A Magyar Sport Napja – sportolók a cirkuszban

A testmozgás és testkultúra az emberiség több évezredes történelmét kíséri végig az ókori olimpiászoktól, s a gladiátor küzdelmektől kezdődően a középkori lovagi játékokon keresztül a modernkori olimpiai játékokig.  A polgári átalakulás során a sport művelésére szánt idő fokozatosan megnőtt. Egyre több új sportág és sportegyesület indult útjára a 19. század második felétől. Hazánkban az első ilyen jellegű szervezet az 1875-ben alapított Magyar Atlétikai Club volt, amelynek az alapítás évében, május 6-án rendezték meg az első szabadtéri torna versenyét, megalapozva a magyar sport sikerit. A történelmi eseményről megemlékezve, hivatalos formában, 2000 óta ünnepeljük a magyar sport napját.

A sport és a cirkuszművészet között több és szorosabb kapcsolat alakult ki, mint azt elsőre gondolnánk. Tudományos, átfogó kutatásuk még kezdetleges, ám az idők során már láttunk példákat a testmozgás és a manézs párhuzamára vonatkozóan.

A modernkori cirkusz leglátványosabb mutatványosai a lovasakrobaták voltak, a korábbi katonák, szemkápráztató akrobatikus mutatványokkal nyűgözték le a közönséget. Az újabb és újabb zsánerszámok kialakulásával egyre több olyan mozgásforma jelent meg, ahol a sport és az előadóművészet összefonódik. A korai időkben nem volt ritka, hogy olimpikon tornászok választották az artista szakmát hivatásul. Pelle István, aki 1932-ben Los Angelesben lett olimpiai bajnok, a háború idején Amerikába került. A hadifogság alatt mutatta be artistaképességeit, fejen állva hegedült, és magyar nótákat énekelt. A háború után Argentínában lépett fel számával.

Pataki Ferenc az 1948-as olimpia bajnoka 12 évesen egy cirkuszi előadás hatásásra kezdett el szertornázni. A „szaltókirály” – a versenysportból történt visszavonulását követően – feleségével járta a világot. Később az Állami Artistaképző Intézet tanára lett.

Ma a Baross Imre Artistaképző Intézetben olyan oktatás folyik, amely az élsportolókra jellemző. Napi 4 óra edzés erőstő, nyújtó feladatok, valamint szerspecikus edzések a délelőtti program alapjai. A növendékek, olyan szerekkel ismerkednek meg, mint a gyűrű, a kötél, az ugródeszka, trambulin, egykerekű és a kerékpár, valamint a talajtorna. A mai modern cirkuszművészetben olyan önálló számok is megjelennek, mint a kosárlabda show, fitness labda szám, motoros kaszkadőr show és freestyle futball bemutató. Az Artistaképző 2016 óta a Nagy Sportágválasztón is képviselteti magát.

Az artista képzés és a cirkuszművészet gerincét olyan korábbi sportolók alkotják, akik korábban valamely művészi, vagy pontozásos sportágat űztek. A Cirque du Soleil tagja lett az élsportolók közül a háromszoros olimpikon Supola Zoltán, majd 2005 óta Bánhegyi Kata, aki háromszoros világ- és ötszörös Európa-bajnok ugrókötelező. Kelemen Tamás korábbi tornász és műugró Európa bajnoki résztvevő is a híres kanadai társulat tagja. 2019-ben pedig a Ferencváros korábbi junior Európa-bajnok bronzérmes tornásza Boncsér Krisztiánt szerződtette a leghíresebb újcirkusz.

Hasonló témát dolgozott fel Hajdu Szabolcs filmje a 2006-ban készült Fehér tenyér is, ahol a korábbi tornász Dongó Miklós a tornát befejezve Las Vegas-ba szerződik, hogy a nagyérdeműt szórakoztassa.

A Főváros Nagycirkusz elődadásaival és rendezvényeivel is kísérletet tett, a sport és az előadóművészet minél szorosabb együttműködésére 1952-ben a XV. nyári olimpiai játékokat Helsinkiben tartották.  a magyar sport legsikeresebb olimpiáját, ahol a küldöttség 16 aranyérmet szerzett és az éremtáblázat 3. helyét foglalta el. A Fővárosi Nagycirkusz az Artista olimpia című műsorszámmal tisztelgett az olimpia eszménye és a magyar sportolók előtt. 1980-ban a XXII. nyári olimpiát Moszkva rendezte meg. A Magyar Televízió és a Fővárosi Nagycirkusz közös produkcióval készült az olimpiára készülő magyar sportolók tiszteletére, melyben korábbi olimpiai, világ- és Európa-bajnoki helyezett sportolókat láthatott a közönség a porondon egészen különleges produkciókban. A műsorvezető Hegedűs Csaba olimpia- és világbajnok birkózó, valamint Peterdi Pál voltak.

2012-ben a londoni paralimpia záróünnepségén a kötéltáncos Ifj. Simet László és felesége Olga is fellépett, a manézs pedig 2016-ban az önálló sportágként létrejött légtorna világbajnokságnak is otthont adott. Egy évvel később a magyar jégkorong válogatott egy rövid hokimeccs formájában tesztelte a cirkusz premierje előtt a frissen elkészült jégpályát, amelyen a Jégbe zárt cirkuszvilág című jégrevű került bemutatásra.

A jelenlegi erőfeszítéseket az együttműködésre igazolja, hogy idén februárban a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület együttműködését jelentették be a cirkuszművészet és a sportutánpótlás területén.

 

Mezei Sándor

sport és utánpótlás koordinátor

Skip to content

Send this to a friend