Világirodalmi alkotások a Fővárosi Nagycirkuszban – Második rész – Egyenes labirintus, Bűnök és bűnhődések
VamosBence007A Fővárosi Nagycirkusz az utóbbi négy évben előszeretettel kísérletezik összművészeti darabok létrehozásával, amelyek alapját a legtöbb esetben világhírű irodalmi alkotások inspirálják. Cikkünk második részében az Egyenes labirintus, valamint a Bűnök és bűnhődések című cirkusz-színházi előadásokra tekintünk vissza.
A XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválra készült Hegymegi Máté rendezésében az Egyenes labirintus, amelyet leginkább egy káprázatos hídként jellemezhetnénk a cirkuszművészet és a költészet között.
Dohy Anna a prae.hu kulturális portálon így ír benyomásairól: „Az elmesélt történet vázlatos jellemvonásokkal építi fel egy idős bohóc figuráját, aki halála pillanatában visszatekint az életére. A két színész – két szomorú bohóc – segítségével négy tételt, négy évszakot követhetünk végig, melyek változásait a zenei anyag tónusváltásain túl a fények színezete is jelöli. Az utazás végigvezet az élet fontosabb állomásain és szerepein: a gyerekkortól a szerelem megtalálásán majd elvesztésén át az apaságig, végül a szorongásig és a búcsú pillanatáig. Az előadás egy szédítő kaleidoszkóp, melyben az emlékek és benyomások többszörös tükrözésben, torzulásban, ismétlésben öltenek testet.”
A magyar elektronikus zene kiválósága, Yonderboi Egyenes labirintus című hanganyaga szolgál az előadás alapjául, a történetet a kilenc fiatal artista és a két színész – Gyabronka József, Pető Kata – játéka mellett az irodalom leghíresebb költeményeinek segítségével mesélik el egy idős bohóc visszaemlékezéseit. A Kálmán Eszter jelmeztervező és Fekete Anna díszlettervező által megteremtett fekete fehér színvilágú darabban az artistaprodukciók, a színészi játék és az impresszív zene mellett olyan irodalmi klasszikusok hangzanak el, mint Weöres Sándor: Önarckép, Karinthy Frigyes: Így írtok ti, Pósa bácsi: Ninácska, Shakespeare: Ahogy tetszik, Szép Ernő: Dal, Pilinszky János: Aranykori töredék, Ady Endre: Egyedül a tengerrel vagy Pilinszky János: Egyenes labirintus című verse.
„Az öreg bohóc érzéseit, az ifjúságra és a régi szerelemre áhítozó és múltbeli (cirkuszi) emlékeit absztrakt módon jelenítik meg a frissen végzett ifjú artisták, a Baross Imre Artistaképző (most már) egykori növendékei – nevezetesen Biritz Ákos, Buda Balázs, Farkasházi Ildikó, Fehér Ádám, Kassai Benjamin, Németh Kamilla Sába, Rieberger Norbert, Rieberger-Kiss Borbála, Szoó Regina. A megismerkedést, a cirkuszi karrier virágkorát, az egymásra találást és az elválás folyamatát húzzák alá karikán, trapézon, rhönradon vagy gurtnin. A Cirkuszi Artfordító című programsorozat keretében (is) előadott újcirkuszi produkció egyik legnagyobb erőssége, hogy itt nemcsak a színészek, hanem az artisták is „pőrébbek” és lelkileg meztelenebbek. A Pilinszky által írt vers ihletésére létrejött Egyenes labirintusban nem (feltétlenül) cirkuszművészeket látunk különleges számaikkal, hanem fiatal művészeket, akik hol kínai rúdon, hol dróton fejezik ki önmagukat, továbbá Karinthy vagy Szép Ernő, Weöres Sándor vagy Pilinszky János verseinek egy-egy sorát felhasználva” – fogalmaz Németh Fruzsina Lilla az ART7 művészeti portálon.
Tavaly december elején, a Pesti Magyar Színházban került bemutatásra az idén hetvenéves fennállását ünneplő Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnázium jubileumi darabja, amely F. M. Dosztojevkszkij ismét művének nyomán a Bűnök és Bűnhődések címet kapta.
A Szántai Edina rendezésében, Polyák Eszter jelmezeivel, Paál Krisztina és Szilágyi Gyula koreográfiájával, a tizedik és tizenegyedik évfolyamos diákok tanáraik segítségével, saját értelmezésük és meglátásaik alapján dolgozták át a világirodalom egyik legismertebb lélektani regényét. Az artistanövendékek a történetet látványos tömegjelenetekkel, beszédes cirkuszművészeti zsánerszámokkal és a fizikai színház elemeivel keltették életre, miközben a nyolc fejezetre és egy előképre osztott cirkusz-színházi előadás fontos alapkérdésekre keresi a választ: felsőbbrendűség, élet és halál, felelősségvállalás, erkölcsi dilemmák, szabadság.
A cikk első részét az alábbi linkre kattintva olvashatják el:
Szekáry Zsuzsanna
