Tudományos

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a 2020. évi Magyar Cirkuszművészeti Múzeumi kutatói ösztöndíjak elnyerésére

 

A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. pályázatot hirdet kutatói ösztöndíjak elnyerésére felsőfokú oktatási intézménybe beiratkozott hallgatók és fiatal kutatók számára. A pályázat szakmai lebonyolítója a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum.

Az ösztöndíjak célja:

Az ösztöndíjak célja, hogy elősegítsék hiánypótló cirkusztörténeti kutatások elvégzését, valamint lehetőséget adjanak azon hallgatók és fiatal kutatók részére, akik kutatómunkájukkal igazolják vonzódásukat a cirkusztörténethez és a cirkuszi előadó-művészethez.

Ösztöndíjak az alábbi önálló kutatási témákban nyerhetőek el:

  1. A családi utazócirkuszok újraindulása és működése a rendszerváltozástól napjainkig
  2. A Fővárosi Nagycirkusz történelmi épületei és makettjei
  3. Lebontott és soha vissza nem épített cirkuszok Európában az Astley’s Amphitheatre-től napjainkig
  4. Cirkusszal kapcsolatos szóhasználat és jelentésváltozás a 18. század második felétől napjainkig
  5. A modern cirkusz divattörténete a 18. század második felétől napjainkig
  6. A cirkuszművészet társadalmi üzenetei

Az önálló kutatási témák részletes leírása a pályázati felhívás 1. mellékletében olvasható.

Pályázás:

Pályázhatnak 35 éves vagy fiatalabb, 1985. január 1. után született, felsőfokú oktatási intézménybe beiratkozott hallgatók és fiatal kutatók.

Egy pályázó a választható hatból egy önálló kutatási témára pályázhat.

A kutatói ösztöndíjra a kiválasztott téma részletes kutatási tervével lehet pályázni.

A pályázásnál kutatási tapasztalat és tudományos publikáció megléte nem feltétel, de előnyt jelent. 

A pályázásnál nem jelent kizáró körülményt, ha a pályázó egyidejűleg más ösztöndíj támogatásban is részesül.

Ösztöndíjban részesülhet: kutatási témánként legfeljebb 3 fő

Az ösztöndíj időtartama: 3 hónap, a 2020. november 1. és 2021. január 31. közötti időszak.

Az ösztöndíj összege: bruttó 300.000 Ft

Az ösztöndíjat a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. szerzői jogdíj formájában fizeti ki. Az ösztöndíjnak köszönhetően elkészült és elfogadott tanulmányok, kutatási beszámolók a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. tulajdonába kerülnek.

A pályázat nyelve: magyar

A pályázat benyújtásához szükséges és digitális fájlban beküldhető dokumentumok:

  1. Pályázati adatlap (hiánytalanul kitöltve és aláírással ellátva),
  2. Nyilatkozat (hiánytalanul kitöltve és aláírással ellátva),
  3. Szakmai önéletrajz, lehetőség szerint kutatási tapasztalat ismertetése (névvel ellátva),
  4. Kutatási terv, amely tartalmazza az ösztöndíj idejére tervezett kutatás témáját, koncepcióját, módszertanát és a várható eredményét (névvel ellátva),
  5. Lehetőség szerint publikációs jegyzék, és egy jelentősebb publikáció vagy tanulmány teljes szövege (névvel ellátva).

A pályázati adatlap, a nyilatkozat és a kutatási terv formai követelményei a pályázati felhívás 2., 3., és 4. mellékleteiben olvashatóak.

A pályázat benyújtása: elektronikus formában a museum@circus.hu  e-mail címre

A pályázat beadási határideje: 2020. október 10. éjfél

A pályázat beérkezéséről és érvényességéről a pályázó e-mailben visszaigazolást kap.

Az elbírálás határideje: 2020. október 20.

Hiánypótlás:

A pályázathoz minden dokumentumot kitöltve, illetve kidolgozva kell benyújtani. Az üresen beküldött, vagy meg nem küldött dokumentumok hiánypótlására nincs lehetőség, az a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.

Érvénytelen a pályázat, amennyiben:

  • a pályázati feltételeknek nem felel meg,
  • hiányos a mellékelt dokumentáció,
  • az adatlap/nyilatkozat hiányos, vagy a valóságnak nem megfelelő adatokat tartalmaz,
  • határidőn túl történik a benyújtása.

