A cirkuszi múlt írásos emlékei – Bemutatkozik a tudományos irattár

A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum tudományos munkájában kiemelt forrásértéke van annak a gyűjteménynek, ami 62 iratfolyóméter cirkuszi levéltári anyagot foglal magában. Tekintsük át, mi a jelentősége egy levéltárnak! Miért fontos a magyar cirkusztörténet szempontjából tudományos irattárat fenntartani a Nemzeti Cirkuszművészeti Központban?
6030 cirkuszi munkatárs
Áprilisban egy nagyobb feladat végére értünk a tudományos irattárban. Sikerült összegyűjteni és listába rendezni az összes olyan egykori cirkuszi alkalmazott nevét, akinek a munkaügyi iratai megtalálhatóak az intézményünkben. A munkaügyi irataink 14,16 iratfolyómétert tesznek ki – ez a legnagyobb mennyiségű tematikus csoportunk, ami jelentős részét (kb. 23 %-át) képezi a 62 iratfolyóméternyi gyűjteményünknek.
Eddig ezek az iratok bizonyultak a leghasznosabbnak kutatói munkánk során, mivel ezekből a munkaszerződésekből, bérfejlesztésekből, kinevezésekből és egyéb munkaügyi iratokból tudhattunk meg fontos információkat azokról, akik korábban a cirkuszi „nagyvállalatnál” dolgoztak. A feldolgozással ezen iratokat rendeztük, így kutathatóságuk biztosított.
Elkészítettünk egy 6030 nevet tartalmazó listát. A listában szerepelnek artisták, irodai dolgozók, vezetők, segédmunkások, zenészek, gépkocsivezetők, portások és sok más szakma képviselői, akikről iratokkal rendelkezünk, és akik az elmúlt évtizedekben a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elődszervezeténél, a MACIVA-nál dolgoztak.
Ezek a munkaügyi iratok levéltári anyagnak minősülnek, amelyet tudományos irattárunkban megőrzünk, és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett tettük ezt a jelentős mennyiséget bárki számára kutathatóvá

Munkaügyi irat, egy 1978-as felmondásra adott válasz. Fotó: Bereczky Dávid, 2025.
Mi is az a levéltár?
Ha bármilyen témakör, szakterület vagy szakma történelmét szeretnénk megismerni, akkor ebben az egyik legfontosabb támpontunk az írásos emlékek felkutatása és megismerése. Az írásos emlékeket ma iratoknak nevezzük, az iratok pedig egy történész legfontosabb forrásai a múlt feltárásban, de bármilyen kutató vagy érdeklődő hasznára is válhatnak.
Az iratok megőrzése tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerjük a múltat, és az elkövetkező generációk is megismerjék a mi jelenünket, ami számukra a múltat fogja jelenteni. Ezt a célt szolgálják a levéltárak, amelyek megőrzik, feldolgozzák és használhatóvá teszik a maradandó értékű iratokat. A „maradandó értékű irat” a levéltári törvényben meghatározott fogalom, tágabb értelmezése annak, amit régen történeti értékű iratnak neveztek. Közérthetően: olyan irat, amiből megismerhető a történelem.
A levéltárak általában az anyagukat az iratképzők (az iratot kiállító intézmények vagy személyek) szerint csoportosítják, savmentes papírdobozokban vagy kötegelve tárolják, a mennyiségüket iratfolyóméterben mérik.
Cirkuszi tudományos irattárunk létrehozása
A magyar cirkuszi kultúrának is vannak maradandó értékű iratai, amelyek nagyon fontos források a cirkuszművészet történetének megismerésében. A magyarországi cirkuszokkal kapcsolatos iratanyagok a Magyar Nemzeti Levéltárban, Budapest Főváros Levéltárában, illetve vármegyei és települési levéltárakban találhatóak.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központban (NCK) a saját működésünkről szóló iratokat, valamint szervezeti elődeink maradandó értékű iratanyagát saját tudományos intézményünkben, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumban őrizhetjük meg. A cirkuszi iratanyag saját intézményben történő megőrzéséhez, rendezéséhez, feldolgozásához és kutathatóságához a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) hozzájárult, szakmailag támogatja – amivel az NCK kiemelkedően fontos lehetőséghez jutott.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ saját archívumát – több éves előkészítést követően – a múzeummal és a könyvtárral közös, integrált tudományos tárként hozta létre 2022-ben. Azt el kell mondanunk, hogy a cirkuszi archívum nem levéltár, hanem tudományos irattár, ami betölti azt a szerepet, ami a fővárosi cirkuszintézmény múltjáról tanúskodó írásos emlékek megőrzéséhez elengedhetetlen.
Cirkuszi tudományos irattári gyűjteményünk
Az évtizedek során sajnos nem minden MACIVA által kiállított irat maradt meg, de azok közül, amik fennmaradtak, az elmúlt bő egy évben szétválasztottuk a maradandó értékűeket a selejtezendő iratoktól. Hogy milyen fajta iratok minősülnek selejtezhetőnek, azt iratkezelési szabályzatunk határozza meg, amit a Magyar Nemzeti Levéltár is jóváhagyott.
Amit őrzünk, az a 2019-ben megalakult Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, valamint annak jogelődjei, az 1957-ben létrejött MACIVA, illetve az 1954-ben alakult Országos Cirkusz Vállalat irodáin, illetve munkatársainál keletkezett dokumentumok ránk maradt, maradandó értékű része, aminek mennyisége 62 iratfolyóméter.
Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy mit is őrzünk pontosan. Gyűjteményünk részét képezik munkaügyi iratok, igazgatói levelezések, megbízási szerződések, építészeti és műszaki tervek, valamint többek közt vannak irataink előadásokról és artista produkciókról, utazó cirkuszokról és cirkuszi állatokról is. Ezek az iratok 15 évvel a keletkezések után kerülnek a tudományos irattárba, amikor már megszűnik az ügyvitelben betöltött jelentőségük.
Gyűjteményünk nagy részéből az egykori MACIVA hivatali ügyintézését ismerhetjük meg, elsősorban adatokat olvashatunk ki ezekből az iratokból, mint például egy artista mikor született, mikor és hol lépett fel, mikor ki töltött be bizonyos pozíciókat a vállalatnál, vagy milyen felújítások, építkezések voltak a MACIVA ingatlanjaiban.
Tudományos irattári működésünk gyakorlati haszna – az intézménytörténet és a cirkusztörténet dokumentálása és kutathatósága mellett –, hogy segítséget nyújtunk az NCK szervezetében dolgozóknak a szakszerű iratkezelésben. Ez azért is fontos, mert a jelenben képződő iratok maradandó értékű része a jövőben archívumi gyűjteményünkhöz fog tartozni.

