Új tárgyakkal bővült a Hófödte Álom – Néprajzkutatók képei Jakutiából című kiállítás  

Ezért Joó Emese, a Fővárosi Nagycirkusz muzeológusának rendezésében, Mészáros Csaba és Jurij Slepcov etnográfusok fotóiból nyílt kiállítás a Fővárosi Nagycirkusz előtti téren felállított sátorban, ami megjelenését tekintve a jakutok nyári szállását imitálja, amit uraha-nak neveznek. A kiállítás célja, hogy közérthető, de mégis mély bevezetést nyújtson a jakut kultúrába.

A kiállítási tablókon hat nagy téma szerepel: a jakut táj, az emberek élete a jég hátán, a jakutok déli altáji kulturális öröksége, az 1940-es 50-es évek óta létrejött falvak, valamint a jakutok vallási képzetei és rítusai. A sátor mennyezetén különböző óvó-védő amulettek és szaha tulajdonjegyek, más néven tamgák lebegnek. Emellett az egyik első jakut nyelvű mozifilmet elkészítő rendező, Alekszej Romanov filmjéből láthatnak részleteket a látogatók a sátorban kihelyezett televízión. A film címe Orto dojdu, vagyis a Középső Világ. A távoli vidék megismerését és az átszellemülést a háttérben hangfelvételről futó, jakut dorombművészek, Spiridon Shishigin és Ivan Aleksejev, valamint a szintén jakut torokénekes, Kyyl Uola Zverev által életre hívott dallamok teszik teljessé.

Most pedig új tárgyakkal bővült a kiállítás: Szilágyi Áron révén a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjteménynek, Mészáros Csaba etnográfusnak és a Fővárosi Nagycirkusz munkatársának, Németh Katalinnak köszönhetően. A kiállítási tér közepén álló vitrinekben számos, a jakut kultúrához szorosan kötődő tárgyat tekinthetnek meg a látogatók. Nyakban viselhető amuletteket (emegeteket) és a nagyjószágtartó nép életformájához kötődő csengettyűt (csuoran), ami a kolompok kicsinyített és díszcélú változata.

Mivel a jakutok ló-és marhatartó népként sokra értékelik a tejtermékeket, a kancatejből készült kumiszt (kimisz) kumiszivó kupákból fogyasztják. Egy ilyen gazdagon díszített, porcelánból készült kupát is megszemlélhetnek a látogatók.

A jakut nép legnépszerűbb hangszere a doromb. Ebből az ősi, nemzeti hangszerből öt különböző műremeket állítottak ki.

Négy gyermekjáték is gazdagítja a tárlatot. A kámiszka egy kockajáték, a tíringka szabályaiban is megegyezik az általunk ismert marokkó-játékhoz, a kabilik pedig pálcadobás, amelynek lényege, hogy a viszonylag lapos, bokrok gallyaiból faragott pálcákat marokba kell fogni, majd feldobni és a kézfejen egyensúlyozva elkapni. Kézfejről indítva ismét fel kell dobni és marokkal elkapni őket. A játékosok három-öt alkalommal dobják fel a pálcákat, és az nyer, akinek a legtöbb marad a kezében. Az ogusz (bika) egy ma már ritkán játszott játék. Ezek ágakból faragott bikákat, teheneket és borjakat jelenítenek meg, amiket a gyerekek beterelnek a fából készült karámokba és istállókba.

Mára inkább rituális tárggyá vált a szúnyogűző (dejbir), amivel nem csak a nyáron mocsarassá váló talaj fölött kavargó szúnyogokat, hanem az ártást és a gonoszt is el lehet űzni.

A homlokkötő szíj (mangalaj biata) a jakut öltözködés szerves részét képezi. A lószőrből készült szíj a homlokot átfogva oltalmaz az ártó erők ellen és véd a fejfájástól.

A porcelánból készült rántásos tálban (szalamat ihite) a leginkább a rántásra emlékeztető ételt ünnepi eseményeken és rituális ünnepeken kínálják a vendégeknek. A vajon megfuttatott liszthez tejfölt is adnak.

A tárlatot Németh Katalin, a Fővárosi Nagycirkusz nemzetközi referensének családi fotói színesítik. Katalin orosz származású édesanyja gyermekkorát Jakutföld fővárosában, Jakutszkban töltötte. Nagymamája a 7-es számú iskola igazgatóhelyettese volt, ahol hosszú évtizedeken keresztül tanított orosz nyelvet és irodalmat a diákoknak. A családi fotók Jakutföld 1950-es és 1960-as éveibe nyújtanak betekintést.

A tárlat az az előadásnapokon délelőtt tíz és este hét óra között tekinthető meg.

Szekáry Zsuzsanna

Skip to content

Send this to a friend