Sántha István szociálantropológus és Cheinesh Baitushkina altáji énekesnő bemutatja: a sztyeppe hangjai, illatai, ízei és mozgásai

A Fővárosi Nagycirkusz előtt álló mongol jurtában Sántha István szociálantropológus Közép- és Belső-Ázsiában folytatott terepmunkáinak gazdag anyagából válogatott kiállítás látható. Ebben a különleges környezetben ad koncertet június 1-én Cheinesh Baitushkina altáji énekesnő. Az énekesnő megidézi számunkra a füves puszta élővilágának ezerféle hangját, míg a kutató a fényképeivel hozza közel hozzánk a távoli sztyeppe mindennapjait. Meséljen erről a kutató!

Turkesztáni eposzkutatásaim során 2021 végén, Somfai Kara Dáviddal közösen Dél-Özbegisztánba, Szurhan-, és Kaska-darja térségbe utaztunk, hogy ott az eposzmesélés helyi hagyományát és mai gyakorlatát tanulmányozzuk. A térség fő eposza az Alpamis eposz, melyet elsődlegesen a kongrád törzs eposzmesélői ápolnak. A terepmunka során felkerestük a főhős életének, és az eposz cselekményének főbb helyeit, hogy rögzítsük az eposz az egyes helyekhez fűződő szüzsettjeit.
Sántha István Kaska-darja-ban, Dél-Özbegisztánban, a Kongrad törzs és az Alpamis eposzhős földjén, 2021 november, Somfai Kara Dávid felvétele

Sántha István Kaska-darja-ban, Dél-Özbegisztánban, a Kongrad törzs és az Alpamis eposzhős földjén, 2021 november, Somfai Kara Dávid felvétele

A füvespusztáról elsőként a jurta, a kereksátor jut eszembe, mely menedéket nyújt a nomádoknak vándorlásaik során, amikor a nyári szálláshelyről a télire indulnak. Az ismeretlenbe való utazás izgalma tölti el őket, nem tudva, hogy mi vár majd a tél szálláshelyen rájuk. A hágón még utoljára megpihennek, összeszedik magukat, rendezik gondolatiaikat, maguk mögött hagyják a régi, nyári világot, hogy aztán tisztán nyitottak legyenek, be tudják fogadni a szemük elé táruló táj látványát. Az egykori nomádok letelepedett a falusi életben is keresik ennek a szenzációnak az érzését.
Kapcsolódó kép:
Sántha István Kelet-Burjátföldön, 2009 július, Szafonova Tatyjána felvétele

Sántha István Kelet-Burjátföldön, 2009 július, Szafonova Tatyjána felvétele

A terepmunka során az antropológus tisztába jön a helyi szokások és gyakorlatok jelentőségével, maga is ezeknek megfelelően szervezi életét. Úgy él, ahogyan a helyiek maguk is élnek.
Szakszaul puszta Edige eposzhős szálláshelye közelében, Karakalpakföld, 2018 október, Sántha István felvétele

Szakszaul puszta Edige eposzhős szálláshelye közelében, Karakalpakföld, 2018 október, Sántha István felvétele

Edige eposzmesélő Toktamis kánnál (úrnál) igyekezett elérni, hogy megreformálják a Dzsingisz Kántól örökölt merev hiearchikus társadalomstruktúrát, és visszatérni a régi, emocionális értékek jellemezte törzsi rendszerhez.
Nyugat-burját füvespuszta (felülről, a szent hegyről nézve), 2000 nyara, Sántha István felvétele

Nyugat-burját füvespuszta (felülről, a szent hegyről nézve), 2000 nyara, Sántha István felvétele

Az ágazati-törzsi szent hegy alatt szélesen terülnek el a füvespuszták. A pusztát a helyiek kéknek nevezik (és látják). Szél kerekedvén a füvespuszta látványa messzire hullámzik.
Kapcsolódó kép:
Nyugát-burját füvespuszta (alulról, a falu felől), 2000 nyara, Sántha István felvétele

Nyugát-burját füvespuszta (alulról, a falu felől), 2000 nyara, Sántha István felvétele

A szent hegy alatt, a folyó völgykapujában terül el az ágazat fő faluja, az egykori téli szálláshelyet magában foglalva, megőrizve a kisebb rokonsági egységek, nagycsaládok elkülönülését. Sehol sem látni kerítéseket, az egységeket, az összetartozó lakóházak és gazdasági épületek tömbjeit üres terek választják el.
Kapcsolódó kép:
Kereksátor, Hövszgöl, Mongólia, 2022 nyara, Sántha István felvétele

