Slava Polunin: Szeretem a Színházat

a színházat, ami képekből és gesztusokból, játékból és képzeletből jön létre,

a színházat, ahol a nézők és a színészek közösen alkotnak,

a remények és álmok színházát, amit eláraszt a magány és a vágyódás, az előérzet és a kiábrándulás,

a színházat, ami olyan, mint egy örömteli nászmenet, ahol megkísérlek „egyesülni” az élet minden arcával és szeletével,

a színházat a művészet és az élet, a tragédia és a komédia, az abszurditás és a naivitás, a kegyeltlenség és a gyengédség határmezsgyéjén,

a színházat, ami folyton változik, ami szárnyakat kap a spontán improvizációtól és mélyen tiszteli a hagyományokat,

a színházat, ami kitér a bizonyosság és a végérvényesség elől és bitorolni próbálja önnön szabadságát.

Kép: Veronique Vial