Múzeumi Hírek

Egy műsorfüzet titkai

Hogyan akadályozta meg a havazás az 5 Hunor légtornász csoport fellépését? Kinek sérült meg az “Achilles sarka”? Vajon tényleg fellépett a nyitó gálán Rodolfo, a híres bűvész? A nyitógála programja és műsorfüzete már jóval a gála előtt elkészült, ám végül mégsem egészen azok léptek fel a manézsban, akiket a füzetke beharangozott. A Fővárosi Nagycirkusz új épületének megnyitójára, 1971. január 14-ére a világ minden tájáról hazaérkeztek Budapestre híres artistáink, hogy felavassák a porondot. Hogy végül kik szerepeltek és kik nem, azt a műsorfüzet mentén nyomoztuk ki. Lássuk!FORRÁSAINKA gálaműsor felidézéshez többféle forrás is az utódok rendelkezésére áll: a fellépő artistaművészek, szakmai munkatársak és nézők emlékezete mellett korabeli dokumentumok és felvételek alapján tájékozódhatunk. A mi elsődleges forrásunk a nyomtatott “NYITÓ GÁLA MŰSOR 1971” műsorfüzet (Magyar Cirkuszművészeti Múzeum) volt, amit a Magyar Televízió 1 óra 38 perc hosszú fekete-fehér felvételével (MTVA Archívum), valamint...

Tovább

Az 1971. január 14-i gálaműsor fellépői

Minden előadás egyszeri és megismételhetetlen. A Fővárosi Nagycirkusz 1971. január 14-i megnyitó gálaműsorának fellépőiről többféle forrásból tájékozódhatnak az utódok: az emlékezet mellett plakátok, műsorfüzetek, fotók, filmfelvételek, gazdasági iratok, szerződések, sajtóhírek stb. is rendelkezésre állnak. Köszönjük elődeinknek az 1971-es épületavató gálaműsor kimagasló cirkuszművészeti teljesítményét és máig ható felejthetetlen élményét! Elismerésünket fejezzük ki az 50 évvel ezelőtti gálaműsor artistaművész fellépőinek és szakmai közreműködőinek. Örökségükre tisztelettel vigyázunk, az általuk létrehozott értékeket széles körben megismertetjük.ARTISTAMŰVÉSZEKSimon Tibor, trapéz szám2 Donnert: Donnert János és Donnert Jánosné Czirják Katalin, lovas szám2 Metroff: Horváth istván és Horváth Istvánné, tányérforgató zsonglőr szám3 Ócsay: Id. Ócsai Gábor, Ifj. Ócsai Gábor, Ócsai Erzsébet, akrobata szám3 Eötvös: Id. Eötvös Gábor, Ifj. Eötvös Gábor, Eötvös Tibor, zenebohóc számKomlós Sándor, oroszlán szám4 Dunai: Kellner Loránt, Donnert Mária, Donnert Károly, Kellner Mária, lovaszsonglőr szám3 Hunfi: Hunfi Annamária, Hunfi Andrea, Szokolai László, légtornász szám2 Eötvös:...

Tovább

Weisz, Váradi, Petruska – négy generáció cirkusztörténeti anyagával gyarapodott a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum  

Petruska „Váradi” Weisz Diana artistaművész és családja jóvoltából gazdag cirkusztörténeti anyaggal gyarapodott a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum gyűjteménye. Az egyedülálló rekvizitek, kosztümök, fényképek és dokumentumok négy artistageneráció munkásságába engednek betekintést az 1950-es évektől napjainkig.Cirkuszmúzeumi kapcsolatunk 2019. tavaszán, a „Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz” című cirkusztörténeti kiállítás szervezésekor kezdődött. Ennek keretében a család több különleges relikviát is kölcsönzött a kiállítás számára. A rendelkezésünkre bocsátott tárgyakból egy kopfring, egy ugrócsoportban viselt ing, kötéltánchoz használt csizmák és balettcipők, valamint 3 bambuszból készült zsonglőr buzogány ma is folyamatosan látható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában kialakított kiállítótérben.Kiállításunkat 2020 nyarán frissítettük, egyes kiállított tárgyakat visszaadtunk a kölcsönzőiknek, miközben megkezdtük a tárgyalásokat az artista családokkal a kiállítás hátterében álló múzeumi gyűjtemény fejlesztéséről. A cirkusztörténeti emlékeket, tárgyakat és történeteket ugyanis a múzeumi gyűjtemény őrzi meg, éppen ezért ennek gyarapítása a cél. A folyamatosan gazdagodó múzeumi műtárgy anyag...