Kereksátor, Hövszgöl, Mongólia, 2022 nyara, Sántha István felvétele

Kilométerek százain keresztül, a tovasuhanó gépkocsi ablakából órákon keresztül mindefelé a nomádok sátrainak százait és állatainak tízezreit lehet látni. Ez a nomád élteérzés varázsa, melyhez könnyen hozzászokik a szem, és lesz természetes, megnyugtatóan magától értetődő és mindent átható érzés.
Kapcsolódó kép:
(Nyári) kerekház nyugat-burját faluban, 1998 nyara, Sántha István felvétele

(Nyári) kerekház nyugat-burját faluban, 1998 nyara, Sántha István felvétele

A faluban az egykori téli szállás helyszínén a modern utcák képében időnként a nyári szállás deszkából ácsolt kereksátrainak látványai tűnnek ki. Ezek mint egy nyári konyhákként funkciónálnak, adnak friss levegőt, árnyat nyáron és szolgálnak tágas éléskamrául télen.
Kapcsolódó kép:
Nyugati burját nyári szállás, 2000 tele, Sántha István felvétele

Nyugati burját nyári szállás, 2000 tele, Sántha István felvétele

Egyes helyeken a nyári szálláshely deszka-kereksátrai megmaradtak, fennséges látványt nyújtva egy egykori élet természetes szépségéről. Ezek gyakran állattartó telepekként funkcionálnak nyáron, melyet az egykori nagycsaládok lakói is előszeretettel keresnek  fel egy–egy picknick keretében megtartandó a nagycsaládok szerencséjét biztosító kisebb szertartások elvégzése céljából is.
Kapcsolódó kép:
Kerekház egy nyugati burját nyári szálláson, 2000 tele, Sántha István felvétele

Kerekház egy nyugati burját nyári szálláson, 2000 tele, Sántha István felvétele

A jurta, a deszka-kereksátor belsejében láthatók a régi terek szerkezeti elemei. A sátorkarika négy tartóoszlopa és a központi tűzhelyének körformáját kijelelő háromszög irányai. A nyári deszkasátor egy könnyített téli gerendából készített boronaház és egy nemezsátor fúziójának tekinthető.
Sántha István
szociálantropológus
„A sztyeppe illata” jurta kiállítás minden cirkuszi előadásnapon 10:00-19:00 között ingyenesen megtekinthető. Csoportos tárlatvezetés előzetes bejelentkezéssel igényelhető: museum@circus.hu
PROGRAM
2023. június 1. csütörtök 17:30 – 19:00
A jurta kiállítás nyilvános és ingyenes programja:
Cheynesh Baytusheva altáji énekesnő koncertje és Sántha István szociálantropológus, kutató tárlatvezetése
Ízelítő a koncertből:
Cheinesh Baytusheva fellépése szervesen kapcsolódik mindahhoz, amit cirkusznak nevezünk, élünk meg. Cheinesh Dél-Szibériából, az Altajból érkezik, ahol kisméretű nyájak tartásával foglalkoznak az ott élő emberek. Másrészt itt nagyon erős a sámánhit és az eposzmesélésnek van komoly hagyománya, mindmáig. A sámánság az eposzmesélés, a gyógyövénygyűjtés, a kovácsság, a nemzetségvezetés, mind a karizmatikus, családon, az ágazaton belül öröklődő képességek közé tartoznak. Ezért ezek a tevékenységek egymáshoz is kapcsolódnak és valamiféle átjárás figyelhető meg közöttük. A sámánok a szertartásaikat hagyományosan külön erre a célra fenntartott sátorokban tartották. Itt gyűltek össze a kliensek és a nézők. A szertartás során hang, fény és füst effekteket is használt a sámán. Állatok képében lépett fel. Ezeken a preformanszokon nem a szépségen van a hangsúly, hanem a gyógyításon.
A sámán mindig igyekszik érzelmeket kelteni a kliensben, szenzáció érzéset elérni, sírásra, nevetésre kényszeríteni. Az eposzmesélésben is hasonló tendencia figyelhető meg. A megénekelt szüzsetteket élik át a nézők, szervezesen kapcsolódnak, sodródnak együtt a cselekménnyel. Aktívan részt vesznek az eposzmesélésben, átélik az egyes helyzeteket. Kikapcsolódnak a mindennapi életből. Így pihennek.
További információ:
Joó Emese
20 414 4344