A magyar cirkuszművészet a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Listáján!
adminAz UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára és az Emberi Erőforrások Minisztériumok miniszterének döntése alapján a magyar cirkuszművészet is felkerült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére, amely így már 24 elemet tartalmaz.
Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár a rendezvénysorozatot megnyitó pénteki ünnepségen hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napok arról szólnak, hogy büszkék vagyunk az értékeinkre.
A Várkertbazárban megtartott rendezvényen miniszteri kitüntetések és oklevelek mellett átadták a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére való felkerülést igazoló dokumentumokat is. A magyar cirkuszművészet elismerését Fekete Péter a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos vehette át Puskás Imre helyettes államtitkártól.
Fekete Péter kiemelte, fontos napjainkban a cirkuszművészet elismerése. Ez egy hatalmas örökség, és sokak évtizedes áldozatos munkájának köszönhető. A Fővárosi Nagycirkusz igazgatója a közönségnek is hálás, hogy szeretetükkel és aláírásaikkal hozzájárultak az elismeréshez. Köszönet jár a magáncirkuszok vezetőinek is, hiszen a nehéz körülmények ellenére is az ország legtávolabbi településeire is eljuttatják a művészeti ág üzenetét.
Fekete Péter miniszteribiztosként évek óta dolgozik a cirkuszművészet megújításán, és három esztendőn belül egy új cirkuszművészeti központ épül fel Budapesten. A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat.
A Szellemi Kulturális Örökség Története:
A Szellemi Kulturális örökség védelmében az UNESCO Közgyűlése 2003-ban fogadta el a tagországok képviselői nemzetközi egyezményt, mely Magyarországon 2006-ban lépett hatályba törvényformájában.
A konvenció értelmében az egyezmény életbe lépését követően a szájhagyomány útján terjedő tradíciók és kifejezések, az előadóművészetek, társadalmi gyakorlatok, rituálék és népszokások, valamint a hagyományos népművészetek védelmére és megőrzésére megfelelő jogi eszköz is létezik.
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára és az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya, a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyománya, a novaji Remélés – alakoskodó farsangi szokás, a magyarországi dudahagyomány és a magyar cirkuszművészet került fel a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére, amely így már 24 elemet tartalmaz.
Magyar Cirkuszművészet, mint Kulturális Örökség:
A magyar cirkuszművészet a nyugat-európai hagyományokra alapozva, azokat új stíluselemekkel és ízléssel továbbfejlesztve a 19. század közepén válik önálló tényezővé.
A vásári komédiákból, vándormutatványosokból, a széles közönség figyelmét felkeltő attrakciókból, az állatok különleges idomításán alapuló produkciók bemutatásából, nagy tudást és kitartást igénylő, kiemelkedően magas színvonalú előadó-művészet jött létre. Az olasz származású Baroccaldi Cirkusz letelepedése után hamar megjelentek a magyar cirkuszművészek produkciói is, amelyek tovább növelték a művészeti ág elismertségét. Ezt ismerte fel a magyar állam, amikor megalapította a 19. század végén az Fővárosi Nagycirkusz intézményét. Emellett családi tradíciókon alapuló utazó magáncirkuszok sokasága szerzett nagy népszerűséget Európa, később világszerte.
Ezek a cirkuszok egyre bővülő repertoárral, egyre magasabb színvonalon hoztak létre olyan produkciókat, amelyek visszavonhatatlanul az egész művészeti ágat a magas kultúra szintjére emelték. Különlegességét adja az a tény, hogy nem köthető konkrét társadalmi csoporthoz, mert az a közönség legszélesebb rétegeit szólítja meg.