Tovább

Hiánypótló cirkusztörténeti kutatásokat támogat a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ

dav

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. 2020 nyarán pályázatot hirdetett  35 év alatti egyetemi hallgatók és fiatal kutatók részére kutatói ösztöndíjak elnyerésére. A 2020. november 1-én elindult kutatói program célja, hogy elősegítse hiánypótló cirkusztörténeti kutatások elvégzését, valamint lehetőséget adjon azok számára, akik kutatómunkájukkal igazolják vonzódásukat a cirkusztörténethez és a cirkuszi előadó-művészethez. A pályázatra számos színvonalas kutatási terv érkezett. A szakmai zsűri döntése alapján 18 pályázat nyert támogatást, négy előre meghirdetett kutatási témában. A fiatal kutatók számára 2021. január 31-ig három hónap áll rendelkezésére saját kutatási programjuk elvégzéséhez és tanulmányuk megírásához. A pályázat szakmai lebonyolítója a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, amely szakmai mentorálást és digitális forrásanyagokat egyaránt biztosít a kutatók számára, ezzel is kompenzálva a járvány időszakában korlátozottabb kutatási lehetőségeket.     Támogatásban részesülő kutatók névsora témák szerint: 1. A családi utazócirkuszok újraindulása és működése a rendszerváltozástól napjainkig Bence-Kiss Krisztina   Kiss...

Tovább

MuseuMap – cirkuszmúzeum a digitális múzeumi térképen  

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia program keretében november 10. és 12. között külsős szakemberek fotózták a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum 100 főtárgyát, valamint 10 tárgyat 3D-ben is beszkenneltek. Ezek a tárgyak felkerülnek a www.museumap.hu oldalra, ahol az érdeklődők a kurzorukkal körbeforgathatják és testközelben érezhetik ezeket a tárgyakat. A több oldalas dokumentumokat pedig lapozgathatják vagy akár le is tölthetik.   A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) célja, hogy biztosítsa nemzeti kulturális örökségünk, közgyűjteményi kincseink minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum muzeológusai a gyűjtemény szinte minden tárgytípusából válogattak a KDS számára fontos darabokat: dokumentumokat, műalkotásokat, tárgyakat, fényképeket és nyomtatványokat. A nyomtatványok körébe tartoznak a plakátok, szórólapok, képeslapok és belépőjegyek – mint például Nagyságos Freiszleder úr tiszteletjegye a Fényes Cirkusz 1942. szeptember 23-i előadására. A dokumentumok körében régi szerződések, okiratok, kéziratok kerültek digitalizálásra – mint például egy három oldalas...

Tovább

Mit rejt A cilinder titka kiállítás?

A Fővárosi Nagycirkusz alkotópályázatán 428 gyermek és fiatal festett, rajzolt, tárgyakat alkotott, videókat forgatott, verseket és meséket írt, hogy megfejtse a varázslatos cilinder titkát. Kreatív elképzeléseiket a honlapunkon ITT látható képgalériákban mutatjuk be, a legjobb alkotásokból kiállítást nyitottunk a Fővárosi Nagycirkusz épületében.   A cilinder titka című alkotópályázattal a Fővárosi Nagycirkusz fennállásának 130 éves évfordulóját ünnepeltük. A pályázat 2019. június 27. és 2020. június 26. között 3 fordulóban és 2 korcsoportban (6–10 és 11–15 évesek) zajlott.   A pályázatot inspiráló varázslatos cilinder a Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz című kiállításunkban látható. Titkát összesen 428 gyermek és fiatal próbálta megfejteni. Elképzeléseiket 343 alkotásban változatosan fejezték ki: képzőművészet, irodalom, illusztrált irodalom, mozgókép és tárgyalkotás formájában. Köszönjük a kreatív alkotásokat, gratulálunk minden résztvevőnek!   A nyertes alkotásokból és a legjobb pályamunkákból 2020. július 18-án kiállítást nyitottunk a Fővárosi Nagycirkusz épületében, ahol szeptember végéig...

