Újabb különleges relikviával gyarapodott a Fővárosi Nagycirkusz műtárgygyűjteménye  

Richter Sándor 69 évvel ezelőtt, a nagy múltú Richter cirkuszi dinasztia tagjaként, lakókocsiban látta meg a napvilágot. Gyermekként a családi cirkuszukkal járta az országot, és éppen amelyik településen felléptek, ott járt iskolába. 14 éves volt, amikor végleg elhatározta, hogy felmenőihez híven ő is artistaművész lesz. Ekkortól nagyon komolyan vette a próbákat, legalább napi hat órán át gyakorolta a fej- és kézegyensúlyozó számát, amivel csak öt év múltán lépett a közönség elé, mert ahogy mondja „A Richter név kötelez, nem állhattam ki a közönség elé tökéletlen produkcióval”. Sándor világéletében szabadúszó artistaművészként dolgozott, sosem tartozott a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat státuszba vett művészei közé. Több mint negyvenéves pályafutása alatt bejárta a Szovjetunió tagállamait.

41 éve él boldog házasságban a bulgár származású, tornászból lett artistaművész Marijka Ivanov Kosztovával, akitől egy gyermeke, Dániel született, aki szintén az artista hivatást választotta; jelenleg bohócként szórakoztatja a nagyérdeműt.

Richter Sándort korát meghazudtoló fizikai állapota és a cirkusz iránti örök szerelme még mindig a manézsban tartja. Fejegyensúlyozó számával ez lesz az utolsó szezonja a Richter Ricardo Cirkusznál, viszont a feleségével közös komisch számukkal még jó pár évig meg szeretné nevettetni a közönséget, mert számára a cirkusz az életét jelenti.

Kérdésünkre, hogy nehézséget okoz-e számára megválni a felajánlott trombitájától, habozás nélkül a következő választ adta: „Természetesen nagyon kötődöm hozzá, mert még az édesapámé volt, és évtizedekig hozzásegített a megélhetéshez és a sikerhez. Mégis úgy gondolom, hogy a múzeumnál jobb helyen nem is lehetne, mert itt nem eszi meg a por, vigyáznak rá, és bárki láthatja majd. Büszkeséggel tölt el, hogy az én múltam is ki lesz állítva, ráadásul, ha bekerül majd a kiállításba, én is bármikor megnézhetem, ahogy az unokáim is, ha én már nem leszek.”

Szekáry Zsuzsanna

Fotó: Urbán Ádám