Kodály-módszer a Fővárosi Nagycirkusz manézsában

A Fővárosi Nagycirkusz két éve indította el cirkuszpedagógiai programját az akkori Lúdas Matyi a cirkuszban című előadással. A rendhagyó órákat a hétköznapi előadások után tartják a porondon. Az órák negyvenöt percesek, interaktívak, a gyerekeket bevonva együtt játszva tanulnak és értelmezik újra a már megtanultakat a cirkusz eszközeinek segítségével.

Volt már matematika, biológia, fizika, irodalom, történelem, testnevelés, környezetismeret, az alsó tagozatosoknak komplex összefoglaló óra, most pedig megtartották az első énekórát. A cirkuszpedagógiai program célja, hogy a gyerekek ne csak a négy fal között, didaktikus módszerrel, lexikális tudás formájában kapják meg az információt, hanem hogy egy élményhez kötve képesek legyenek felidézni a mindennapi életben.

Kardos Kata, a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai koordinátora elmondta, hogy mivel a Fővárosi Nagycirkusz saját, élő zenét játszó zenekarral rendelkezik, a cirkuszművészethez pedig szorosan kapcsolódik a zene, ezért adta magát az ötlet, hogy énekórát is tartsanak a manézsban. Felvették a kapcsolatot Rónaszékiné Keresztes Mónikával, a magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztossal, aki nagyon lelkesen fogadta a cirkusz kezdeményezését, mert kiemelten foglalkozik azzal, hogyan lehetne a kifejezetten oktatásra alkalmas, tradicionális Kodály-módszert valahogy kivinni az iskola falai közül.

Bene Balázs és Kerényi Judit játékos hangszerismerettel és zenetörténeti betekintéssel kezdték a rendhagyó énekórát, majd egy tizenegy kérdésből álló keresztrejtvényt töltettek ki a zenei képzettséggel rendelkező diákokkal. A megfejtések között szerepelt például a szinkópa, ehhez kapcsolódóan közösen elénekelték a Hull a szilva a fáról című népdalt, amely a legtöbb ilyen kottaképet tartalmazza. A mély hangszereket basszuskulcsban olvassák és az is kiderült, hogy melyek ezek a hangszerek. A tá másik megnevezését, a magas női és férfi énekkari szólamokat, az egységet a kottában, és a dó alatti szolmizációs hangot is megfejtették, de a tanárok segítségével felsorolták a hangközöket is. A Főnix – Tűzcirkusz című műsorhoz kapcsolódóan a Tűzszekerek volt a megoldás, amelyhez a keresztrejtvény lapját megfordítva újabb feladat társult: Vangelis művének fő témája lekottázva, amely alá kellett írniuk a szolmizációs hangokat, majd közösen a Kodály-módszer ritmikus tanítását felhasználva többször elénekelték és eltapsolták.

Bene Balázs és Kerényi Judit kérdésünkre elmondták, hogy nagy kihívás volt számukra a rendhagyó énekóra felépítése, de nagyon elégedettek az eredménnyel és a gyerekek aktív részvételével, valamint nagy örömükre szolgál, hogy sikerült kivinni a Kodály-módszert az iskola falai közül.

Szekáry Zsuzsanna