CIRKUSZ a Varsói Nemzeti Múzeumban

A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum munkatársa július végén Lengyelországban járt megnézni a Varsói Nemzeti Múzeum májustól októberig nyitva tartó Cirkusz című kiállítását. Farkas Melinda a változatos képzőművészeti anyag élményét egy bohóc orrába bebújva egész más oldalról is megközelíthette. A hagyományos kiállítási anyag és a formabontó installáció izgalmas kísérő programokkal egészült ki. A látogatás a gyűjtemény megismerésén túl a lengyelországi múzeumi kapcsolatépítést is szolgálta.

A Cirkusz (Cyrk) című cirkuszi témájú képzőművészeti kiállítás egy csodálatos szoborparkban tekinthető meg a Varsói Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe w Warszawie) Nyulak háza (Królikarnia) épületében, amely alapvetően szobrászati múzeumként funkcionál. A bemutatott kiállítási anyag zöme a Varsói Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származik, de több kiállítási tárgy a Varsóhoz közeli Julinek Parkban található Cirkuszművészeti Kiállítás (Wystawa Sztuki Cyrkowej) tulajdona. A kiállításon összesen 147 alkotás volt látható lengyel és nemzetközi művészektől: szobrok, festmények, plakátok, fotók, videók.

A harmadik terem a Furcsaságoké: vadállatok és távoli földrészekről származó emberek mellett többek között testi másságokkal élő embereket is megismerhettünk a műalkotásokon keresztül. A Bohóc Intermezzója teremben bemehettünk egy hatalmas bohóc orrba és megnézhettünk számos bohóc portrét is, amelyek közül külön figyelmet érdemelt Jacob Otto Pins Keresztre feszített bohóc című festménye. A negyedik terem a légtornászoké, kötéltáncosoké és egyensúlyozóké volt.

A kiállítás felépítése a cirkuszi előadások szerkezetére emlékeztetett. Az első terem az Entrée-val, vagyis egy felvezetővel kezdődött, ahol megismerhettük az újkori cirkusz történetét, építészeti jellegzetességeit és szereplőit. Itt találkozhattunk pl. Picasso két cirkuszi tematikájú képével, vagy Benkő Sándor grafikusművész két plakát munkájával is. A második részben a Lovasakrobatáké volt a főszerep.

A kiállítás utolsó előtti terme a Kulisszák mögé vezetett minket, ahol a régi lengyel cirkuszos családok fotóalbumain kívül megcsodálhattuk Rafał Milach kortárs fotográfus káprázatos artistafotóit a 2005-2008-as „Az eltűnő cirkusz” szériájából. Nosztalgikus fotóin a már kiöregedett artistákat láthattuk nem egyszer régi kosztümjeikben, otthonukban vagy már megfakult cirkuszi környezetben. Ugyanitt gyönyörködhettünk a méltán híres lengyel plakátművészet cirkuszi tematikájú alkotásaiban is, ahol nem a szöveg, hanem a színek és a szimbólumok játszották a főszerepet.

A kiállítás végén egy igazi, varázslatos cirkuszi sátorba juthattunk be, ahol Alexander Calder videóit nézhettük meg. Calder 1927-1931 között drótokból, fából, parafadugókból, apró hulladékokból, ékszermaradványokból, anyagokból egy saját mesés mini cirkuszt hozott létre figurákkal, állatokkal, rekvizitekkel, amiket marionettszínház-szerűen mozgatott. Éppen ezek a különleges hangulatú videók ihlették a kiállítás megrendezését is.

Magát a kiállítást rengeteg izgalmas kísérő program színesítette: családi foglalkozások cirkuszi rekvizitek segítségével, tárlatvezetés jelnyelven és gyengén látóknak, cirkusztudományi előadások, múzeumpedagógiai foglalkozások, cirkuszi előadások vagy városi séták régi varsói szórakozóhelyek nyomában.

A látogatásnak köszönhetően a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum megújította a szakmai kapcsolatot a Varsói Nemzeti Múzeum kurátorával, Katarzyna Szydlowska-Schillerrel és felvette a kapcsolatot a Varsói Egyetem és a Lublini UMCS egyetem két cirkuszkutatójával is, akikkel további szakmai együttműködésről is beszélgetést folytattak.

A múzeum bejáratánál pedig a BIAK egy 9. osztályos artista növendéke is ott hagyta láb-, pontosabban kéznyomát…

Szöveg és fotók: Farkas Melinda segédmuzeológus