Az illúzió mestere – Interjú Nagy Molnár Dávid bűvésszel

Mi a különbség bűvész és illuzionista között?

A fő műfaj a bűvészet, ezen belül található a mikromágia, amikor a bűvészek a vendégek vacsoraasztalánál kártyatrükköket mutatnak be, amik csak közelről nézve láthatók. A színpadon is szoktak kézügyességi trükköket csinálni, ezt a manipuláció ágának nevezik, és van az általános bűvészet, amikor például az üres dobozból varázsolnak elő galambokat. Azokat nevezik illuzionistáknak, akik nagyméretű kellékekkel, emberekkel dolgoznak – ilyen egy nő kettévágása. Léteznek még más műfajok, például gyerekbűvészet, ha humort visznek bele, az a komikus bűvészet, a mentalisták pedig kitalálják a nézők gondolatait. Én a bűvészet fentebb felsorolt minden ágában otthonosan mozgok.

Vannak híres bűvész példaképeid?

Igen, a legnagyobb példaképem David Copperfield, mert meg lehet nézni tízszer is egy produkcióját, és mindig fel lehet fedezni benne valami újat. A műsoraiban összhangban van a zene, a fények, a kosztüm az egyedi előadásmódjával. Nagyon magas színvonalú produkciókat mutat be, látszik, hogy tíz ember dolgozik alá.

Hogyan folytatódott a karriered, miután levizsgáztál, merre jártál a világban?

Az 1980-as években Budapesten a jobb nevű helyeken kezdtem a pályafutásomat, mint például a Maxim Varieté, a Béke Orfeum és a Moulin Rouge. Égett bennem a kalandvágy, ezért külföldre mentem, az első úticélom Olaszország volt, ahol másfél évet töltöttem. Majd tengerjáró hajókon dolgoztam, ahol nyolcszáz fős közönség előtt léptem fel, miközben bejártam az egész világot és csodálatos dolgokat láttam. Hazatérésem után itthon rendszeresen fellépek céges rendezvényeken, gyermekműsorokban, külföldön pedig gálaműsorokban.

Sok saját bűvésztrükköd van?

Ebben a műfajban már annyi mindent kitaláltak. Az ember azt hiszi, hogy létrehozott egy új trükköt, majd lát egy tíz évvel korábbi videót, amiben szembesül vele, hogy már létezik. De lehet variálni a trükköket, valamint feldobni az egyéni előadásmóddal vagy külalakkal. Van az a klasszikus szám, amikor a csinos hölgyeket eltüntetik vagy kettéfűrészelik. A fellépéseim után többször viccelődtek velem a nézők, hogy nem tudnám eltűntetni az anyósukat? Így jött az ötlet, hogy a csillogó dobozt felváltsa a mosógép, a csinos hölgyet pedig egy anyósviccek sztereotípiáinak megfelelő kinézetű segéd, és létrejött a Fővárosi Nagycirkuszban is látható egyik humoros eltüntető számom.

Kiből lehet jó bűvész?

Szerintem a bűvészkedés hetven százaléka az előadásmódtól függ. Jó színészi képességek kellenek hozzá, hogy el tudja hitetni a közönséggel, hogy a trükk az ő hatására történt. Ha valaki nagyon szorgalmas, be tudja gyakorolni a kézügyességi és ügyességi gyakorlatokat.

Hogy érzed magad a Fővárosi Nagycirkuszban?

Hat évvel ezelőtt léptem fel itt utoljára, és most is minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy mind a két műsorszámommal el tudjam varázsolni a közönséget. Kihívást jelent itt fellépni, mert egy bűvésznek nem a legideálisabb a cirkusz kerek, mindenhonnan belátható manézsa. Nekem is újra bele kellett szoknom a színpadi előadások után abba, hogy most térben és a mozgásokban átültessem a műsorszámokat a manézsba.

Mi a véleményed a Főnix – Tűzcirkusz című műsorról?

Nagyon színes és változatos a műsor, kifejezetten jó, hogy van egy koncepciója és kerettörténete. A tűz, mint őselem fizikailag is végig jelen van az előadásban, ami külön fűszert ad neki. A műsorszámok minőségiek és változatosak, ezért egyáltalán nem egysíkúak és minden korosztály számára élvezetesek.

Szekáry Zsuzsanna