Díjeső Varsóban – Interjú Axt Elizabeth-tel

Mesélj a fesztivál élményeidről, és az azt megelőző felkészülésről.

Rengeteg felkészülés előzte meg a fesztivált, napi szinten gyakoroltam otthon a trapézon. Minden sátor más elosztású és magasságú, a mostani nagyon magas, 14 és fél méter. Az artistának, és a trapéz kezelőjének, jelen esetben az édesanyámnak is hozzá kellett szoknunk, mert a lengő trükkök például sokkal lassabbak, meg kell szokni, hogy át kell tenni az egyensúlyt, és minden trükkhöz be kell állítani a magasságokat. Két napba telt mire megszoktuk, volt elég időnk próbálni, és szerencsére minden jól sikerült. Nagyon boldogok vagyunk, mert nem számítottunk rá, hogy három díjat is elnyerünk, a Grand Prix Arany-díját, a lengyel Korona Cirkusz Különdíját, és a Varsói Polgármesteri Hivatal Különdíját. A nemzetközi szakmai zsűri tagjai között volt a Korona Cirkusz igazgatója, a svédországi Olimpia Cirkusz igazgatója, – ahol már korábban is dolgoztam -, Varsó polgármestere, egy lengyel színész, a lengyel artista iskola igazgatója, és a romániai Mirella ügynökség tagja.

Édesanyám, Axt Ibolya, aki anno szintén artistaként, trapéz számmal lépett fel az édesapámmal Axt Lászlóval, 1989-ben szintén elhozták a Varsói Nemzetközi Cirkuszfesztivál első díját, ezért büszke vagyok, hogy a szüleim nyomdokában járok. Izgalmas, és hatalmas élmény volt, mint minden fesztivál, nagyon jól éreztük magunkat, még két hétig itt maradunk, mert hétvégente fellépések vannak. A társaság is nagyon jó, szeretünk itt lenni.

Mik az elkövetkezendő terveitek?

Két hét múlva, rövid időre hazajövünk, majd decemberben Németországba, Regensburgba utazunk, ahol a karácsonyi gálákon trapéz számmal lépek fel.

Szekáry Zsuzsanna