Közösen és kreatívan alkotni – Interjú Döbrei Dénessel

Miről szólt az egyhetes workshop?

A tanfolyam neve testemlékezet, amelyet Európa-szerte tanítok. Úgy gondolom, hogy mindenki képes mozogni és táncolni, ha ismeri a saját testét. Az artisták több, nagyon kötött, precíz számot tanulnak meg, ezért nekik teljesen más az életük, mint a színészeknek vagy a táncosoknak.

Mielőtt elkezdenénk az előadáson dolgozni, a testemlékezet tanfolyammal kezdünk, amely alatt felfedjük a fiataloknál azt, ami a testükben van. Az életünk első három éve a mozgásról szól, általa mindent ki tudunk fejezni. Jógi mesterek és a világ legjobb táncosai vagyunk. Majd, amikor elkezdünk szavakkal kommunikálni, eltávolodunk a testtudatunktól, de a sejtjeink emlékeznek arra, amik régebben történtek velünk. Az első három év a mozgás időszaka, háromtól hatéves korig a verbális funkciók fejlődnek ki, hatéves kortól kilencéves korig ismerkedünk a családon kívüli közösséggel, különböző hatások érnek minket, ijedelmek és örömök. Egy idő után minden emberben kialakult egy gát, amely nem enged bizonyos mozdulatokat megtenni, nem engedi szabadon mozogni a lelket. Ezért olyan gyakorlatokat ajánlok a fiataloknak, melyek által kezelni tudják ezeket a gátakat. Megismerik a saját testüket, hogy meg tudják hallgatni, mert mindig ajánl ritmust, zenét, költészetet, mozdulatot, hangulatot. A gondolat össze van kötve az érzelemmel, az érzelem pedig a gondolattal, a mozdulattal és ez állandóan változik. Számomra az a fontos, hogy a táncok és a koreográfiák, amik majd kialakulnak, közösen jöjjenek létre azáltal, hogy mindenki hozzáteszi a saját mozdulatvilágát.

Stefan Haves Los Angelesből érkezik Budapestre, március 25-től június 10-ig dolgozunk majd együtt a fiatalokkal. A munkánk lényege, hogy párbeszédet hozunk létre az artistaművész és a színház között. Abban segítünk az artistáknak, hogy a számok, amiket létrehoznak, ne csak önmagukban álló produkciók legyenek, hanem egy történet részei. Ezért szétbontjuk a mutatványokat és ötvözzük más elemekkel. Az elmúlt öt nap alatt több olyan gyakorlatot végeztünk, amelyek nem működnek a másik nélkül. Az a célom, hogy a fiatal művészek, akikkel együtt dolgozunk, ne csak produkciókat hozzanak létre, hanem megismerjék a saját testüket, a lelki világukat és erősíteni tudják a kreatív viszonyukat ahhoz a munkához, amivel éppen foglalkoznak.

Milyen stílusú és koncepciójú darabot láthat majd a közönség a Sziget Fesztiválon?

Műfaját tekintve mozgásszínházi cirkusz darabot hozunk létre. Nem egy előre eltervezett irodalmi mű vagy téma mentén haladunk, a csoporttól is függ, hogy milyen irányba indulunk majd el. Ezért volt fontos ez a workshop, hogy megismerjem a diákokat, ki milyen irányba indul, milyen gondolatai vannak, milyen a képzeletvilága. Akinek van arra motivációja, hogy dolgozzon, az tud teremteni, részese tud lenni egy közösségnek. Számomra nagyon fontos, hogy egy csoport hozza létre a Sziget Fesztiválon bemutatásra kerülő előadást, és ne csak egyedi kiugró produkciókból álljon. Az elsajátított technika mellett fontos, hogy a résztvevőkben kibontakozzon a kreativitás, hogy művészként legyenek képesek saját magukra figyelni, és hogy mozdulataikkal, gondolataikkal, érzelmeikkel különféle tartalmakat tudjanak közvetíteni.

Természetesen mindenkinek lesz alkalma arra, hogy megmutassa magát a saját zsánerében, de együtt kell lélegeznie a csoportnak.

Szekáry Zsuzsanna