Forró ritmusok hét méter magasban – Interjú Ádám Krisztiánnal

Az Ádám cirkuszi dinasztia tagjaként beleszületett a cirkusz világába, majd magasdrót-egyensúlyozó számával fellépett Bulgáriában, Hollandiában, Németországban, Törökországban, Romániában, Szlovákiában, Olaszországban és hazánkban. A Fővárosi Nagycirkuszban harmadszor lép fel: először öt évvel ezelőtt láthatta a közönség a X. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál Magyar műsorában, majd a rákövetkező évben a Magyar cirkuszcsillagok című műsorban és most a karácsonyi műsorban. A 24 éves artistaművészt március 15-én a cirkuszművészet szempontjából nemzetközileg is elismerésre méltó szakmai tudásáért a rangos Porond Ifjú Csillaga-díjjal tüntették ki.

Annyi cirkuszművészeti zsáner közül miért a magasdrótot választottad?

Tizenöt évesen a Fővárosi Nagycirkuszban láttam egy ilyen produkciót, és akkor döntöttem el, hogy én is csinálok egy hasonló magasdrót-számot. A családomban eddig senki nem csinált ilyen produkciót, ezért teljesen egyedül kísérleteztem ki a csínját-bínját, amiben külföldi magasdrótosok videói voltak a segítségemre, majd egyedül gyakoroltam be a számot. Először alacsonyan, egy méteren kezdtem, aztán két, majd három, most pedig már közel hét méter magasan borzolom a tisztelt közönség idegeit.

Hogy érzed magad a Fővárosi Nagycirkuszban? Milyen érzés fellépni ebben a nagy múlttal rendelkező intézményben?

Nagyon jó érzés, kiváló a személyzeti és a technikai háttér, külön kiemelném a fénytechnikát és az élő zenekart, ami manapság nagyon ritka a cirkuszok között. Az, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban élő zenekarral dolgozom, nagyon sokat dob a produkciómon, mert a zenekar sokkal jobban kihoz egy tapsot vagy egy jelenetet, mint egy előre felvett, majd lejátszott zene. Szóló számom van, így végig engem figyel a közönség, miközben borzonganak, hogy leesem-e vagy sem. A dróton biztosítókötél nélkül táncolok, egykerekű biciklizek, leülök egy székre, sőt egy időre a szemem is be van kötve. Frenetikus érzés uralni és elkápráztatni a tömeget. Mindig csodálatos érzés hazai közönség előtt fellépni, főleg egy ilyen nagy múltú épületben.

Mi a véleményed a műsor mondanivalójáról és a műsorszámokról?

Nagyon jónak és hasznosnak találom a műsor kerettörténetét: Pál Dániel Levente dramaturgiájának köszönhetően a Karácsony Szelleme által teremtett Szikramanók megelégelik, hogy a karácsony csak a rohanást, az idegeskedést és a kapkodva beszerzett ajándékokat jelenti, ezért, hogy ne vesszen el a karácsony igazi eszménye, elcsenik a karácsonyfa alól az ajándékokat, amikbe különböző fontos erényeket csempésznek. Ez a műsor emlékeztet minket, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, ezért így is kell hozzáállnunk és megélnünk.

A műsor fellépői egytől egyig magasan kvalifikált artistaművészek, akik cirkuszszakmai szempontból, nemzetközi viszonylatban is a legjobb és legminőségibb produkciókat nyújtják a közönségnek.

Szekáry Zsuzsanna