Tovább

Új műtárgyakkal és gyermekeknek szóló interaktív tablókkal gyarapodott a Fővárosi Nagycirkusz közönségforgalmi tereiben látható cirkusztörténeti kiállítás.

Új műtárgyakkal és gyermekeknek szóló interaktív tablókkal gyarapodott a Fővárosi Nagycirkusz közönségforgalmi tereiben látható cirkusztörténeti kiállítás. 2020 májusában az Eötvös cirkuszi dinasztia számos relikviát ajánlott fel a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum gyűjteményének gyarapítása céljából. (Bővebben: https://fnc.hu/hirek/kulonleges-relikviakkal-gyarapodott-a-magyar-cirkuszmuveszeti-muzeum-mutargy-gyujtemenye/) A relikviákból most 30 különböző, az 1970-80-as évekből származó, neves európai cirkuszokhoz és világeseményekhez kapcsolódó jelvényt állítottunk ki. Szintén az Eötvös család ajándékcsomagjából származik egy olyan régi buzogány, amelyen szemléltetni tudjuk a buzogánykészítés technikáját, ugyanis a bevonata már lekopott róla, ezáltal láthatóvá válik, hogy belülről milyen a szerkezete. Mellé tettük a Duo Kowy – Kovács László és Kovács Lászlóné Négyesi Katalin – által adományozott, az 1960-as években készült buzogányok alkotórészeit is, amelyek pontosan szemléltetik a közönség számára, hogyan készültek házilag a buzogányok. Az ingyenesen látogatható tárlaton Lytton zsonglőr – Zoboky István – özvegye, Balog Ibolya artistaművész által adományozott szájfát és esztergált fa buzogányokat is...

Tovább

Online közvetítették az OKTV megnyitóját

Online közvetítették Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériából a Micsoda cirkusz! című kiállítás megnyitóját, amely a Vizuális Kultúra Középiskolai Tanulmányi Versenyre beérkezett legjobb cirkuszművészeti témában készült pályaműveket vonultatja fel. A művekben középiskolás alkotók vizuális reflexiói, a hagyományos cirkuszi gesztusok kortárs újraértelmezései jelennek meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett, az Oktatási Hivatal szervezésében megvalósult 2019-2020. évi Vizuális Kultúra Középiskolai Tanulmányi Versenyre 361 kreatív alkotás készült. A legjobbnak ítélt 61 kiállított alkotás által a középiskolás diákok rendkívül kreatívan mutatták be a cirkuszművészet legkülönbözőbb zsánereit, valamint a sokszínű művészeti ág által rájuk gyakorolt hatásait, amik képző- és fotóművészeti munkákban, aszfaltrajzokban, plakátokban, arculati tervekben, kisplasztikákban, cirkuszi hátizsákokban és ékszerekben öltöttek testet. Kaposi Dorka, a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria vezetője Fekete Péter kultúráért felelős államtitkárt és a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztost kérte fel, hogy nyissa meg a tárlatot....

Tovább

Micsoda cirkusz! Vizuális Kultúra Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett, az Oktatási Hivatal szervezésében megvalósult 2019-2020. évi Vizuális Kultúra Középiskolai Tanulmányi Versenyre 361 kreatív alkotás készült. A legjobb pályaművekből a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában rendezett kiállítás 2020. július 16. és augusztus 28. között látogatható. A cirkusz a művészetnek az az ága, amely közvetlen, testközelben átélhető attrakciók intenzív élményét és örömét nyújtja a közönségnek. A bohócok, akrobaták, légtornászok, zsonglőrök, bűvészek, állatidomárok, táncosok, zenészek a cirkusz teljes csapatával egységben az emberi teljesítőképesség határain gyakorolja művészi tevékenységét. A cirkuszban megtapasztalható dimenzió a sűrű pillanat, a megfeszített idő, a kibillenő tér, a kizárólagos ember-ember kapcsolat, a testközeli és rejtett valóság, a virtuális és látszat világ szavakkal nehezen leírható csodája. A cirkusz olyan összművészet, amely egyenes és szimbolikus értelemben is inspirálja a művészi kifejezőképességet, amelyből forrásként maga is merít.   A középiskolás alkotók által az...

