Balog Ibolya artistaművész cirkuszmúzeumi öröksége
VamosBence007Zozo mama öröksége kiemelt helyet foglal el a Magyar Cirkuszművészeti Múzeumban. Nagy becsben megőrzött cirkuszi emléktárgyai és izgalmas visszaemlékezései jelentős értéket képviselnek a cirkuszmúzeumi gyűjteményben, azonban talán még értékesebbek közvetlen és szeretetteli gesztusai, folyamatos figyelme és lelkesedése, ahogyan önzetlenül segítette és motiválta a cseperedő cirkuszmúzeumot.
Balog Ibolya (Zozo Mama) 2019 tavaszán kapcsolódott be a cirkuszmúzeum munkájába. Szinte elsőként jelentkezett a „Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz” című cirkusztörténeti kiállítást előkészítő felhívásra, és fontos információkkal, érdekes tárgyakkal (régi rekvizitekkel és fényképekkel) gyarapította a kiállítás anyagát. Ösztönösen nagy volt az elkötelezettsége a cirkuszi örökség megőrzése iránt, személyes és családi emléktárgyait kis lakásában féltve és gondosan őrizte. Örömmel tapasztalta, hogy az általa addig őrzött emlékek a cirkuszmúzeumba helyezéssel nemcsak nagyobb biztonságba és szakszerű feldolgozásra kerülnek, hanem a kiállításokon és a kiadványokban sokak által láthatóvá is válnak.
Ennek a felismerésének köszönhetően Balog Ibolya a cirkuszmúzeum rendszeres adományozója és szakmai támogatója lett, szinte minden hónapban betoppant váratlanul valamilyen dokumentummal, fényképpel vagy tárgyakkal – amit mindig egy kis édességgel, kedvességgel fűszerezett. Három év alatt négyszer foglaltuk össze szerződés formájában mindazt a tárgyi anyagot, amit Zozo mama átadott a múzeumnak. Balog Ibolyához kapcsolódóan összesen 172 műtárgy tétel szerepel a leltárban, amelyek nemcsak az ő életművét és férje emlékezetét őrzik, hanem számtalan információt és kapcsolódást mutatnak más artistaművészekhez, hazai és külföldi cirkuszokhoz is.
Balog Ibolyának köszönhetően került a cirkuszmúzeum műtárgyállományába többek között Somló Tamás nyolctölcséres trombitája, Zoboky István (Lytton zsonglőr) Rodolfóról és Latabár Kálmánról készített fényképei, az Artisták Lapja 1947-49-es számai, Nánási Ottóné 1950-es évekbeli kosztümjei, BIAK artista növendékek formaruhái, Faludi csoport fényképek, Lytton zsonglőr rekvizitei – valamint legutóbb a Zozo mama jelképévé vált egyedi, kézi hímzéses, kalocsai népi iparművészeti kosztüm, amelyben minden alkalommal feledhetetlenül egyedi módon: gólyalábakon állva, üdvözlő táblát tartva, kipirult mosollyal üdvözölte a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál vendégeit.
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum tisztelettel és hálával őrzi az utókor számára Balog Ibolya artistaművész életművét. Zozo mama örökségének egy kis szelete a Fővárosi Nagycirkusz cirkusztörténeti kiállításában bármikor megtekinthető. Itt és most sok szeretettel elevenítjük fel kedves személyét négy fontos, általa megőrzött és a múzeumnak adományozott műtárgy bemutatásával, valamint a képgalériában Fuszka Nikol múzeumi fotográfus művészi fényképeivel.
A fényképet Zoboky István (1918-1996) artistaművész, zsonglőr készítette barátjáról és kollégájáról, Gács Rezsőről, azaz Rodolfóról (1911-1987). Zoboky szeretett fotózni, gyakran fényképezte kollégáit a porondon és a kulisszák mögött. Ez a kép is egy fellépés alkalmával készülhetett: mivel Zoboky szalonzsonglőr számmal dolgozott, gyakran lépett fel együtt Rodolfóval varietékben, színházakban is. A képen Rodolfo egyik mnemotechnikai, azaz emlékezeten alapuló trükkje látható, amelyben a bűvész a nézők által összekevert 32 kártyalap sorrendjét mondta el emlékezetből.
