CIRKUSZMŰVÉSZETI SZAKIRODALOM NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ADATBÁZISOKBAN
vamosbenceÖrömmel és büszkeséggel adunk hírt a cirkuszművészet legfrissebb tudományos sikeréről: Móring Tibor és Prof. Dr. Kiszl Péter kutatási eredményeinek publikálásáról a Cambridge University Press által gondozott, 1976-ban alapított Art Libraries Journal című, angol nyelvű nemzetközi szakfolyóirat 2023. októberi számában.
A „Circus Arts in Content Service Systems” (Cirkuszművészet tartalomszolgáltatási rendszerekben) című, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ szakmai együttműködő partnerének, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársainak tollából származó tanulmány a nemzetközi cirkuszi szakirodalom sajátosságait vizsgálja és elsőként helyezi a cirkuszművészetet reflektorfénybe a tudományos adatbázisok és a könyvtári információszolgáltatás irányából. Még a szakfolyóirat szerkesztője is rácsodálkozik az unikális tudományos témára: „2003 óta foglalkozom a művészeti könyvtárak munkájával, de be kell vallanom, hogy a cirkuszművészet mint témakör nem volt a radaromon. Nagyon meglepődtem és kíváncsian olvastam (…)”
Miért különleges kutatási téma a cirkuszművészet? Többek között, mert a cirkuszművészet nem szóbeli, nem szöveg alapú művészeti ág, működését folyamatos változás, alkalmazkodás és innováció jellemzi – kutatásához hasonló frissességre és dinamikára, a porondon látható csoda szövegre/adatra fordítására és elemzésére van szükség. A világ számos kutatóműhelye és kutatóközpontja – ezek között az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet (https://lis.elte.hu) és a Fővárosi Nagycirkusz Tudományos tára – igyekszik megragadni és leírni a cirkuszművészet jellemzőit, és feltenni azt a világ tudományos térképére annak érdekében, hogy közös nyelven értekezhessünk róla bárhol, bárkivel.
A tudomány tehát segít szavakkal kifejezni és leírni a cirkuszművészet sajátos jelenségeit, meghatározni alapfogalmait, megállapítani általános és egyedi jellemzőit. Mindez lehetővé teszi a párbeszédet a cirkuszművészek, a cirkuszi szakemberek, a közönség, a művészetek és tudományok iránt érdeklődők és azok művelői között. Ha a cirkuszművészet bekerül a különböző – társadalmi, kulturális, tudományos stb. – diskurzusokba, és egyre többen képesek róla beszélni, akkor fokozatosan mindenki számára fontosabbá és értékesebbé válik, ezáltal gyarapodik a közönsége, erősödik a közössége és a támogatottsága, többen mennek el a kőcirkuszok és az utazó cirkuszok előadásaira, mint értő közönség.
Jelen tanulmány, a cirkuszművészet számszerű vizsgálata a nemzetközi szakirodalomban, egy olyan alapkutatás, amely feltárja és megmutatja, hogy ebben a pillanatban hogyan áll a cirkuszművészet nemzetközi ismertsége, milyen fogalmakkal ír róla, milyen összefüggésben és milyen médiákban publikál róla a nemzetközi kutatás.
Móring Tibor és Prof. Dr. Kiszl Péter a kutatás folyamatában először is meghatározzák a „cirkusz” és a „cirkuszművészet” fogalmát, a kutatás területét és a kutatás kérdését, majd megvizsgálják a cirkusz és a cirkuszművészet előfordulását a legjelentősebb nemzetközi szakirodalmi adatbázisokban. Az EBSCO, JSTOR, ProQuest teljes szövegű és több idézési adatbázis alapján, a Library of Congress tezauruszát alapul véve azonosítják a cirkuszművészet előfordulásának fontosabb tudományágait, leggyakoribb dokumentum típusait, legtöbbször idézett cikkeit.
Példaként, a Web of Science idéző adatbázisban regisztrált cirkuszművészeti publikációk megoszlása a tudományágak között 1991 és 2021 között:
Móring Tibor és Prof. Dr. Kiszl Péter tanulmányának közvetlen kvalitatív és kvantitatív eredményein túlmutató jelentősége, hogy hasznos támpontot nyújt a tájékozódáshoz a cirkuszművészet és más művészeti ágak (pl. előadóművészet, színházművészet, képzőművészet, zeneművészet) és más tudományterületek (pl. irodalomtudomány, történelem, médiatudomány) összefüggésében. Ráadásul, kiváló gyakorlatias könyvtári információszolgáltatási útmutató ahhoz, hogy a könyvtárak, adatbázisok felhasználói eligazodhassanak az elektronikus források között.
A kutató-szerzők a cirkuszművészet szakirodalmi elterjedésének vizsgálatához a Library of Congress tezauruszát vették alapul. Az adatbázisokban való kereséshez, és természetesen az adatbázisok fejlesztéséhez is, nélkülözhetetlen a szótárak, tezauruszok alkalmazása. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum recens kutatása éppen cirkuszművészeti szakszótári kutatás, konkrétan zsánerszótár kutatás, amelyhez fontos tanulsággal szolgál, hogy mely fogalmak szerepelnek vagy hiányoznak ebből a rangos nemzetközi szótárból, pl. mit takar a „Circus workers” vagy az „Animal specialists” kifejezés.
A friss kutatási eredmények éppen most különösen hasznosak számunkra, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum tudományos munkatársai számára, amikor készülünk cirkuszművészeti szakkönyvtárunk megnyitására, online könyvtári adatbázisunk fejlesztésére és nyilvános közzétételére – immár közel 3.000 nemzetközi cirkuszi szakkönyvünk és közel 6.000 nemzetközi cirkuszi folyóiratunk tartalmaiban való eligazodásra, és a szakszerű könyvtári információszolgáltatásra.
Móring Tibor – Kiszl Péter:
Circus Arts in Content Service Systems. = Art Libraries Journal, 48. évf. 4. sz. 2023. 111-125. p.
Open Access:
https://doi.org/10.1017/alj.2023.24