2024. novemberében a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola (BCDC) hallgatóinak mutattuk be a gyűjteményeinket. Fotó: Hidvégi Petra, 2024.
Gervai Imre levelezése
Nálunk található az egykori artista és szakszervezeti vezető Gervai Imre levelezése. Ez az iratanyag jelentősen kitűnik a gyűjteményből, hiszen ez az egyetlen igazi elbeszélő forrásunk a tudományos irattárban. Gervai Imre levelezése egyfajta „különgyűjtemény”, amelynek mennyisége 0,24 iratfolyóméter, vagyis mindössze két doboz. Közel 40 évet ölel fel az 1940-es évek végétől az 1980-as évekig, azonban az 1954 és 1968 közötti időszakból gyakorlatilag egyáltalán nem találhatóak levelek.
Gervai artistaként sokat turnézott külföldön, és levelezéseiben nagyon érdeklődő volt az itthoni cirkuszi ügyekkel kapcsolatban, szakszervezeti vezetőként pedig nagy befolyással rendelkezett az artisták világában. Így ezek a dokumentumok a cirkusztörténet szempontjából kiemelkedően értékes forrásnak számítanak. Ezekből a jelentős részt személyes levelezésekből sok minden kiderül az adott időszak cirkuszi aktualitásaival kapcsolatban. Például egy 1952-es levélváltásból megtudhattuk, hogy Gervai Imre – aki akkor még a Dunántúli Nagycirkusz nevű utazócirkusznál dolgozott –, vitába keveredett az FNC akkori igazgatójával, Barton Nándorral. A vita tárgya az volt, hogy az Aida nevű elefántot áthelyezték a Dunántúli Nagycirkusztól az FNC-be. A további érdekes részletek Gervai levelében találhatóak…
Integrált intézmény
Fontos tudni, hogy a Tudományos tár három gyűjteménye a múzeumi, a könyvtári, és a tudományos irattári gyűjtemény. A három forrásanyag gyarapítását és feldolgozását integráltan végezzük, ami megjelenik a napi munkánkban, a nyilvántartásainkban, a kiállításainkban és a kutatószolgálatunkban is. Nézzünk egy példát, hogyan működik ez a gyakorlatban!
Például, ha valaki egy artista hozzátartozójával kapcsolatban szeretne valamit megtudni, akkor megkeresi a Tudományos tár kutatószolgálatát. Mi pedig megnézzük, hogy milyen fotók vannak róla, van-e hozzá kapcsoló könyv, műtárgy vagy irat. Mind a három gyűjteményben, a múzeumban, a könyvtárban, és a tudományos irattárban is kutatunk, így kaphatjuk meg és adhatjuk át a legteljesebb képet az adott artistáról. A gyűjtemények tehát összefüggenek és szépen kiegészítik egymást.

A Tudományos tár épületének főbejárata. Budapest XVII., Rákosliget, Vidor u. 10. Fotó: Bereczky Dávid, 2025.
Célunk a kutathatóság!
A korábban leírt selejtezési folyamat lezárásával 2025-ben már nagyobb figyelmet tudunk fordítani a gyűjteményünkre. A tudományos irattár már korábban is sokszor segítette adatokkal, információkkal a könyvtárat és a múzeumot, akár kiállításokkal, akár kutatásokkal kapcsolatban. Ez fontos része az integrált működésnek. Több adatbázist is építünk, ami segítséget nyújt cirkusztörténeti kutatásokhoz, ezek artistákra, cirkuszokra, és például korábban a MACIVA-nál fontos pozíciót betöltő személyekre vonatkoznak. Ezekhez az adatbázisokhoz információ elsősorban iratokból nyerhető ki, ezért a tudományos irattárnak van ebben a legnagyobb szerepe. Napi levéltárosi munkánk legfőbb része azonban az iratok rendezése és segédletezése, ennek kapcsán már sikerült megalapozni a nyilvántartási rendszerünket.
Kutatószolgálatunkat mindenki ingyenesen igénybe veheti, a museum@circus.hu email címen fogadjuk a megkereséseket.
Tudományos irattárunkban az iratok egy része már kutatható, hiszen a rendezettség elért egy olyan szintet, amiben egy kutató kényelmesen tud tájékozódni. Célunk, hogy a tudományos irattár egyre nagyobb része legyen rendezett, és ezzel bővítsük a lehetőségét a magyar cirkusztörténettel kapcsolatos kutatásoknak.

Minden korábbi MACIVA alkalmazottról egy munkaszerződéből tudhatjuk meg a legtöbb személyére vonatkozó adatot. Fotó: Bereczky Dávid, 2025.
Bereczky Dávid
levéltáros