Műtárgyak Éjszakája a Fővárosi Nagycirkuszban

Idén először kapcsolódott be a Műtárgyak Éjszakája programsorozatba a  Magyar Cirkuszművészeti Múzeum. A speciális programon a MANK Nonprofit Kft. és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ 2021 februárban lezárult nyílt alkotóművészeti pályázatának díjnyertes alkotásait, a cirkuszmúzeum műalkotás-gyűjteményének új szerzeményeit ismerhették meg a látogatók, valamint Dinasztiák című műsorunk egyik fellépője mesélt a pályafutásáról.

A múzeum történeti tárgyait és a művészeti alkotásokat összekapcsoló tárlatvezetésen Joó Emese főmuzeológus köszöntötte a jelenlévőket, majd megosztotta, hogy február végén zárult le a MANK Nonprofit Kft. és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által közösen meghirdetett nyílt pályázat alkotóművészek számára, amelynek célja a cirkuszművészet sokszínű világának és szellemi örökségének bemutatása kortárs megfogalmazásban. A két művészeti területet összeköti a tradíciók és a modernitás egyensúlya, az újító szándék és a hagyománytisztelet együttes fontossága. A pályázat célja a cirkusz különleges hangulata és sokrétű gondolati vonatkozása által inspirált új alkotások létrehozása volt, amelyek képesek árnyalni és kreatív módon megközelíteni a témát, akár konkrét, akár szimbolikus módon közelítve meg a cirkuszművészetet. A pályázat célja különböző területeken alkotó képzőművészek megszólítása, az általuk létrehozott pályaművekből, műalkotásokból összművészeti rendezvény megvalósítása, továbbá a Nemzeti Cirkuszművészeti  Központ műtárgyállományának jelentős alkotásokkal történő gazdagítása.

 Bánföldi Zoltán képzőművész, egyetemi tanár részletesen bemutatta és elemezte az időszaki kiállítás díjnyertes műtárgyait.

A látogatók izgalmas betekintést nyertek a cirkusz-és a képzőművészetek összekapcsolódási pontjaiba.

A nyílt alkotóművészeti pályázat díjnyertes alkotásait, a cirkuszmúzeum műalkotás-gyűjteményének új szerzeményeit Bánföldi Zoltán képzőművész, egyetemi tanár, a pályázat zsűritagja mutatta be az érdeklődőknek a Fővárosi Nagycirkuszban. Bánföldi Zoltán részletesen és nagy szakértelemmel ismertette az új időszaki kiállításunkon látható díjnyertes alkotásokat. Többek között Felsmann Tamás Munkácsy Mihály-díjas grafikus háromdarabos plakátsorozatát, aki Magyarországon elsőként látta meg és alkalmazta a számítástechnikát a művészetben. A Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakos hallgatója, Győri Katinka Laura szintén egy három darabból álló plakátsorozattal lett díjazott a pályázaton. Cirkusz című digitális print sorozata a régi plakátok hangulatát idézi meg, miközben a geometria formavilágával mutatja be a porondon zajló cirkuszi mozzanatokat. Az idén Munkácsy Mihály-díjjal kitüntetett Budaházi Tibor festőművész, grafikus Diptichon című fődíjas fekete fehér alkotása a körrel, az egyenessel és az ívvel dolgozva idézi meg a cirkuszművészetben kulcsfontossággal bíró egyensúlyt. Urbán Ádám Balogh Rudolf-díjas fotográfus dokumentarista kulissza-és portréfotói a cirkuszművészet rejtett világába nyújtanak betekintést. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen két éve végzett Ronga Eszter Cirkusz című festményén a végtelen térbe helyezte a cirkusz közismert alakjait, Sarfenstein Ditta szobrász szakos hallgató pedig Mind című kollázsával és a hozzá kapcsolódó videóinstallációval nyerte el a zsűri tetszését. Nemes Tímea Izabella Benned a létra című Távol-keleti épületeket megidéző kerámia lámpasorozatának megalkotását szintén a cirkuszművészet egyik társadalmi üzenete, a bizalom ihlette. Somogyi Ferenc Első lépés című, festett hársfából készült körplasztikája egy fiatal kötéltáncost ábrázol, aki először lép a közönség elé. Ruppert János festő, grafikus, szobrász Női táncos című absztrakt és impresszionista jegyeket hordozó alumínium öntvénye a cirkuszművészet egyik fontos társművészeti ágára, a táncművészetre reflektál. Doncsev Antoni ötvös mester specialitása a vas melegen való megmunkálása. Akrobata című szobrával a szimmetriát és az egyensúlyt jeleníti meg, amelyek szintén a cirkuszművészet sajátosságai. Bánföldi Zoltán szakmai tárlatvezetésébe sajátos színt hozott Németh Gábor villamosmérnök, aki maga mutatta be a résztvevőknek díjnyertes alkotását: Analocolorentum – A jóindulatú gömbvillám című mobil fényinstallációt.

Joó Emese főmuzeológus és Schneller Ancsa artistaművész.

Bánföldi Zoltán érdekfeszítő tárlatvezetése után Szonday Szandra muzeológus, a Fővárosi Nagycirkusz Dinasztiák című műsorának egyik fellépőjét, a többgenerációs cirkuszi családból származó Schneller Ancsa „fehér arcú” bohócot kérdezte cirkuszi pályafutásáról, megjelenéséről, valamint a világhírű Eötvös Gábor zenebohóccal való kapcsolatáról, emlékeiről és közös előadásaikról. A Műtárgyak Éjszakájára összeállított különleges program a látogatók Schneller Ancsa artistaművészhez intézett kérdéseivel és a „fehér arcú” bohóc zsonglőr-bemutatójával ért véget.

Fotó: Nikol Fuszka

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Skip to content

Send this to a friend