával  

Bakk Diána is fellép Dinasztiák című műsorunkban cirkuszművészeti elemekkel fűszerezett rúdtánc produkciójával. Villáminterjúnkban Diána artistaművész karrierjéről, különleges számának megalkotásáról, valamint a rúdtánc kulisszatitkairól mesélt.

 

Miért választottad az artista szakmát?

Négyéves korom óta aktívan mozgok, balett táncos szerettem volna lenni. Felvételiztem az Állami Balett Intézetbe, de az utolsó rostán kiestem. Nagyon elkeseredtem, többféle sportot is kipróbáltam, például a focit, majd édesanyám elém tett egy újsághirdetést, amiben az állt, hogy felvételt hirdetnek az Állami Artistaképző Intézetbe, ahol évekkel később perzsszámmal végeztem. Az akkori partneremmel rajtunk kívülálló okok miatt fél év múlva elváltak az útjaink. Utána egy éven át duó deszkaszámmal léptem fel, majd csatlakoztam a többszörös cirkuszfesztivál díjas ifj. Simet László halálkerék produkciójához. Öt év közös fellépés után, amikor hazajöttünk az amerikai a Ringling Cirkusztól annak megszűnése miatt, belekezdtem a rúdtánc szóló karrierembe.

 

Éles váltás volt, miért a rúdszámra esett a választásod?

Még eszembe sem jutott a rúdtánc, mikor a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon először láttam az azóta példaképemmé vált artistaművész, Dima Shine előadását, aki teljesen elvarázsolt. Az egyik barátnőmtől ajándékba kaptam egy rúdtáncórát a világbajnok Szlávy Eszter és Tanzer Katalin Rúdsport Akadémiájára. Azonnal megtetszett ez a nőies sport, már az első alkalommal több trükköt meg tudtam csinálni. Mindig a sikerélmény vitt előre. Amikor szinte összeestem a fáradtságtól, akkor is addig gyakoroltam egy-egy elemet, amíg sikerült. Később sok mindent megtanultam az egyesületben, viszont a legtöbbet a mentoromnak és koreográfusomnak, Kovács Tibornak köszönhetem.

 

Mivel valami egyedi és különleges produkciót szerettem volna létrehozni, ezért statikus akrobatikával ötvöztem a rúdtáncot, kézen és fejen is állok a rekvizitem (cirkuszi kellék) tetején. A két méter nyolcvan centiméter magas rekvizit megalkotását éppen ezért nagyon körültekintően kellett megtervezni: ne kelljen kikötni, ne legyen túl nehéz és ne boruljon fel.

 

Bakk Diána statikus akrobatikával ötvözi a rúdtáncot két méter nyolcvan centiméter magas rekvizitjén.

 

Mi a produkciód mondanivalója?

A férfi és a nő közötti örök vívódást, a szerelem hullámvölgyeit, a szeretlek is, meg nem is érzést mutatom be a férfit jelképező rúddal.

 

Manapság divatos dolog rúdtáncórákat venni, viszont elég félelmetes véraláfutásokat lehet látni a résztvevőkön. Ez ennek a sportnak a velejárója?

Így van, minél többet csinálod, annál több foltod lesz, viszont ezt egy idő után megszokja a bőr. Ha új elemet kezdenek el gyakorolni, máshol éri igénybevétel a bőrt, ami véraláfutásokhoz és akár szakadáshoz is vezethet. Ha valaki keményen próbál, az mindig meglátszik a testen. Én is néha úgy nézek ki, mintha megvertek volna, de ez egy ilyen sport, egy morbid szenvedély.

 

Szekáry Zsuzsanna

Fotó: Urbán ádám