Tudtad-e? – Vietnám zeneművészete
Először jön Magyarországra a világhírű ülönleges vietnámi bamuszcirkusz a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében május 5. és 8. között. Az AO Show a bambusz cirkusz, az akrobatika, a kortársművészet és a színházi látványművészet egyedi ötvözete. Hol élnek a vietnámiak, és milyen kulturális örökséggel bírnak? Tartsanak velünk egy izgalmas kalandban, melynek során megismerjük Vietnámot! Cikksorozatunk második részében a tradicionális vietnámi hangszereket mutatjuk be.
Vietnám kultúrája több ezer éves múlttal bír, ezért hangszereik is nagy múltra tekintenek vissza. Vannak köztük olyanok, amik bár több ezer évesek, ma is használatban vannak. Ilyen zenei eszköz a leginkább xilofonhoz hasonlítható lithofon, a Dan Da, amely három-tizenöt, különböző méretű és alakú, megkövesedett fából készült, vízszintesen egymás mellé illesztett, fa asztalon álló hangszer.
(Kép forrás: garednista.hu)
A helyiek által kőgongnak nevezett lithofon évezredekkel ezelőtt jött létre Vietnám Közép-felföldi részén aláíró hangszerként. A zenész két kőkalapáccsal szólaltatja meg, és bár egyszerű hangszernek tűnik, mégis a pentaton skálára „hangolt” kövek megannyi természeti jelenséget és lelkiállapotot képesek életre kelteni.
Több helyen családi kincsként őrzik a szentnek tartott kőlapokat, amelyeken csak a nagy vallási ünnepeken játszanak, míg mások a mezőgazdasági termények védelmére állítják fel az ősi kőlapokat.
A K’long Put egy női hangszer, ami két-tizenkét, hatvan és kétszáz centiméter hosszú bambuszcsőből áll. Az egyik, vagy mindkét végén nyitott bambuszcsöveket a játék során vízszintes helyzetbe fektetik, amely mögé álló vagy térdelő helyzetben foglal helyet a zenész. A hangokat a tapsolás során keletkező levegővel kelti életre. A legenda szerint a hangszer a rizs istennőjének lakhelye, ezért csak nők szólaltathatják meg, elsősorban a mezőgazdasági ünnepségeken és eseményeken. Manapság más hangszerek kíséretében, színpadi előadásban is hallható.
(Kép forrás: etnian.com)
A Dan K’ni egy ősi szájhegedű, a játékos pedig általa az istenek közvetítője volt. Az egyhúros hangszer teste egy vékony bambuszbotból készül, amin egy másik bottal végighúzva keletkeznek a hangok. Mivel a hangszernek nincs teste, ami rezonálhatna, a rezgést a zenész a szájához továbbítja egy pamutból vagy lószőrből készült húrral, aminek a végén egy bambuszból, manapság műanyagból is készült “fog” teszi lehetővé, hogy a zenész szájüregében képződjenek a hangok. Sok éves gyakorlat szükségeltetik a hangszer énekléshez hasonló megszólaltatásához, amit általában férfiak végeznek.
(Kép forrás: flickr.com)
A feljegyzések szerint az első Dan Bau 1770 körül keletkezett, de a kutatók szerint létrejötte ezer évvel korábbra datálható. Elsősorban szegény, vak zenészek keresték vele a piacokon a kenyerüket, erre utal a kezdetben egyszerű – bambuszból, rugalmas rudakból, fél kókuszból vagy lopótökből készült – felépítése. Jelenlegi formája sokkal kifinomultabb, bár a legtöbb vietnámi hangszerhez hasonlóan ránézésre nagyon egyszerű, vízszintesen használt egyhúros hangszer, amellyel a pentaton skála összes hangját meg lehet szólaltatni. Jelenleg is központi szerepet játszik a vietnámi népzenében, valamint előszeretettel használták költészeti felolvasások zenei aláfestéséhez. A magával ragadó zenei játékhoz a Dan Bau esetében is hosszú évek munkája szükséges.
(Kép forrás: vietnamdiscovery.com)
A vietnámi hangszerek között bőven találunk fuvolákat – például a Sáo-t, ami egy bambuszból vagy keményfából készült keresztirányú fuvola – és oboákat – például a Kèn bầu vagy a Kèn đám ma, amit elsősorban temetkezési felvonulásokkor használnak.
(Kép forrás: toplist.vn)
Ezen kívül a dobok családjának széles tárháza is megtalálható ebben az egzotikus országban. Méretük, hangzásuk és anyaguk – bambusz, fa, fém – valamint felhasználásuk az adott közösségtől és hiedelmeiktől függ.
(Kép forrás: officeintl.en.ec21.com)
(Kép forrás: commons.wikimedia.org)
A Magyarországon először bemutatásra kerülő AO Show keretében élőben csendülnek fel Vietnám különleges atmoszférát teremtő hangszerei.
Szekáry Zsuzsanna