A pályázatok elbírálása:

A pályázatokat a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. szakmai munkatársaiból és a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum tudományos munkatársaiból, a kutatások témavezetőiből álló zsűri bírálja el, és dönt az ösztöndíjak odaítéléséről vagy visszavonásáról. 

A döntésről a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum valamennyi pályázót elektronikus úton értesíti és a nyertes pályázók névsorát a honlapon közzéteszi. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az elbírálás szempontjai:

A kutatási terv kidolgozottsága, megvalósíthatósága, számonkérhetősége, a pályázati  kiírás céljainak való megfelelése, a várható eredmények minősége és mennyisége.

Szerződéskötés:

A nyertes pályázóval a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. szerződést köt.

Az ösztöndíj kifizetése:

Az ösztöndíj folyósítása minden hónap 10.-éig előre, havonta egyenlő részletekben történik, amelyről a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. gondoskodik a szerződés mindkét fél által történő aláírását követően.

Időközi beszámolási kötelezettség:

Az ösztöndíjas köteles beszámolni témavezetőjének kutatása időközi állapotáról és elért eredményeiről az ösztöndíj félidejében, 2020. november 15-én, e-mailben.

Az ösztöndíj lezárása:

Az ösztöndíjas kutatási terve megvalósításáról, eredményeiről 2021. február 10-ig köteles írásban számot adni egy szemléletes (illusztrált) tanulmány és egy 10 képes diából álló ppt. vagy pptx összefoglaló keretében. Az elkészült tanulmányt és diavetítést egy elektronikus példányban a museum@circus.hu e-mail címre kell megküldeni.

Az elkészült tanulmányt és diavetítést a munkatársakból, tudományos munkatársakból és témavezetőkből álló zsűri értékeli, és dönt a felhasználásáról.

A tanulmány és az összefoglaló diavetítés tartalmi és formai követelményei a pályázati felhívás 5. mellékletében olvashatóak.


PÁLYÁZATI MELLÉKLETEK

1. melléklet

Az önálló kutatási témák részletes leírásai:

 

  1. A családi utazócirkuszok újraindulása és működése a rendszerváltozástól napjainkig

A rendszerváltozással megszűnő állami cirkuszvállalati rendszerből kikerülő artisták, artista családok (dinasztiák) utazócirkuszainak újraalapítása, vagy megalapítása, elindítása, működése. Családtörténet, szervezeti működés, műsorpolitika.

A kutatás elsődleges színterei az utazócirkuszokat alapító, működtető artistaművészekkel készülő interjúk, az artisták birtokában lévő dokumentumok (plakátok, fotók, szerződések, stb.) és audiovizuális anyagok, a hazai és nemzetközi médiákban megjelent írásos és képi, valamint audiovizuális anyagok.   

A kutatás célja hiánypótló jelenkorkutatás: a rendszerváltozás után megszűnő állami cirkuszvállalati rendszerből kikerülő artisták, artista családok (dinasztiák) történetének feltárása, utazócirkuszaik történetének dokumentálása, jelenlegi működésének nyomon követése.

A kutatás eredményeképpen első kézből, mai élő forrásokból kaphatunk hiteles képet a rendszerváltozás óta hazánkban (és határainkon kívül) működő magyar cirkuszokról, dokumentálásra kerülhetnek az elmúlt 30 év történései. Készíthető tudományos publikáció, illetve virtuális kiállítás.

  1. A Fővárosi Nagycirkusz történelmi épületei és makettjei

Az 1889-ben Wulff Ede által felépíttetett és megnyitott első állandó cirkuszépületre vonatkozó történeti adatok felkutatása, az épület szerkezetének, megjelenésének, működésének részletes rekonstruálása, az épület változásvizsgálata.

A kutatás elsődleges színterei a hazai cirkusztörténet, városi helytörténet írásos és képi, valamint audiovizuális forrásai: levéltárak, múzeumok tervrajz-, fotó- és plakátgyűjteményei, a korabeli média épületre vonatkozó írásai, audiovizuális anyagok (pl. Filmhíradó); visszaemlékezések, életrajzi interjúk.

A kutatás célja hiánypótló történeti kutatás: a Fővárosi Nagycirkusz eredeti épületének és változásainak (áthelyezés, renoválások, átalakítások) rekonstruálása. 

