Közel három évtizeddel ezelőtt, 1996-ban egy cirkuszi szakemberekből álló kis csoport indította el Kristóf István (1941–2023), a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc- és Jászai Mari-díjas érdemes artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz akkori cirkuszigazgatója és fia, Kristóf Krisztián vezetésével a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált. A semmiből született egy olyan csoda, amely hamar a világ egyik legfontosabb cirkuszi seregszemléje és versenyfesztiválja lett, és azóta is ott van a világ öt legfontosabb cirkuszi eseménye között. Ilyenkor a Fővárosi Nagycirkuszba érkezik mindenki, aki csak számít a cirkuszi világban.

Menedzserek, rendezők, cirkuszigazgatók, casting directorok nézik nagy várakozásokkal a manézsba lépő művészeket. A mondás ilyenkor szó szerint igaz: a Fővárosi Nagycirkusz porondja tényleg a világot jelenti a fellépőknek, hiszen az egész világ őket figyeli. Aki itt fellép, nagy eséllyel jó ajánlatokat kap a világ minden tájáról, esetleg már alá is írja új szerződéseit. És aki itt fellép, esélye van megnyerni a világ egyik legrangosabb szakmai elismeréseit, az Arany, az Ezüst és a Bronz Pierrot-díjakat.

Közel három évtizedes hagyomány az is, hogy a fesztivál utáni műsorban itt tartjuk a győzteseket, hogy két hónapon keresztül a magyar közönség is megcsodálhassa a világ legjobb artistaművészeinek produkcióit. Szemképráztató csodák, emberfeletti teljesítmények, hihetetlen varázslatok követik egymást a Fővárosi Nagycirkusz porondján. Olyan művészektől, akik nemcsak a legjobbak, hanem példaképek is: a kitartás, a szorgalom, az összefogás és egymás segítésének példaképei. Igazi cirkuszi testvérei egymásnak – és a közönségünknek!