Elődeinktől tanulva újítjuk meg a cirkuszművészetet

A világ legjobb cirkuszainak legértékesebb és leglátványosabb műsorszámait hozzuk el ide; Európa, Afrika, Ázsia, Dél- és Észak-Amerika legrespektáltabb művészei, igazgatói és menedzserei érkeznek hozzánk egy hétre.

Januárban „cirkuszművészetbe öltözik” egész Budapest. Terveink szerint jól megfér majd egymással a klasszikus és a modern cirkusz, a művészek pedig kölcsönös tisztelettel és alázattal figyelik egymás produkcióit, kapcsolatba lépnek, megismerik és eltanulják egymástól a különböző szemléletmódok, filozófiák és technikák mögött megbúvó „titkokat”, értékeket és gondolatokat.

Hiszen a cirkusz azon ritka művészeti ágak közé tartozik, ahol kiemelten fontos szerepet játszik – még ma, a XXI. századi rohanó és sokszor haszonelvű világunkban is – a nemzedékről nemzedékre áthagyományozott tapasztalat és tudás. Az emberi teljesítőképesség határait feszegető produkciók, ugyanakkor az emberi teljesítőképesség határtalanságában rendületlenül hívő cirkuszi alkotók művészete nem létezhet tisztelet és alázat nélkül. Elég csak felidéznem egy-egy, cirkuszunkban fellépő fiatal artista tekintetét, hogy mindezt mélyebben megértsem.

Az előadásaink előtti próbahéten sokszor tapasztaltam, hogy a fiatalok nemcsak kíváncsian, hanem szemükben őszinte tisztelettel és alázattal figyelik az idősebbek munkáját. És akkor a nagy hagyományú cirkuszi dinasztiákról vagy a pár évvel ezelőtt megszületett fiatal cirkuszi családokról még nem is beszéltem! Öröm látni, hogy az egészen kicsi gyermekek is mekkora tisztelettel, milyen odaadással próbálgatják a különböző gyakorlatokat és trükköket.

Ez a fajta szemlélet tudta életben tartani és megőrizni évszázadokon keresztül a cirkuszművészetet, nekünk pedig kötelességünk, hogy ezt a gondolkodást megtanítsuk a mai fiataloknak, illetve megújítva továbbadjuk a minket követő generációknak, legyenek akár artistanövendékek, akár a cirkuszba tanárukkal,szüleikkel, nagyszüleikkel beülő kicsi gyerekek vagy kamaszok. Ha őket sikerül az előadásainkkal megtanítanunk az elődök tiszteletére, az egymásra figyelés fontosságára, a család szerepére, a harmonikus életre, akkor a cirkusz már elérte igazi, XXI. századi célját.

A minőségi műsorok és világraszóló produkciók bemutatása mellett ez a mi igazán nagy felelősségünk.

Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójának írása az Előretolt helyőrség január 6-i számában jelent meg.