Nagysikerű szakmai előadás a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon

Világszerte óriási érdeklődés közepette, két év kihagyás után, január 20. és 29. között újra megrendezésre kerül a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál. A versenyprogramok mellett szakmai konferenciákat is tartanak. Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója is előadást tartott egy platformon Flavio Tognival és Ken Felddel a világ vezető cirkuszi szakemberei előtt.

A Fővárosi Nagycirkusz évek óta vezető szerepet tölt be a cirkuszok között a társadalmi, oktatási és nevelési szerepvállalásával, valamint a cirkuszművészet megújítására tett úttörő kísérleteivel. Az Európai Cirkusz Szövetség és a Cirkusz Világszervezet szervezésében létrejött előadásán a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója rámutatott, hogy vannak olyan országok, ahol a cirkuszművészet megítélése gyengül, az állam nem támogatja a cirkuszokat, a cirkuszszakma marginalizálódik és a nézőszám csökken. Magyarországon ellenben egyre népszerűbb a cirkuszművészet, növekszik a társadalmi elfogadottsága, a Magyar Kormány támogatja ezt a különleges művészeti ágat és az állatvédőkkel is megtalálták a közös hangot. A sikerre nincs általános recept, de világszerte vannak jó példák, amelyek dinamikusan növelik a cirkuszművészet társadalmi elfogadottságát. Ilyen a cirkusz pozicionálása olyan előadások létrehozásával, amelyek a társadalmat érintő aktuális kérdésekkel foglalkoznak. Az esélyegyenlőség megteremtése is fontos pillér a cirkuszokban. A Fővárosi Nagycirkuszban a cirkuszok között a világon elsőként vezették be a vak és gyengénlátók számára kikísérletezett audionarrációs előadásokat. A cirkuszok megítélésének fontos eleme a felelős állattartás és az állatok jólétére tett lépések, valamint az egyetemek szakembereinek bevonása és speciális képzése.

A főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a cirkuszművészet nem lehet pusztán egy nyereségtermelő, szórakoztatóipari üzletág. Tematikus műsorokkal kell kiemelni a cirkuszművészet üzeneteinek társadalmi értékét, amelyekre példaként a Recirquel Társulat Vági Bence által rendezett My Land című előadását és a Fővárosi Nagycirkusz tavaly több mint 170 ezer néző által megtekintett RAIN – Esőcirkusz műsorát hozta fel, ami erős háborúellenes üzenetet fogalmazott meg, a Melyiket a 9 közül? Jókai novellájának összművészeti adaptációja pedig a fogyasztói társadalommal szemben fogalmazott meg kritikát. „A cirkuszművészet érzelemgazdag művészeti forma, amely reagál a világban történtekre, és a legszélesebb társadalmi csoportokat szólítja meg. Ezért az előadásokban hangsúlyozni kell a cirkusz üzeneteit, mint az esélyegyenlőség, a befogadás, az erő, a bizalom és törekedni kell az egyes művészi számok szimbolikájára és egyensúlyára” – mondta a főigazgató. A budapesti műsorok elsöprő sikerének titkaiba és eszközeibe is bevezette a szakmai hallgatóságot. A legjobb művészeket kell foglalkoztatni a porondon és a háttérszakmák képviselői közül. A dramaturgia fontosságára is felhívta a figyelmet, ugyanis a műsorszámok nem technikai sorrendben követik egymást, hanem a történet alátámasztása érdekében. A színpadra állítás és rendezés során folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy mit akar közölni az alkotó. A magas szintű kivitelezés végül katarzist vált ki a közönségben.

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban Fekete Péter elmondta, hogy a cirkusz olyan művészeti forma, amely a fenti témákra összpontosít. Ezért, mint minden művészetnek, amely ezekre összpontosít, joga van ahhoz, hogy a társadalom elismerje. Ez jelentősen növeli a cirkuszművészet elfogadottságát és pozitív megítélését. A főigazgató felhívta rá a figyelmet, hogy Európában több mint 100 millió ember él fogyatékossággal, és komoly nehézségekkel küzd a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Az ENSZ 2006. december 16-i egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól a 30. bekezdésben kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek egyenlő joguk van a kulturális életben való részvételhez és a kulturális tevékenységekhez való egyenlő hozzáféréshez. Az ENSZ-egyezményt az Európai Unió ratifikálta. Közel tíz évnyi tárgyalás után az EU végül elfogadta az úgynevezett uniós akadálymentesítési irányelvet, a közös akadálymentesítés első jogi keretét, amelyet a tagállamoknak 2022-ig kellett végrehajtaniuk.

A Fővárosi Nagycirkusz a világon egyedülállóként vezette be a cirkuszi narrálást, amellyel a vak és látássérült emberek hátrányainak enyhítését, esélyegyenlőségük megalapozását, és a társadalom szemléletmódjának átalakítása céljából az előadások akadálymentesítésével speciális szolgáltatást nyújtson, hiszen a látássérült emberek társadalmunk egyenlő tagjai, akiket ugyan úgy megilletnek az alapvető emberi jogok és a magas szintű kikapcsolódás. Tudományosan kifinomultan kidolgozott protokoll szerint zajlott le eddig több mint 50 audionarrációs programunk. Az előadásokat taktilis – tapintás útján – történő érzékszervi program előzi meg, ahol a látássérültek körbesétálhatják a manézst, találkozhatnak az artistákkal, megérinthetik és megtapinthatják a jelmezeket és a kellékeket” – mondta el a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója, majd az audionarrálásról beszélt.

„Az előadások alatt mobil audio-rendszerrel zajlik a kommunikáció, ami azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor – akár egy sportközvetítésen – percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatja el a látássérült vendégekhez.”

Az előadás harmadik sarkalatos pontja az állatvédelemhez kapcsolódott. A főigazgató rámutatott, a cirkusz nem egy olyan hely, ahol az állatokat bántják.

„A cirkusz az ember és az állat harmonikus együttélését, az állatokkal és a háziállatokkal való felelős viselkedés népszerűsítését és tanítását szolgálja. A cirkusznak ezen a területen is együtt kell működnie tudományos szakemberekkel, ezért be kell vonni és képezni kell a felsőoktatási szakembereket.” A továbbképzés fontosságára is felhívta a figyelmet, ezért 2023 őszén Magyarországon elindul a cirkuszművészet és cirkuszpedagógus BA, MA képzés.

„Csak együtt változhatunk és tanulhatunk. Csak együtt, csapatban, egymásra építve. Építsünk egymásra, mint a művészek a manézsban!” – zárta a nagysikerű előadását Fekete Péter.

 

Szekáry Zsuzsanna

    Skip to content

    Send this to a friend