„Összegyűjteni, feldolgozni, megőrizni, átadni a következő generáció számára” – Újra megrendezték az Artista Cafe programot
SzekaryZsuzsanna07Nagy érdeklődés övezte a Fővárosi Nagycirkuszban, november 30-án újjáéledt Artista Cafe programot. A Mint a holdraszállás – Az első magyar csapat a Ringlinben címmel megrendezett, vetítéssel, műtárgybemutatóval és artista produkcióval fűszerezett pódiumbeszélgetés előadója Zsilák György „Fudi” élő zsonglőrlegenda volt.
Nem csak a manézsban elhelyezett, fehér terítőkkel borított és harapnivalókkal ellátott asztalok mellett foglaltak helyet a vendégek, hanem a nézőtér egy része is megtelt az idei első Artista Cafe látogatóival. A háttérben lágy zene szólt, a Fővárosi Nagycirkusz billentyűsének, Bálint Károlynak köszönhetően. A porondon és a nézőtéren a magyar cirkuszművészet világhírűvé tételéhez nagyban hozzájárult, idős artistaművészek, a jelenleg itthon tartózkodó aktív artisták, cirkuszrajongók és a Baross Imre Artistaképző Akadémia diákjai foglaltak helyet. Mindannyian kíváncsiak voltak Zsilák György vetítéssel egybekötött előadására, amely az első, 1965 és 1970 közötti magyar ringlinges artistacsapat működéséről, az André Kertész fotóművésszel való találkozásáról, valamint további, saját ringlinges élményeiről szólt, amikor műsorvezetőként, majd mentorként dolgozott a legnevesebb amerikai cirkuszban. A vetítésekhez kapcsolódó pódiumbeszélgetést Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára vezette, vendégei Magyar Zsuzsanna és Weisz Irka artistaművészek, valamint Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője voltak.
Az ingyenesen látogatható Artista Cafe program iránt nagy érdeklődést mutatott a cirkuszi szakma és a cirkuszrajongók is
Fotó: Urbán Ádám
Az ingyenes Artista Cafe látogatóit az est házigazdája Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója köszöntötte. „Európa vezető Cirkuszművészeti Központja címre törünk. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum több mint ezer cirkuszi szakkönyvvel, több mint 30 ezer műtárggyal és egyre bővülő adatbázissal rendelkezik. A tudományos tár méretét tekintve nem a legnagyobb Európában, ám a komplexitása miatt a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Európa vezető cirkuszművészeti intézménye, ami egész évben, többnyire teltházzal működik – mondta a főigazgató, aki azt is hozzátette, hogy az intézménynek van egy utánpótlásképző, hivatalos iskolája, a Baross Imre Artistaképző Akadémia. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ mindenből a legprofibbat akarja felépíteni. Az intézmény legfontosabb mondása, hogy „Jövőt építeni a múlt tisztelete nélkül nem lehet.” „A múltat megfelelő szakemberekkel és megfelelő körülményekkel lehet ápolni, ezért rendkívül büszke vagyok, hogy létrejött az a profi csapat, akik múzeumként, könyvtárként, archívumként összegyűjtik, feldolgozzák, megőrzik és átadják a múlt kincseit a következő generáció számára” – mutatott rá Fekete Péter, majd hozzátette, hogy a múzeumi részleg működésének egyik eleme, hogy elkérik a tudást az artistáktól, megbízzák őket, hogy kutatótársként szálljanak be ebbe a fontos feladatba. „A múzeumban minden megőrzésre kerül, ugyanis a múzeumi törvény értelmében a bekerülő műtárgyakat nem lehet elcserélni vagy eladni, mert az utókort kell szolgálják. Ezért is kiemelten fontos ez az este, ahol olyan nagytudású artistaművész, mint Zsilák György, átadja a megszerzett tudását, amit majd a következő nemzedék is átadhat az utókornak” – világított rá a főigazgató az est fontosságára.
Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója köszöntőjében a megszerzett tudás átadásának fontosságát hangsúlyozta
Fotó: Urbán Ádám
Zsilák György a vetítéssel kísért előadása során Szabó László kérésére megosztotta, hogy 1965-ben, a második világháború óta elsőként, 17 kiváló, magyar artistaművész kapott szerződést a legnevesebb amerikai cirkusznál, a Ringlingnél. A Jászai Mari-díjas artistaművész visszaemlékezett, hogy a kezdeti nyelvi nehézségek mellett az amerikai artisták ellenségesek voltak azokkal, akik a „vasfüggöny” mögül érkeztek. A magyarok számára minden újdonság volt, például az egyszerre három porondon futó műsorok, vagy a látványos színpadképekben való részvétel, de elképesztő szakmai tudásuk mindenhol lenyűgözte a közönséget és a nemzetközi kollégáikat is. Napi három előadásban is részt vettek, általában több tízezer ember előtt, sőt még a Fehér Házba is meghívást kaptak. A legnagyobb kellemetlenséget az utazás és egyben a szállás jelentette, ugyanis a teljes cirkusz kényelmetlen és apró vagonokban utazott egyik városból a másikba. Egy szezon 11 hónapon át tartott és körülbelül 40 városban léptek fel, ahol sok új élményre és barátságra tettek szert. Egy alkalommal a cirkusz épp New Yorkban volt, a Madison Square Garden-ben egy-egy előadásukra 16 ezer ember váltotta meg a jegyét. Zsilák György nyakában egy fényképezőgéppel, éppen próbálni indult a társaival, amikor a magyar beszédet meghallva megszólította őket egy férfi, akinél szintén fényképezőgép volt. Szóba elegyedtek, szereztek számára egy belépőkártyát és a fotós elkísérte őket a próbára. André Kertész világhírű fotográfus 6 héten át dokumentálta az életüket és később számos, értékes fotót bocsátott a rendelkezésükre.
A többszörösen kitüntetett Zsilák György artistaművész a kivetítőn látható filmről oszt meg érdekességeket Szabó Lászlóval és a közönséggel
Fotó: Urbán Ádám
A világ legjobb cirkuszaiban fellépő Zsilák György és Magyar Zsuzsanna artistaművészek, 1998-ban hagyták abba az aktív artista pályájukat. Ezt követően Zsilák György műsorvezetőként, majd mentorként dolgozott a Ringling Cirkuszban. Az 1999-től 2001-ig, majd a 2003 és 2005 között tartó korszakot is egy izgalmas vetítéssel, egy cirkuszi szezonról készült válogatással mutatta be. A házaspár számos műtárgyát – dokumentumokat, rekviziteket, kosztümöket, fotókat – őrzi a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum, amelyek közül többet közszemlére tettek és be is mutattak az esten. Joó Emese múzeumvezető kihangsúlyozta, hogy az általa vezetett múzeum nem csak műtárgyakat gyűjt, hanem általuk azokat a személyes történeteket, amiket az artistaművészek átéltek. „Azért fantasztikus ezt az intézményt működtetni, mert ez egy élő múzeum, nem csak a múltat kutatjuk, hanem a jelen korszakokat, amiket átéltek a művészek, ezáltal meg tudjuk velük beszélni az átélt élményeiket, tapasztalataikat” – mutatott rá Joó Emese. A Zsilák házaspártól egy 1951-ből származó alkalmaztatási szerződést is kapott a múzeum, amely egy féltve őrzött családi ereklye. „Az ilyen dokumentumokat a múzeum nem teszi el örökre, hanem visszaadja a tulajdonosának. A múzeumi gyűjtemény kétféleképpen gyarapszik: kapunk örökbe műtárgyakat, rekviziteket, fényképeket és kosztümöket, amiket nyilvántartásba veszünk, kutatunk és esetenként kiállítunk. A másik lehetőség, hogy kapunk olyan dokumentumokat és fényképeket, amelyeket archiválás után köszönettel visszaadunk a családnak, hogy tovább őrizzék a saját személyes relikviáikat” – mondta Joó Emese, aki időtálló, savmentes papírba csomagolva visszaadta a Zsilák Györgynek a szülei hagyatékát, a múzeumban digitális másolatként gyűjteménybe vett alkalmaztatási szerződést.
Az AandO emelőszáma emelte az est fényét
Fotó: Urbán Ádám
Az esemény stílusosan az AandO (Kodák Anna és a Porond Ifjú Csillaga-díjas Zsilák Olivér) emelőszámával, majd kötetlen beszélgetéssel és kávézással zárult.
Szekáry Zsuzsanna
Képgaléria, Fuszka Nikol és Urbán Ádám fotói
