Nemzetközi találkozón egyeztettek az ukrán és a magyar cirkuszi szakemberek Budapesten
SzekaryZsuzsanna07Az ukrán cirkuszigazgatók a nemzetközi találkozójukat Budapesten, a Fővárosi Nagycirkuszban tartották meg május 19. és 21. között. A szakmai konferencia legfőbb célja a két ország cirkuszművészeti kapcsolatainak ápolása és elmélyítése volt.
Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója 2023 februárjában eleget téve a meghívásnak, elutazott az ukrajnai Lviv városába, az ukrán cirkuszigazgatók tanácskozására. Az év eleji tanácskozást többször megzavarták a bombariadók és szirénák, ezért Fekete Péter felajánlotta az ukrán cirkuszi szakembereknek, hogy a májusban esedékes, következő találkozójukat nyugodt körülmények között, Budapesten a Fővárosi Nagycirkuszban tartsák meg.
A nemzetközi, élőben közvetített szakmai megbeszélést a világ minden tájáról, online követték május 19-én a cirkuszi szakemberek. Fekete Péter köszöntő beszédében rámutatott, hogy Magyarország jelentős erőfeszítésekkel segíti a szomszédos ország háború elől menekült artistaművészeit és állampolgárait. A háború kitörése óta a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ több mint 120 ukrán artistaképzős diáknak nyújt menedéket, oktatást, egészségügyi ellátást, célt és fellépési lehetőséget a Fővárosi Nagycirkusz műsoraiban. Jelenleg A sztyeppe illata című összművészeti előadásban kaptak szerepet az ukrán tehetségek. Az ukrán cirkuszigazgatók a megbeszélés előtt megtekintették a darabot és állva tapsolták meg a diákokat, majd sokszorosan köszönetet mondtak Fekete Péter főigazgatónak a gyerekekért végzett áldozatos tevékenységéért.
A köszöntő után levetítettek egy részletet a Budapesten élő ukrán artistanövendékek mindennapjait bemutató Te ugrasz, én elkaplak című dokumentumfilmből, amely egy héttel ezelőtt a Together for Peace Awards-on ezüstérmet nyert.
A Magyar Kormányt Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára képviselte. „A Külgazdasági és Külügyminisztérium fontosnak tartja az ehhez hasonló találkozókat, amelyek a szolidaritás általános kifejezése mellett alkalmat adnak arra, hogy egy-egy konkrét területen azonosítsuk a segítségnyújtás további lehetőségeit. Magyarország a háború kitörésétől kezdve az Uniós kereteken túl is megragad minden lehetőséget Ukrajna támogatására. Az országon belül, illetve a Magyarországra menekült ukrán közösség vonatkozásában egyaránt. Nagyjából negyven milliárd forintot költöttünk erre a célra. Az ukrajnai humanitárius krízisre reagálva Magyarország történelmének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre. Hazánk rendszeres szállítmányokkal igyekszik javítani az Ukrajnában élők helyzetén, egyebek mellett élelmiszerekkel, gyógyszerekkel, orvosi eszközökkel és berendezésekkel, higiéniai cikkekkel. Igyekszünk kivenni a részünket az ország helyreállításából is” – ismertette Lengyel Miklós, aki arra is kitért, hogy Magyarország korszerűen felépített több ukrajnai óvodát és egy iskolát, felújított egy postát, valamint vállalta egy kórház újjáépítését. Emellett a Magyar Kormány segíti az oktatási rendszert ösztöndíjprogramokkal, valamint több mint 50 intézményben támogatják az óvóhelyek létesítését. Ezen kívül Magyarország vállalta 130 speciális igényű gyerek kórházi ellátását, létszámkorlát nélkül a sebesült katonák ellátását és több mint 2 ezer gyermek üdültetését. „Magyarország arra fókuszál, hogyan tud kézzel fogható segítséget nyújtani. Ezekben az erőfeszítésekben a Külgazdasági és Külügyminisztérium a jövőben is kész aktívan közreműködni abban, hogy a magyar szereplők támogatása célba érjen, és amennyi erőnkből telik, enyhíthessünk az ukrán emberek szenvedésein akár Ukrajnában, akár azoknak, akik menekülni kényszerülnek. Remélem, hogy a mostani tanácskozás is hozzájárul olyan lehetőségek felkutatásához, amelyek konkrét segítséget jelenthetnek az ukrán embereknek” – zárta köszöntőjét Lengyel Miklós helyettes államtitkár.
Fekete Péter főigazgató és Lengyel Miklós a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára a nemzetközi megbeszélésen.
A találkozón az ukrán cirkuszi szakemberek közül jelen volt Sergeii Kabakov, az Ukrán Állami Cirkuszvállalat főigazgatója és művészeti igazgatója, a kultúra kitüntetett dolgozója. Tiszteletét tette Pavlo Knysh, az Ukrajna utazó cirkuszcsoportjainak igazgatóságának igazgatója, Ukrajna népművésze. Tamara Zubko, a Zaporizzsjai Állami Cirkusz igazgatója, Ukrajna kitüntetett kulturális dolgozója. A találkozón részt vett Oleksii Zhyitnytskyi, a Harkivi Állami Cirkusz főigazgatója, kitüntetett művész. Roman Zdrenyk, a Lviv Állami Cirkusz igazgatója, Jevhen Haidamaka, az Odesszai Állami Cirkusz igazgatója és Volodymyr Buhaienko, a Circus of Ukraine produkciós központ vezérigazgatója. A magyar felet Fekete Péter mellett dr. Borsós Beáta, a Fővárosi Nagycirkusz stratégiai vezetője, Graeser József szakmai vezető, Eötvös Susy, a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületének igazgatósági tagja és Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke képviselte.