A kutatás eredményeképpen pontos képet kaphatunk a Fővárosi Nagycirkusz történelmi épületeiről, a hajdani cirkuszépületek korabeli jellegzetességeiről, technikai újításokról, a műsorok, számok miatti átalakításokról, főbb történelmi események (pl. háborúk miatti károk) hatásairól. Készíthető tudományos publikáció, illetve virtuális kiállítás.

  1. Lebontott és soha vissza nem épített cirkuszok Európában az Astley’s Amphitheatre-től napjainkig

Európában, a modern cirkusz korszakában, sorban épültek az állandó cirkuszépületek, amelyek nagy része különböző okokból, pl. kihasználatlanság, világháborús károk, tűzvész, elavulás stb. megsemmisült, vagy ma már más szerepben, átalakítva működik.

A kutatás elsődleges színterei az európai cirkusztörténet írásos és képi forrásai, múzeumi és levéltári dokumentumok, tervrajzok, sajtóanyagok az egyes épületekhez kapcsolódóan.

A kutatás célja hiánypótló történeti kutatás: lebontott, elpusztult, átalakított stb. európai cirkuszépületek felkutatása, illetve meghatározó épületek (pl. londoni Astley’s Amphitheatre, párizsi Nouveau Cirque, drezdai Sarrasani Zirkus, berlini Wintergarten, szófiai Nemzeti Cirkusz stb.) történetének tudományos forráskutatása, stilisztikai elemzése, szerepének, működési és lebontási (illetve átalakítási, megsemmisülési, stb.) körülményeinek feltárása.

A kutatás eredményeképpen pontos képet kaphatunk európa állandó cirkuszépületeinek kialakulásáról, működéséről, teljes történetéről, megsemmisüléseinek okairól, következményeiről, hatásáról. Készíthető tudományos publikáció, illetve virtuális kiállítás.

  1. Cirkusszal kapcsolatos szóhasználat és jelentésváltozás a 18. század második felétől napjainkig

A kutatás a cirkusz speciális szókészletéből a magyar nyelvben eredeti és átvitt értelemben használatos fogalmak, kifejezések, hasonlatok, szólások, közmondások etimológiai és jelentéstani vizsgálatára, különböző jelentéstartalmak meghatározására irányul (pl. cirkuszol, kötélen táncol, piedesztálra emel, Kenyeret és cirkuszt! stb.). A cirkusz szó használatakor alapvetően három jelentéstartalom különíthető el: egyik az ókori történelmi fogalom megfelelőjeként az ókori játékokra és arénákra vonatkozik, másik a tényleges cirkuszi életformát és produkciót, szórakoztató intézményt jelöli, harmadik pedig átvitt, gyakran pejoratív, stigmatizáló értelemben pl. gátlástalan, nyilvánosság felé forduló viselkedésre utal. A cirkuszhoz kapcsolódó szókészlet használatában az alapjelentések melletti átvitt értelmű és szimbolikus alkalmazása állandó jelenség, amelynek történeti és társadalmi változásokkal való kapcsolata, összefüggéseinek feltárása izgalmas, és nemcsak nyelvészeti kérdés.

A kutatás elsődleges színterei: az élő magyar nyelvhasználat, a hétköznapi és az irodalmi nyelv, a különböző társadalmi közösségek saját nyelvi kultúrája, írott és élőszavas források, valamint nyelvtörténeti források, nyelvtudományi és szociolingvisztikai szakirodalom.

A kutatás célja hiánypótló recens és történeti szociolingvisztikai kutatás: a cirkuszhoz kapcsolódó szókészlet pozitív és negatív jelentés tartományainak, nyelvi szintjeinek, nyelvhasználati módjainak meghatározása, etimológiai és társadalmi összefüggésekben történő vizsgálata.

A kutatás eredményeképpen pontos képet kaphatunk a cirkusszal kapcsolatos fogalmak és kifejezések jelentéseinek és használati módjainak összefüggéseiről és változásairól.

Készíthető tudományos publikáció, illetve virtuális kiállítás.

