A Fővárosi Nagycirkusz mint kulturális találkozópont
SzekaryZsuzsanna07Milyen szerepet tölt be a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ égisze alatt működő Fővárosi Nagycirkusz a kultúrák megismertetésében és közelebb hozásában? Hogyan épít hidat a különböző népek kultúrái között a cirkuszművészet?
A Fővárosi Nagycirkusz vezető kulturális intézményként egyik fontos feladatának tartja, hogy hidat képezzen a magyarok és más népek kultúrája között, elismerje és felmutassa a bennük rejlő értékeket. Idén nyáron a cirkusz- és a társművészetek sokszínű eszköztárát felvonultatva ismét egy izgalmas kalandra invitálják a közönséget, amelyben a közép-ázsiai népek gazdag kulturális örökségét mutatja be magyar kapcsolódásokat keresve látványos díszletekkel, kosztümökkel, autentikus zenével és lenyűgöző artista produkciókkal. A sztyeppe illata című összművészeti előadásban a Jászai Mari-díjas Fekete Péter rendező üzbég, azeri, mongol, kazah, ukrán és magyar artistaművészek segítségével keresi a kulturális találkozási pontokat. Ebben a műsorban is fontos szempont volt, hogy az artistaművészet mellett a zene, a tánc és a kosztümök tekintetében is kapjanak egy-egy szeletet a látogatók a fellépők kultúrájából. Az intézmény azonban a tudományos tárát, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumot is segítségül hívja a kulturális átjárók létesítéséhez. Már a műsor előtt kezdetét veszi a kulturális körutazás, ugyanis nemcsak az előadásban, hanem a Fővárosi Nagycirkusz előtti téren is hallható különleges zene hagyományos közép-ázsiai népzenei forrásokból merít. Agócs Gergely népzenekutató, a Hagyományok Háza főtanácsadója bocsátotta a cirkusz rendelkezésére gazdag kutatási anyagának legfrissebb, üzbegisztáni karakalpak és kazah népzenei gyűjtéseit. A cirkuszépület előtt felállított nemezsátorban pedig Sántha István szociálantropológus 1989 óta folytatott szibériai, valamint közép- és belső-ázsiai terepkutatásai során készített felvételeiből látható kiállítás. A tárlat ötven fotográfián és a hozzájuk kapcsolódó leírásokon keresztül ad betekintést a füvespusztán élő nomádok mai szokásaiba, szertartási gyakorlataiba, mindennapjaiba.
A sztyeppe illata című előadásoz kapcsolódó kiállítás egész nap díjmentesen várja az érdeklődőket
Fotó: Fővárosi Nagycirkusz
Nem ez az első eset, hogy a Fővárosi Nagycirkusz műsorai a magasművészeti élmény mellett kultúraközvetítő szerepet töltenek be. 2017-ben a Cirkuszi szomszédolás című előadás által Magyarország szomszédos országait ismerhették meg a látogatók imázsfilmek, a cirkusz balettkara által előadott tradicionális táncok és népviseletek által. A műsorban közép-kelet-európai artistaművészek varázsolták el a közönséget Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Csehországból, Ukrajnából, Szlovákiából, Horvátországból, Ausztriából és Szerbiából. A történelem viharai ellenére a cirkuszművészet ismét bebizonyította, hogy a porondon nincsenek ellentétek és mindenki harmóniában dolgozik együtt, valamint több a hasonlóság a népeink között, mint azt elsőre gondoltuk volna.
A Cirkuszi szomszédolás című előadásban Közép-Kelet-Európa kultúrájába nyerhetett betekintést a közönség
Fotó: Urbán Ádám
2019 telén a Fővárosi Nagycirkusz Jakutföldre, az örök fagy országába kalauzolta a közönséget. A Jakut Gyémánt Cirkusz, a Szaha Köztársaság Állami Cirkusza lenyűgöző artistaprodukciók által nyújtott betekintést a 13. századból, Közép-Ázsiából hozott sámánisztikus gyökereibe és az abból táplálkozó gazdag mese- és mondavilágába. A Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese című előadáshoz kapcsolódóan egy díjmentesen megtekinthető kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a Közép-Európa egyetlen kőcirkusza előtt felállított sátorban. A Joó Emese muzeológus rendezésében nyílt tárlat a Magyarországon először fellépő Északkelet-Szibériából érkezett jakut artistaművészek kultúrájába nyújtott betekintést. A Hófödte Álom – Néprajzkutatók képei Jakutiából című kiállítás által közérthető és alapos bevezetést kaptunk erről a számunkra alig ismert kultúrából. Jurij Slepcov és Mészáros Csaba néprajzkutatók magyar és angol nyelvű tablóiból a látogatók megismerhették a jakut nép földrajzi és éghajlati viszonyait, az élő sámánizmust és a falvakban élők mindennapjait.
A Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese című előadás a jakut népet hozta közelebb a magyarokhoz
Fotó: Urbán Ádám
A kulturális tematikájú műsorok mellett a Fővárosi Nagycirkusz 1996 óta kétévente megrendezi a világviszonylatban is nagyszabású Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált, amely szintén egy kulturális találkozópont. A világ minden tájáról érkeznek az artistaművészek, a cirkuszi szakemberek, a média képviselői és a közönség, hogy a világ legjobbjait egy helyen lássa fellépni. Az artistaprodukciók önmagukban is hordozzák a fellépőik kultúráját a mozdulataikban, a kosztümjeikben és a zenei világukban. A 2024. január 10. és 15 között megrendezésre kerülő 15. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon ismét négy kontinens varázslatos kultúrája terül a látogatók szeme elé a cirkuszművészet, az emberi akarattal létrehozható csoda által.
Szekáry Zsuzsanna
