Meghódította a cirkusz a Fesztiválkatlant

2014 ben nyílt meg a Fesztiválkatlan Tokajban a Bodrog partján, az emlékezetes nyitó előadást, az István, a királyt Fekete Péter és csapata biztosította. Akkor még a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójaként, a Szarvasi Vízi Színház vezetői tapasztalatainak felhasználásával, a giga produkcióval és jó tanácsokkal segítette, hogy a sok millió forintos beruházással létrehozott, – Közép-Európa egyik legimpozánsabb szabadtéri színháza – zökkenőmentesen és sikeresen elindulhasson. 

 – Jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk nagy, szabadtéri színpad üzemeltetésében, s ezeket az ismereteket szívesen tovább is adjuk – mondta akkor Fekete Péter. – Büszkék vagyunk a Fesztiválkatlanra, ismét elkészült egy művészeti, kulturális színtér, amely Magyarország helyét tovább pozícionálja a régióban. Boldogan hoztuk el a Szörényi – Bródy szerzőpáros rockoperáját a megnyitóra országosan ismert sztárokkal, a békéscsabai társulattal és a profi háttér csapatunkkal.

 A tomboló, teltházas nyitó előadás sikere előre vetítette, hogy a direktor nevével fémjelzett produkciókat újra meg fogják hívni Tokajba.

 – Már az első produkciókban kipróbáltuk a cirkuszművészet technikai elemeit, Koppány felnégyelésénél Szomor Györgyöt egy páratlan fesztávú, mintegy 30 méter hosszú alumíniumfedésre függesztettük fel – nyilatkozza az azóta már a  Fővárosi Nagycirkuszt irányító rendező. 

 A következő évben a Monte Cristo grófja című produkció ismételte meg a sikert. 2500 néző álló tapsa mellett énekelte Szomor György és Gubik Petra valamint a Jókai Színház társulata az örökké aktuális, klasszikus Dumas-regény zenés adaptációját, amely egyébként idén éri el a századik előadását. 

 Két teltházas, állótapsos siker után Fekete Péter erre a nyárra felkérést kapott a cirkusz megmutatására az új színtéren.

 Egy korábban ott nem látott műfajt bevezetni mindig rizikós vállalkozás. Meg kell tanulnia a magyar és az európai színházszerető közönségnek, hogy a cirkuszművészettel ma már nem csak cirkuszi sátorban találkozhat. Be fog szivárogni a kőszínházakba és a szabadtári színházakba is, hiszen a cirkusz egyre többet merít a színházművészetből és a többi rokon előadóművészetből, a táncból, a zenéből, a megújuló díszlet- és jelmezvilág miatt pedig a képzőművészetből is. 

– Új cirkuszművészeti központot tervezünk a fővárosban – mondta Fekete Péter a Cirkuszmisszó-előadás előtti köszöntőjében. A Magyar Nemzeti Cirkuszművészeti Központ nem csak az ország, hanem Közép-Európa artistáit is ki fogja szolgálni.  

 Az István, a királyhoz és a Monte Christóhoz méltó, fergeteges estet prezentált a magyar és nemzetközi artistákat felsorakoztató Fővárosi Nagycirkusz társulata, kiegészülve az artistaképzős fiatalokkal és a békéscsabai ifjú táncosokkal és színészekkel. Harmadjára habár a teltház elmaradt – új műfaj bevezetése mindig nehézségekkel jár – ám a siker nem.

 -Érthető és tiszta üzenetet közvetítünk – zárta gondolatait az igazgató. – A tradicionális cirkuszművészet megújul, ennek a folyamata az első számú segítője a színházművészetből átemelt tapasztalatok lehetnek.