  1. A modern cirkusz divattörténete a 18. század második felétől napjainkig

A cirkusz nagyon jellegzetes, közismert és emblematikus, azonnal felismerhető vizuális jegyekkel rendelkezik, amibe a cirkuszi kosztümök is beletartoznak a bohóctípusoktól kezdve a porondmesteren át az egyes zsánerek jellemző kosztümjeiig (pl. léotard, testtrikó, stilizált népi viseletek, stb.). A kosztümök, azon túl, hogy speciális technikai követelményeknek kell megfelelniük, rendkívüli változatosságnak örvendenek időben és térben is. A kutatás célja feltárni e jellegzetességeket, kialakulásuk, fejlődésük történetét, a kosztümök készítésének kulisszatitkait, hagyományait a cirkuszi világban. 

A kutatás elsődleges színterei: a cirkusztörténet írásos és képi forrásai, múzeumi és levéltári dokumentumok, vonatkozó szakirodalom: újságcikkek, történeti és szépirodalmi írások, önéletrajzok, beszámolók, szakmai interjúk, valamint  fotók, illusztrációk, képzőművészeti alkotások, plakátok, audiovizuális anyagok.  

A kutatás célja hiánypótló interdiszciplináris történeti kutatás: komplex társadalomtörténeti és művészettörténeti áttekintés a cirkuszművészet egyik fontos elemének, a kosztümöknek az időbeli változásairól, stílus- és divattörténetéről; a kosztümök kialakítását, fejlődését, elkészítését vezérlő motívumokról (pl. technikai szükségletek, kosztümök szimbolikája, zsánerekhez, nemzetekhez  kötődő jellegzetességek); a kosztümök hatástörténetéről, társadalmi befogadásáról; a kosztümök elkészítésének adott korabeli feltételeiről, körülményeiről (pl. speciális anyagok, szakemberek elérhetősége a szocialista Magyarországon); az artisták kosztümökkel kapcsolatos szokásairól (anyagok beszerzése, saját karakter, stílus kialakítása, beszerzés, sajátkezű elkészítés, átöröklés, újítások, stb.); divathullámok, egyedi stílusjegyek, átadások-átvételek, a cirkuszi kosztümök sajátok esztétikája.

A kutatás eredményeképpen átfogó és részletes képet kaphatunk a cirkuszművészetben fontos szerepet betöltő kosztümök fejlődéstörténetéről, jellegzetességeiről, a megtervezésüket, kialakításukat és elkészítésüket befolyásoló tényezőkről (az adott kor divatja, technikai lehetőségei, a műsorszám biztonságos és látványos kivitelezéséhez szükséges megoldások), arról, hogy hogyan határozza meg az artista nemzetisége, neme, zsánere, a produkció stílusa, szimbolikája kosztümjének kialakítását, és miként  fogadja azt be a közönség. A kutatással feltárhatóvá válnak a kosztümökhöz kapcsolódó cirkuszi hagyományok és újítások egyaránt.

Készíthető tudományos publikáció, illetve virtuális kiállítás.

  1. A cirkuszművészet társadalmi üzenetei

A cirkuszművészeti előadások rendkívüli emberi teljesítményei és különleges vizuális kifejezési formái sajátos cirkuszi jelrendszert alkotnak. Ez a komplex és rétegzett cirkuszi nyelv, közérthető és jól látható üzenetei (pl. csapatmunka, erő, egyensúly stb.) mellett, számtalan alig észrevehető gesztust és viszonyulást, kifinomult érzést, láthatatlan kompetenciát és szimbolikus jelentést (pl. belső tűz, megfeszített idő, út a lehetetlenbe stb.) hordoz. A cirkusz ezekkel a rejtett üzenetekkel olyan alapvető emberi és társadalmi értékeket közvetít (pl. együttműködés, tartás, türelem, nézőpontváltás, mérlegelés stb.), amelyek felfejtése és kibontása, közérthető nyelvi megfogalmazása és tudatosítása elősegíti ezen értékek széles társadalmi hasznosítását, ezzel a cirkuszi előadóművészet társadalmi szerepének erősítését és felértékelését.

A kutatás elsődleges színterei a mindenkori cirkuszi előadások, valamint a produkciók hátterében zajló tevékenységek, gyakorlások, előkészületek stb. fotói, filmjei, sajtócikkek és hírek, valamint recens részvételi kutatás, személyes interjúk a cirkuszokban és a cirkuszhoz kapcsolódó háttér- és képzési intézményekben, az artisták és tanáraik, képzőik körében, valamint a közönség körében is. Társadalomtudományi, neveléstudományi és művészetelméleti kutatás egyben, amelyben elsődleges megközelítést jelent a pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, pedagógia, kulturális antropológia és művészettörténet szemlélete és tudományos módszertana.