Az A4-es méretű, régi levélpapír nyomtatvány a Fővárosi Cirkusz fejlécével Zoboky István (1918-1996) artistaművész fiókjából került elő halála után. Az erősen gyűrött és sérült levélpapírt korábban félbehajtották, a hátoldalán látható, kézzel írt szöveg „Könyöt Sándor x Jolán privát” alapján fotók vagy levelek elválasztására használhatták. A levélpapír az 1920-as években készült Könyöt Sándor és üzlettársa, Grünfeld Zoltán részére. A fejléc szövegét a kor jellegzetes kalligrafikus betűtípusával nyomtatták. A szöveg kétnyelvű, az adatok németül is szerepelnek rajta. A címsorban középen Budapest címere látható. A baloldalon az igazgatók neve, a téli és nyári iroda címe, telefonszáma, valamint a folyószámlát vezető bankfiók címe olvasható. Mivel a cirkusz télen zárva volt, ezért ebben az időszakban külön téli irodát tartottak fenn a Kálvária téren. A rövid telefonszám árulkodik arról, akkoriban még mennyire kevesen rendelkeztek telefon-előfizetéssel. Jobb oldalon a keltezés látható, az évszám utolsó két számjegyének helyét üresen hagyták.
A nagy méretű, 99×71 cm-es, piros és kék festékkel nyomott, cirill betűs, bolgár nyelvű, illusztrált plakát egy 1965-ös bolgár turné emléke. A plakáton két oldalt a fellépők fotói szerepelnek: (bal oldalon) 7 Tünde, drótkötél szám; Duó Ócsai, akrobatikus emelőszám; 7 Faludy, ugródeszka szám; Nidermeyer, jegesmedve szám; (jobb oldalon) Donnert család, lovaszsonglőr szám, lóidomítás; Gálfi János, konferanszié és bűvész; Duó Eötvös, magas kerékpár apparáton egyensúlyozó szám; Duó Evelin, levegőszám. A Faludi csoport tagjai: Balog Ibolya, Kovács Katalin, Faragó András, Hegedűs István, Kiss József, Losonczi György, csoportvezető és Szabó Ferenc 1964-ben végeztek az Állami Artistaképző Intézetben, és a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat alkalmazásában azonnal dolgozni kezdtek. A vállalat egyik utazócirkuszával, a Budapest Cirkusszal indultak külföldre, a szófiai Állami Cirkusz volt az első állomás. A szófiai fellépésen Balog Ibolya a Faludi ugródeszka csoport tagjaként (női untermannként) dolgozott. Szófia, Bulgária után a Szovjetunió következett, többek közt Moszkva, Tbilisi, Minszk városa, majd Japán. A turné eltért a szokásos vándorcirkuszi életmódtól: az artisták többnyire vonattal utaztak, szállodákban laktak és kőcirkuszokban léptek fel.
Az 5 farostlemezből készült, festett karikát Zoboky István (Lytton zsonglőr) artistaművész (1918-1996) készítette és használta fellépésein. Három karika fehér alapon piros csíkos festést kapott, míg kettő szintén fehér karika ezüst papír háromszögekkel díszített. Zoboky szüleinek jól menő varrodája volt, ám őt jobban vonzotta a cirkusz világa: autodidakta módon kezdett el zsonglőrözni. Rekvizitjeit, így a zsonglőrkarikákat is saját maga tervezte meg és készítette el. Egyedülálló dupla égő fáklya zsonglőrszámához is egymaga kísérletezte ki a pirotechnikai eljárást. Később szívesen osztotta meg tapasztalatait, ötleteit kollégáival. Elegáns kosztümben, szalonzsonglőrként dolgozott. Varietékben is rendszeresen szerepelt, és gyakran kísért híres színészeket, Honthy Hannát, Kibédi Ervint, Feleki Kamillt, Rátonyi Zoltánt vidéki turnéikra.
Szöveg: Joó Emese, Szonday Szandra
Fotó: Joó Emese, Fuszka Nikol, Áment Gellért
Képgaléria: Fuszka Nikol
