Elemek tánca – Látványos táncelőadás a Fővárosi Nagycirkuszban
VamosBence007Egy több mint 2500 liter vízzel feltöltött medence, lángoló padló és szikrázó dobverők, egy 40 négyzetméteres trambulinszőnyeg, hét kiváló táncművész, változatos zene, különleges és látványos atmoszféra, technikai újítások és egy fontos üzenet. Az Urban Verbunk Elemek tánca című előadásával szeptember 18-án és 19-én lép fel a Fővárosi Nagycirkuszban. Ennek kapcsán a társulat egyik művészeti igazgatójával és fellépőjével, a Harangozó Gyula-és Junior Prima-díjas Moussa Ahmeddel beszélgettünk.
Az Elemek tánca című előadásuknak nem is lehetne aktuálisabb mondanivalója, ugyanis a környezetünk pusztulására hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy az embernek ideje lenne ismét összhangba kerülnie a természettel és a négy elemmel.
Amikor megfogalmazódott bennünk művészeti igazgató társammal, Tóth Judit Örökös Aranygyöngyös táncművésszel, hogy készítsünk egy olyan előadást, amelyben jelen van a létezésünk alapját szolgáló négy elem, a föld, a tűz, a levegő és a víz, rögtön felébredt bennünk, hogy a szórakoztatás mellett egyfajta társadalmi felelősségvállalási küldetéstudatot is közvetítsünk a közönség felé. Világszerte erőtüzek és árvizek tombolnak, egyre szennyezettebb a levegő és a víz. Az ember által létrehozott klímakatasztrófa már jó ideje elkezdődött, és csak rajtunk áll, hogy megállítjuk-e.
Ezért, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetünk pusztulására, a hetven perces előadásunkban mind a négy elemet megjelenítjük táncos, zenés és vizuális elemekkel. A föld elem mellé a bányászatot társítottuk, a Föld javainak kizsákmányolására asszociálunk a néptánc elemeivel, verssel, Vivaldi komolyzenei szerzeményeivel. A levegő elem esetében a légszennyezésre utalunk, a víz elemnél az árvizekre, a tűz elemnél pedig az erdőtüzekre. Négy dimenzióban jelenítjük meg az elemeket, például nagyon látványos pirotechnikai látványt nyújt, amikor szó szerint a tűzzel táncolunk, a víz elem megjelenítésekor pedig valóban van víz a színpadon. A levegőt viszont egy számunkra teljesen új formában, trambulinnal szemléltetjük.
Az Urban Verbunk a magyar folkórkincs széles útját bejárva mutat rá egy égető problémára: a klímaváltozásra.
A trambulin a cirkusz világában egy ismert eszköz, viszont ha jól tudom, a táncművészetben ez egy egészen új, innovációs megoldásnak minősül.
Táncművészekként megpróbáltuk a táncot a trambulin segítségével egy teljesen új dimenzióba helyezni, ugyanis az ugrások közepette néptáncmozdulatokat mutatunk be. Ez valóban egy nem mindennapi dolog, ráadásul általa könnyebben legyőzzük a gravitációt, ugyanis ha a trambulinon ugrunk egyet, akkor háromszor annyi időt tudunk a levegőben tölteni, háromszor annyit tudunk csapásolni (a szerk. néptáncmozdulat). Ezen kívül, ha egy madarat vagy a szabadságvágyat szeretnénk érzékeltetni, szintén tökéletes eszköz. A trambulin használatát tekintve egy út elején járunk, még fejlesztenünk kell, artistaművészekkel és tornászokkal dolgoztunk, és dolgozunk a jövőben is.
Az Urban Verbunk művészeti igazgatói, a Harangozó Gyula-és Junior Prima-díjas Moussa Ahmed és Tóth Judit Örökös Aranygyöngyös táncművészek a világ számos pontján és rangos rendezvényén képviselték a magyar kultúrát, többek között a New York-i Lincoln Center színpadán, a riói olimpián vagy Károly walesi herceg 70. születésnapi ünnepségén.
A darabban a látványelemek és a tánc mellett hangsúlyos szerepet kap a zene és a jelmeztervezés is.
Igen, a komolyzene mellett Szitha Miklós, a Talamba együttes egyik frontembere által népzenei dallamok és Turan Khan, az NKS frontemberének előadásában underground rapzene is hallható lesz a darabban, amik által a jelenbe helyezzük a cselekményt. Nem egy időutazást szeretnénk bemutatni, amelyben elindultunk a lovakkal, és megérkeztünk valahová, hanem a jelenben szeretnénk éltetni a saját kultúránkat. Úgy gondoljuk, hogy attól, mert vízben vagy trambulinon táncolunk, autentikus néptáncot mutatunk be. Az Urban Verbunknál fontosnak tartjuk, hogy a mai kor szellemiségéhez igazodva próbáljuk meg eljuttatni a magyar kultúrát azokhoz, akikhez valamilyen módon még nem jutott el.
Mivel az előadás alatt négy különböző színpadképet láthatnak a nézők, Papp Janó jelmeztervező négyféle kosztümöt álmodott meg, amelyekben ötvöződik az underground és a népművészet. Janó nagyon jó ízléssel nyúl ahhoz, hogyan lehet egy gyimesi csángó blúzt átalakítani, vagy újragondolni egy székely hímzésmintát úgy, hogy mi is önazonosak maradhassunk és ne jelmezként, hanem viseleti tárgyként hordjuk őket.
A Fővárosi Nagycirkuszban szeptember 18-án és 19-én bemutatásra kerülő produkcióban látványosan jelenik meg a négy elem.
Az ember a négy elem uralta világban él, ezért négyféle temperamentummal és a hozzájuk társuló érzelmi tulajdonságokkal van felruházva. A koreográfia létrehozásakor milyen eszközöket hívtak segítségül ezek bemutatására?
Bár az előadás folyamatosan vizuális vetítésekkel és technikai megoldásokkal egészül ki, mindig arra törekszünk, hogy ne a technika vigye el az előadást. Úgy gondolom, hogy az átlagnál egy kicsivel temperamentumosabbak, tüzesebbek és lendületesebbek vagyunk, ezért mindig ebből merítkezünk, innen próbálunk meg elindulni. Megvizsgáltuk azokat a táncokat, mozdulatokat, amik közös nemzeti kincseink, tanulmányoztuk ezeknek a táncoknak a karakterét, hogy melyik társítható valamelyik elemhez. A táncnak mesélnie kell és bár a táncszínház már egy nem egy új keletű dolog, viszont innovációra van szükség, hogy értse a néző, mi történik a színpadon. Amikor táncolunk, akkor tényleg a tűzről szóljon és meséljen az a mozdulat, és ne egy egymás mellé állított párhuzamról legyen szó. Az a célunk, hogy a közönség a tánccal egy újfajta közlési formát ismerjen meg.
A darabban a látványelemek és a tánc mellett hangsúlyos szerepet kap a zene és a jelmeztervezés is.
Szekáry Zsuzsanna
Fotó: Gorácz József