Tovább

Cirkuszi különdíjak a múzeumi karantén-pályázaton

A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum különdíjjal jutalmazta azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik a múzeumi karantén-pályázatra beküldött kreatív alkotásaikkal leginkább kifejezik a cirkusz társadalmi üzeneteit. A cirkuszmúzeum egy 1896-ban megtörtént cirkuszi esettel: két fakír önkéntes karanténjának leleplező történetével nyújtott inspirációt a kreatív alkotáshoz. A múzeumi karantén-pályázatra összesen 361 pályamű érkezett. Az első helyezést képzőművészet kategóriában Nievel Emma (18), az irodalom területén Aradi Mátyás (18), zenében Czeizer Dóra Villő (17), a filmes alkotók közül Szűcs Bence (19) nyerte el. A múzeumi zsűri fődíjasai mellett több múzeum is különdíjakat adott át. A cirkuszi különdíjasokat és az alkotásaikban kifejezett, cirkuszban is fontos értékeket az alábbi videó mutatja be:      A múzeumi karantén-pályázat cirkuszi különdíjasai: Berzy Böske Gréta (7) képzőművészet, Fehér Luca (15) irodalom, Erdélyi Károly Márton (11) zene és Ambrus Levente (11) film kategóriában.  A cirkuszi különdíjasok 2-2 belépőt nyertek a Tündértánc...

Tovább

Különleges relikviákkal gyarapodott a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum műtárgy gyűjteménye  

Csütörtökön Eötvös Susy artistaművész, az Eötvös Susy Cirkusz igazgatója, szüleivel Eötvös Józseffel és Eötvös Józsefnével (szül. Kraj Mária) a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ múzeumi gyűjteményének gyarapítása céljából számos relikviát ajánlott fel. A nagymúltú cirkuszművészektől különböző korszakokból és cirkuszi évadokból származó cirkuszi plakátokat, műsorfüzeteket, a számukra írt kottákat, festményt, egy 60 éves rádiós-lemezjátszót, rekviziteket, bohócfigurákat, kosztümöket, fejdíszeket, cirkuszi kitűzőket és fotókat vett át a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum vezetője, Joó Emese etnográfus, főmuzeológus. A rekvizitek között olyan kincsek is akadnak, mint például egy 100 éves trombita, Eötvös József első, kézzel készített buzogánya, Eötvös Susy első londzsa vagy egy dobverő az 1920-as évekből. Kérdésünkre, miért döntött úgy, hogy ennyi ereklyét felajánl a Magyar Cirkuszművészeti Múzeumnak, Eötvös Susy elmondta, hogy egyrészt nagy köszönettel tartoznak a Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak, hogy a többi utazó cirkuszhoz hasonlóan számukra is rengeteg segítséget nyújtottak a nehéz járványhelyzetben. Másrészt a...

Tovább

CIRKOPÉDIA – minden, amit mindig is tudni akartál a cirkuszról  

A Cirkopédia a cirkuszművészet történetének online enciklopédiája. Nyitott és szabadon hozzáférhető szócikkei érdekesek és hasznosak mindazoknak, akiket mélyebben érdekel a manézsban látható csoda, a csaknem láthatatlan háttérmunka, a hazai és nemzetközi, történeti és kortárs cirkuszi világ. A Cirkopédia online cirkuszi enciklopédia fontos cirkuszi témákat mutat be közérthető nyelven megfogalmazva, kifejező képekkel illusztrálva, hiteles adatokkal alátámasztva, pontos forrás-hivatkozásokkal és kulcsszavakkal ellátva, letölthető formában. A Cirkopédia Tudod-e? szócikk-sorozata cirkuszi alapfogalmakat tisztáz, a cirkusztörténeti szócikkek izgalmas személyeket, eseményeket, kulisszatitkokat mutatnak be, a szakirodalmi szócikk-sorozat pedig, az alapvető olvasnivalók rövid összefoglalója mellett, a digitális vagy könyvtári elérhetőséget is felkínálja az érdeklődőknek. A Cirkopédia újfajta tudományos ismeretterjesztést jelent a hazai cirkuszi világban, amely a cirkusz múzeumának és könyvtárának gyűjteményére, tudásbázisára, valamint rendhagyó múzeumpedagógiai és könyvtárpedagógiai interpretációra épül. Tényszerű, valóságos alapokra helyezi mindazt a káprázatot és emberfelettit, amit az artistaművészek az előadásokon produkálnak. Magyarázatokkal, értelmezésekkel...

