Óperencián innen és azon túl – a víz csodái

A Fővárosi Nagycirkusz másfél éve indította el cirkuszpedagógiai programját az akkori Lúdas Matyi a cirkuszban című előadással. A rendhagyó órákat a hétköznapi előadások után tartják a porondon az előadás megtekintése után, olyan órákkal, amik kapcsolódnak a közoktatási intézményekben megtanult tananyagokhoz, amiket visszaidéznek és megerősítenek az artistaművészekkel és a cirkuszművészetben használt eszközökkel. Az órák negyvenöt percesek, interaktívak, a gyerekeket bevonva együtt játszva tanulnak és értelmezik újra a már megtanultakat a porondon, hogy a hétköznapokban is hasznosítható tudást kapjanak. Volt már matematika, biológia, fizika, irodalom és az alsó tagozatosoknak komplex összefoglaló óra. A tapasztalatok alapján muszáj valami emlékhez, vizuális képhez kapcsolni a tanultakat, amik ezáltal könnyebben visszaidézhetők. Manapság kiemelten fontos, hogy a gyerekek hasznos, gyakorlati, és ne csak lexikális tudást kapjanak, amire nagyon sok lehetőség nyílik a cirkuszművészetben, mert nagyon sok értéket és információt hordoz, amit jobban ki lehetne aknázniuk a pedagógusoknak. A cirkuszpedagógiai program célja, hogy a gyerekek ne csak a négy fal között, didaktikus módszerrel kapják meg az információt, hanem sikerélményként visszaidézhető élménytanulás legyen számukra.

Kardos Kata, a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai koordinátora vezette fel a rendhagyó óra tananyagát a vidékről érkezett negyedik osztályos tanulóknak, majd Boldizsár Gizi nagy lelkesedéssel belekezdett a kivetítőn megjelenő fotókkal, képekkel és táblázatokkal illusztrált előadásába, amelynek témája a víz sokrétű szerepe volt. A nebulók megtudták, hogy miért nélkülözhetetlen az élőlények számára a víz, megismerkedtek a tenger élőlényeivel a legkisebbektől a legnagyobbakig: rájákkal, lábasfejűekkel, csikóhalakkal, tengeri uborkákkal, polipokkal, rákokkal, cápákkal, kék bálnákkal – akik egyszerre több úszómedencényi vizet szippantanak be, hogy sziláikkal kiszűrjék táplálékukat, a tenger legkisebb élőlényeit, a planktonokat –, de az is kiderült, hogy miért úsznak rajokban a kisebb halak.

Az interaktív előadáson az okos gyermekek arra is hamar rájöttek, hogy a tengeri rózsa, a csikóhal és a tengeri sárkány vajon az állatok vagy a növények rendjébe tartozik-e, majd furcsa tengeri élőlényekről és mélytengeri halakról szereztek ismereteket a lelkes diákok.

Június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját, melynek kapcsán szóba került a víz körforgása és, hogy miért fontos vigyázni a Föld vízkészletére, amelynek csupán három százaléka édesvíz. Boldizsár Gizi arra is választ adott, hogy miért kell vizet innunk: testünk 70 százaléka víz, a vérünk 85, agyunk 80, izmaink 75, sejtjeink 90 százalékát alkotja víz.

Az előadás után Boldizsár Gizi irányításával a gyermekek öt fős csoportokra oszolva, felügyelet mellett, a manézs négy bejáratánál felállított standoknál interaktív kísérletezésbe kezdtek. Az első standnál a víz, mint oldószer volt a téma: a nebulók papírlapra filctollal rajzolt színes pöttyeit a rájuk cseppentett víz elmosódottá tette.

A második kísérlet a vízszennyezés veszélyeire hívta fel a figyelmet, a színezett víz tetején úszó olaj segítségével.

A növényeket éltető vizet összehajtott papírcsillagokkal szemléltették, amelyek víz hatására szétnyíltak, akár a virágszirmok és úsztak a víz tetején.

Az utolsó kísérletben egy üres Kinder tojás, egy megpucolt és egy héjas citrom várta az érdeklődő tanulókat, akik meggyőződtek róla, hogy melyik süllyed el a vízben és miért.

Miután minden tanuló részt vett az összes kísérletben, Boldizsár Gizi ismertette a lényegüket, majd egy játékos kvíz következett a látottakról és hallottakról.

A nebulók értékes tapasztalatokkal és élményekkel tértek haza, a csillogó szemek pedig arról árulkodtak, hogy nagyon élvezték a játékos tanulást.

Szekáry Zsuzsanna