Balogh Kata a Vaják című filmben szerepelt Henry Cavillel  

Balogh Kata hatévesen kezdett el táncolni a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesben, ahol tíz évet töltött el, miközben külföldön és belföldön egyaránt versenyekre járt az együttessel. Tizenöt évesen a Budapesti Táncművészeti Szakgimnázium tanulója lett, ahol délelőtt közismereti tantárgyakat tanult, estig pedig gyakorlati órái voltak. Miután elvégezte az iskolát, szabadúszóként országszerte különböző színházi darabokban táncolt, majd fél évig a Nemzeti Lovas Színházban dolgozott, ahol megismerkedett Katrics Tamással, és vele kezdett el lovaglással foglalkozni. 2018 szeptemberétől a Fővárosi Nagycirkusz tánckarvezetője és táncosa, emellett a levegő karika zsáner szerelmese. Bár nem mondja magát kaszkadőrnek, elmeséli, milyen feladatai voltak a sorozatban.

Hogy vált belőled kaszkadőr?

Nincs kaszkadőr végzettségem, sem sok éves tapasztalatom ebben, tehát nem vagyok kaszkadőr. Viszont bekerültem a sorozatba, majd utána jöttek a feladatok, amiket megcsináltam és nagyon élveztem. Katrics Tamással közösen több lovasbemutatón vettünk részt; akkor kezdtem el aerial hammockkal is foglalkozni, hogy még jobban feldobjuk a produkciónkat. Amikor megismerkedtünk, ő már kaszkadőrként dolgozott, én pedig a két lovunkkal lovász munkakörben kerültem be egy filmbe, amit négy hónapon át forgattunk. Akkor ismerkedtem meg Unger Bélával, aki egy kaszkadőr koordinátor Magyarországon, illetve a lányával, Unger Lucával.

Tudták, hogy táncos vagyok, levegőben és lovakkal is dolgozom. Mivel hasonlítok a hazánkban forgatott Vaják (The Witcher) című sorozat egyik női főszereplőjéhez, a Ciri hercegnőt alakító Freya Allan karakteréhez, megkerestek, hogy legyek a dublőre, én pedig nagy örömmel mondtam igent.

Kitől tanultad a szakma fortélyait?

Katrics Tamástól tanultam meg a lovakkal való munkát és bánásmódot, a lovaglás alapjait, valamint folyamatosan a segítségemre volt az egész kaszkadőr csapat, a magyarok és a külföldiek egyaránt. Eleinte csak lovas munkát csináltam, például a lovas előtt ültem a ló nyakán, és úgy vágtáztunk ki egy várból, vagy hasaltam a ló nyakán elrabolva és ebből a helyzetből a lovat ágaskodtatva kellett leesnünk. Talán ez volt az első és legmeghatározóbb élményem a forgatás során. A másik pedig egy magas toronyból való robbanás hatására történő kiesés volt, ezt nagyon élveztem. Ilyenkor egy harness van a testünkön, ezáltal tudnak géppel vagy kézzel rántani minket. Erre a jelenetre egy egész napot próbáltunk, hogy minden biztonságos legyen, és tényleg úgy nézzen ki, ahogy kell. Éjszaka is dolgoztunk, akkor szörnyek voltunk, profi sminkesek prosthetics maszkot raktak az arcunkra, amit körülbelül egy óra felragasztani és leszedni is. Én ebben a jelenetben dolgozhattam együtt a főszereplővel, Henry Cavillel.

Mi volt a benyomásod róla?

A nyolchónapos kemény forgatás és a fáradtság ellenére is türelmes volt, és az utolsó napokban is teljes erővel dolgozott. Szerintem ilyen egy profi hozzáállás, bármilyen munkát is végez az ember. Közvetlen volt és látszott rajta hogy nagyon szereti a szerepét.

Nem félsz attól, hogy kaszkadőrként megsérülsz, és emiatt szünetelhet vagy akár derékba is törhet a karriered?

Hat évvel ezelőttig nagyon félős voltam, el sem tudtam volna képzelni azt, amit most csinálok. Viszont akkor hunyt el édesapám, és az elvesztése felett érzett fájdalmat átfordítottam arra, hogy ő vigyáz rám, biztonságban vagyok, nem veszítettem el teljesen.

Természetesen a munka során minden pillanatban maximálisan odafigyelek, és előre végiggondolom, hogy mit fogok csinálni. Például amikor kirántottak a toronyból, akkor is átgondoltam, hogy mire kell figyelnem, mi fog történni a testemmel, ha valami rosszul sül el, hogyan essek. Ahogy telik az idő és egyre több tapasztalatot szerzek, annál bátrabb vagyok, ezáltal több feladatot merek elvállalni. Elkezdtem boksz és harcművészeti edzésekre járni, illetve most épp a kézenállást tanulom a cirkuszi előadások között. Úgy érzem, hogy mindig kell valamit tanulnom és képeznem magam, mert ez éltet, ez tesz boldoggá!

Szekáry Zsuzsanna

Fotók: Urbán Ádám fotográfus munkái (Szent Boszorkány című darab) és magántulajdon, felhasználva Balogh Kata engedélyével