Tovább

Fakírok önkéntes karanténban – múzeumi pályázat fiataloknak  

Összefogott a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, és karantén-pályázatot indítottak középiskolások és felsőoktatásban tanuló fiatalok számára. A cél kreatív alkotások inspirálása, amihez mi egy 1896-os valós cirkuszi történetet választottunk: két fakír önkéntes karanténjának leleplező történetét.  Az esetről a Vasárnapi Újság 1896. július 19-i száma adott hírt. A cikk szerint 1896-ban két fakír úgy döntött, hogy önkéntes karanténba vonul, pontosabban két héten keresztül fognak egy üvegkoporsóba zárva folyamatosan aludni a közönség ámulatára. A fakírok ellenőrzésére még egy felügyelőbizottság is alakult. Egyik éjjel azonban, amikor a fakírok azt hitték, senki sem látja őket, fölkeltek cigarettázni és vacsorázni, ám végül lebuktak. A híres mutatványnak és a karanténnak így hamarabb vége szakadt. A pontos esetleírás, korabeli helyesírással, így szól: „A leleplezett fakírok. Harmadfél hónap óta vannak nálunk Budapesten...

Tovább

Cirkuszi háttéremberek – a főmuzeológus  

A Fővárosi Nagycirkusz előadásainak hátterében olyan emberek dolgoznak, akik elhivatottsága, szakértelme és szakmai alázata nélkül nem jöhetne létre a cirkuszi csoda. Közéjük tartoznak a muzeológusok, akik a tudományos háttérből segítik az előadások létrehozását és dokumentálását. A TÜNDÉRTÁNC – NŐVARÁZS című új előadás művészettörténeti hátteréről és az alkalmazott cirkuszi tudományos kutatásokról Joó Emese főmuzeológus, etnográfus, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum vezetője mesélt nekünk.   Hogyan segítheti a muzeológus a TÜNDÉRTÁNC – NŐVARÁZS című új előadást? Az új előadás a képzőművészetre épül, ezért a cirkusz munkatársai művészettörténeti kutatásokat végeztek azoknak a festményeknek és szobroknak a kiválasztásához, amelyek a világ népszerű és híres nőábrázolásai, egyben a női lét szimbolikus életképei.  Muzeológusként szakszerű műelemzéssel, tudományos ismeretterjesztéssel és múzeumpedagógiával egyaránt támogatjuk az új előadást. A kiválasztott műalkotásokat artistaművészek fogják életre kelteni a cirkuszi előadás rendhagyó Galériájában, egy különleges cirkuszi tárlatvezetés keretében. Az előadás minden bizonnyal...

Tovább

Újabb különleges relikviával gyarapodott a Fővárosi Nagycirkusz műtárgygyűjteménye  

  Tegnap Richter Sándor artistaművész a Fővárosi Nagycirkusz műtárgygyűjteményének gyarapítása céljából felajánlotta kézegyensúlyozó számához évtizedeken át használt trombitáját. Az idén Művészeti életpálya elismerésben részesített artistaművész patinás hangszere mellett fellépő kosztümökkel, rekvizitekkel, valamint digitalizálás céljából fotó- és videóanyagokkal gyarapította a cirkusz muzeális anyagát. Az átadás a Fővárosi Nagycirkusz Nincs mááásik! 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz című kiállításán zajlott.

Tovább

A HÓNAP MŰTÁRGYA

Lassan végéhez közeledik a tél, az utazócirkuszok már készülnek az indulásra, hogy megkezdjék a újabb szezont. A hideg évszakot téli szállásukon töltötték, ahol állataikkal együtt pihenhettek, gyakorolhattak újabb számaikra,megjavították a rekviziteket.

Tovább

Cirkuszi kulturális örökség – UNESCO szakmai konferencia

  Tegnap a XIII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál keretében került megrendezésre a Szépművészeti Múzeum Shikedanz-termében a „Cirkuszi kulturális örökség” című UNESCO szakmai konferencia.  Az eseményen hazai-és nemzetközi szakemberek tartottak plenáris előadásokat és kerekasztal beszélgetést, és kezdeményeztek párbeszédet a közönséggel.

Tovább
Skip to content