Kiállítással és filmbemutatóval startolt el a nemzetközi cirkuszfesztivál

A Fővárosi Nagycirkusz előtt felállított sátornál már délután gyülekeztek az érdeklődők, akik látványos, vidám produkciók kíséretében követhették nyomon a cirkuszfesztivál résztvevőinek érkezését. Az artisták és bohócok megteremtették az alaphangulatot az egy héten át tartó nemzetközi seregszemle megnyitójához.

Délután öt órakor Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős európai uniós biztos nyitotta meg a cirkuszművészet történetét bemutató kiállítást. A 250 év Cirkusz, 250 méter cirkuszművészet című időszaki kiállítás 250 tablón idézi fel Európa cirkusztörténetét a nagycirkusz épülete előtt felállított sátorban. A tablók időrendi sorrendben követik egymást és egy-egy emlékezetes pillanatra fókuszálnak.

– Különös kegy, hogy miközben január 1-jén naptár szerint is megkezdődött a Kulturális Örökség Európai Éve, az első hivatalos rendezvény, amelyet ennek keretében én magam is személyesen köszönthetek, az éppen egy cirkuszfesztivál. Minden okom megvan rá, hogy itt legyek, hiszen 250 éve kezdte meg az első modern értelembe vett cirkusz a működését Nagy Britanniában és ezzel megkezdődött egy olyan történet, amely a szó legnemesebb értelmében nemzedékeket, földrészeket, kultúrákat, osztályokat, csoportokat egyesít, vagy köt össze – fogalmazott Navracsics Tibor, majd így folytatta: – Mint ahogyan minden nemes szórakozás és művészet is túlmutat a saját célján, az elsődleges jelentésén, így a cirkuszművészet is. Az elmúlt 250 évben a cirkusz túlmutatott azon, hogy csupán a gyerekek számára legyen szórakoztatás, vagy a művészek számára egy alkalom arra, hogy megmutassák rendkívüli képességeiket. A cirkusz tökéletes példája annak, hogy lehetnek ugyan kimagasló egyéni teljesítmények, de ezek nem érnek semmit a mögötte lévő közösség, a szolidaritás nélkül. A kimagasló egyéni teljesítmény és a közösség segítsége együttesen alkotja azt, amit ma cirkusznak nevezetük.

A kultúráért is felelős európai biztos beszédében hangsúlyozta: A cirkusz nem csak a szórakoztatóiparon belül értelmezhető, hanem nagyon fontos társadalmi funkciója is van. A cirkuszi előadások valamit üzennek a közösségnek. Üzenik a befogadást, a toleranciát, egymás elfogadását, a teljesítmény értékelését és a társadalmi egyenjogúságot is. Hiszen tudjuk, hogy éppen a művészetek voltak a társadalom azon területei, ahol az előítéleteket először el lehetett törni.

– A Kulturális Örökség Európai Évének feladata az, hogy pontról pontra, közösségről közösségre, vívmányról vívmányra térképezzük fel, hogy mi az, ami minket, európaiakat összeköt, ami az európai kultúra sajátossága és hogyan tudjuk ezt a jövő számára hasznosítani. Amikor ezen a kiállításon végigsétálunk, látjuk, mi az, amiből nekünk erőt kell meríteni, hiszen a múlt teljesítményei köteleznek minket arra, hogy a jövőben ezt folytassuk és a jövő nemzedékeinek átadjuk, hogy ők tovább erősíthessék az európai kultúrát – zárta gondolatait Navracsics Tibor.

A kiállítás megnyitója a cirkusz emeletén folytatódott, ahol A modern cirkusz atyja című film premierjét tekinthette meg a közönség. A dokumentumfilm az 1916-ban született és 100 éves korában, 2016-ban elhunyt, Tihany művésznéven ismert Czeisler Ferenc cirkuszművésznek állít emléket.

A vetítést megelőzően Halász János, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületének elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, mi magyarok büszkék vagyunk azon honfitársainkra, akik valami kimagaslót, emlékezetes teljesítményt nyújtottak valaha. Így ő maga is büszke volt, amikor pár évvel ezelőtt Las Vegasban találkozhatott a legendás cirkuszművésszel, Czeisler Ferenccel. Akkor készült el az a felvétel, amiből később – egy szép összefogás eredményeként – Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójának segítségével a most bemutatott film elkészülhetett Vojtkó Ferenc rendezésében.