A kutatás célja hiánypótló recens multidiszciplináris humán kutatás: a cirkusz által korábban definiált társadalmi üzenetek tartalmának további árnyalása mellett újabb, társadalmi szempontból fontos értékek felfedezése, kiemelése, kibontása, az aktuális társadalmi üzenetek közérthető meghatározása és közvetítésre alkalmas megfogalmazása.

A kutatás eredményeképpen új és aktuális társadalmi üzenetek tárhatóak a széles társadalom elé, amelyek mind a cirkusz közössége, mind a cirkuszt értékelők, mind a cirkuszt még fel nem fedező vagy kevésbé értékelő egyének és közösségek számára rávilágítanak azokra az alapvető emberi és közösségi értékekre, amelyeket a cirkuszi produkciók közvetlenül és közvetve megjelenítenek. Ezen értékek megismertetése nemcsak a cirkuszművészet felértékelődését eredményezheti, hanem az üzenetek hétköznapi hasznosulásával a társadalom együttműködése, szolidaritási és segítségnyújtási képessége is jelentősen fejlődhet.

Készíthető tudományos publikáció, illetve virtuális kiállítás.


2. melléklet

Pályázati adatlap:

 

PÁLYÁZATI ADATLAP

  1. A pályázó neve:
  2. A pályázó születési ideje:
  3. A pályázó anyja neve:
  4. A pályázó állampolgársága:
  5. A pályázó adóazonosító jele:
  6. A pályázó TAJ száma:
  7. A pályázó személyi igazolvány száma:
  8. A pályázó levelezési címe:
  9. A pályázó mobilszáma:
  10. A pályázó e-mail címe:
  11. A pályázó számlavezető pénzintézete:
  12. A pályázó bankszámlaszáma:
  13. A pályázó munkahelye és / vagy felsőoktatási intézménye teljes elnevezése és címe:
  14. A pályázó választott kutatási témája:
  15. A pályázó innen értesült a kutatói pályázat lehetőségéről:

Dátum:

Név:

Aláírás:


3. melléklet

Nyilatkozat:

 

NYILATKOZAT

megbízási jogviszony létesítését kizáró okok igazolására

Alulírott …

születési hely, idő:

anyja neve:

lakcím:

büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy büntetlen előéletű vagyok, nem állok

közügyektől eltiltás hatálya alatt, nem állok foglalkoztatástól vagy tevékenységtől eltiltás

hatálya alatt.

Dátum:

Név:

Aláírás:


4. melléklet

A kutatási terv formai követelményei:

  • 8-10.000 leütés (szóközökkel együtt) terjedelem
  • szabadon választható, jól olvasható betűtípus, betűméret, sortáv, stb.
  • hivatkozás: tudományos szempontoknak megfelelően, minden esetben feltüntetve
  • nyelv: magyar
  • pályázati téma feltüntetésével
  • névvel ellátva

5. melléklet

A tanulmány és az összefoglaló diavetítés tartalmi és formai követelményei:

 

Tartalmi követelmények, arányok:

max. 15-20%

  • a kutatási téma ismertetése
  • a kutatói kérdés(ek) megfogalmazása
  • a kutatás folyamatának rövid ismertetése
  • a kutatás elsődleges és további színtereinek, forrásainak bemutatása
  • a kutatás céljának és alkalmazott módszertanának ismertetése

min. 80-85%

  • a kutatás minőségi és mennyiségi eredményeinek részletes ismertetése
  • arányosság, kidolgozottság, szemléletesség, megfelelés a kiírásnak

Formai követelmények:

  • tanulmány: 50-60.000 leütés (szóközökkel együtt) szövegterjedelem, illusztrációk és hivatkozásaik tudományos szempontoknak megfelelően, minden esetben feltüntetve, idézetek és hivatkozások tudományos szempontoknak megfelelően, minden esetben feltüntetve
  • összefoglaló diavetítés: 10 db képes dia, diánként max. 5-600 leütés szövegterjedelem
  • tanulmány és összefoglaló diavetítés: szabadon választható, jól olvasható betűtípus, betűméret, sortáv, stb., magyar nyelven, pályázati téma feltüntetésével, névvel ellátva

További információ e-mailben kérhető:

Magyar Cirkuszművészeti Múzeum

museum(a)circus.hu

Skip to content