Az ukrán-magyar nemzetközi szakmai találkozón fontos szakmai egyeztetések történtek.
A találkozón az ukrán szakemberek jelentést tettek az Állami Cirkuszvállalat felépítéséről, az ukrajnai utazó cirkuszcsoportok igazgatóságának felépítéséről és tevékenységéről, valamint beszámoltak az ukrán cirkuszok jelenlegi helyzetéről. Tamara Zubko, a Zaporizzsjai Állami Cirkusz igazgatója elmondta, hogy a frontvonaltól csupán 40 kilométerre lévő cirkuszukban a háború kitörése óta már a negyedik előadásukat állítják össze, amiket rendszeresen megszakítanak a légvédelmi riadók és az óvóhelyre kell menekülniük. A munkát azonban nem szakítják meg, ugyanis az embereknek óriási szükségük van a cirkuszművészet nyújtotta örömre és kikapcsolódásra. Oleksii Zhyitnytskyi, a Harkivi Állami Cirkusz főigazgatója szomorúan közölte, hogy Harkivban minden kulturális intézmény zárva tart, az általa vezetett kőcirkusz pedig súlyos károkat szenvedett a harcok során. „Köszönetünket fejezzük ki Fekete Péternek a folyamatos segítségért, kapcsolattartásért és a cirkuszokban szereplő állatokért tett állatvédelmi törekvéseiért, amelyeket Európa-szerte képvisel” – mondta Oleksii Zhyitnytskyi. Roman Zdrenyk, a Lviv Állami Cirkusz igazgatója rámutatott, hogy földrajzi elhelyezkedésükből adódóan ők vannak a legközelebb a Fővárosi Nagycirkuszhoz. A két intézmény kiváló kapcsolatot ápol egymással, a háború kitörése óta aktívan segítenek eljuttatni az artistaképzős diákokat és oktatóikat a budapesti kőcirkusz oltalmába. Jevhen Haidamaka, az Odesszai Állami Cirkusz igazgatója Ukrajna egyik legrégebbi, közel 130 éves cirkuszát vezeti. Az igazgató tájékoztatott, hogy a háború ellenére működő cirkusz a negyedik előadását tartja. Pavlo Knysh, az Ukrajna utazó cirkuszcsoportjainak igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a kijevi cirkusz a kulturális területen elsőként kezdte meg a munkát a városban. Az 73 éve működő igazgatósághoz 8 cirkuszi társulat tartozik, amelyekben 255 szakember és artistaművész dolgozik. Az egyik társulatukat Herszonban 9 hónapon át túszokként tartották fogva és csak a város felszabadítása után kezdhették el újra a munkát Ukrajna-szerte. „A háború alatt is tovább él a cirkuszművészet, így mi is működünk” – zárta összefoglalóját Pavlo Knysh. Volodymyr Buhaienko, a Circus of Ukraine produkciós központ vezérigazgatója megosztotta, hogy a háború kitörése óta sok artistaművész volt kénytelen elmenekülni a hazájából, ám sokan közülük Budapesten léptek és lépnek fel jelenleg is. A produkciós központ vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy hamarosan ők is tudnak majd magyar művészeket fogadni. Sergeii Kabakov, az Ukrán Állami Cirkuszvállalat főigazgatója és művészeti igazgatója összefoglalta, hogy az ukrán cirkuszművészetre először a pandémia mért csapást, majd, amikor elindulhatott volna a cirkuszi szezon, kitört a háború. A 9 állami cirkusz közül 3 az elfoglalt területeken áll, ezért 6 cirkusz áll a cirkuszvállalat ellenőrzése alatt.
Képkocka Sergeii Kabakovnak, az Ukrán Állami Cirkuszvállalat főigazgatójának és művészeti igazgatójának vetítéséből.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ évek óta vezető szerepet tölt be a cirkuszok között a társadalmi, oktatási és nevelési szerepvállalásával, valamint a cirkuszművészet megújítására tett úttörő kísérleteivel. Az intézmény tudományos munkája kiemelkedő a cirkuszpedagógia, a cirkuszi múzeumi-tudományos kutatások és a cirkuszban fellépő állatokhoz köthető állatvédelem területén, ezért a világ minden táján érdeklődéssel figyelik és lesik el az újításokat. A megbeszélést megelőzően az ukrán cirkuszi szakemberek megtekintették a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fenntartásában működő Művésztelepen zajló szakmai munkát és a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémián történő oktatást, hogy új ötleteket szerezzenek az ukrán cirkuszi képzésekhez. A nemzetközi találkozón Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője, Petró Eszter állatvédelmi referens és Sándor András cirkuszpedagógiai programkoordinátor betekintést nyújtottak a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ múzeumi, oktatási és felelős állattartási programjaiba, elősegítve a jövőbeli kétoldalú, tudományos kommunikációt Magyarország és Ukrajna között. A találkozó zárásaként a szakemberek az ukrán artisták munkalehetőségeinek bővítéséről egyeztettek a Fővárosi Nagycirkuszban és a magyarországi magáncirkuszokban. Megvitatták az ukrán artisták részvételi lehetőségeit a különböző koncert- és színházi projektekben.
Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője különleges műtárgyakkal érkezett a szakmai találkozóra.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ nem először ad otthont ukrán cirkuszművészeti rendezvénynek: 2023 januárjában a Fővárosi Nagycirkuszban rendezték meg a háború miatt ellehetetlenült Yaskrava Arena Dnipra (Fényes Porond) nemzetközi gyermek-cirkuszfesztivált.
Szekáry Zsuzsanna
