A tapintható és hallható csodák világa

Az öt órakor kezdődő, Tatár Bianka színésznő által narrált előadás előtt Graeser József, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője köszöntötte a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális egyesületének tagjait és családtagjaikat, akiket először a különleges vizes manézs működésének és tisztításának rejtelmeibe avatott be. Miután szárazzá vált a porond, az Atlantic Flight – Nagy Cirkuszi Utazás sztárjaival, Serebrennikov Iurii zsonglőrrel és Kudzina Kristina artistával, valamint rekvizitjeikkel és fellépő ruháikkal ismerkedtek vak és gyengénlátó vendégeink. Az izgalmas program keretében bemutatásra kerültek az előadásban használt további rekvizitek: a Dosov csoport ugródeszkája – amelyet a bátrabbak segítséggel ki is próbáltak – és a produkcióban használt gólyalábak, Kudzina Kristina hullahopp karikái, valamint Uronovék speciálisan átalakított motorkerékpárja. Graeser József átfogóan ismertette a műsorban bemutatott trükkök lényegét, a rekvizitek anyagát, formáját, méretét és használatát, melyek megismerésében taktilis ingerek segítették vak és gyengénlátó társainkat.

Serebrennikov Iurii labdáival azonnal zsonglőrözésbe kezdett a vagány látássérült Matics Ádám, aki elmesélte, hogy 2005-ben, amikor a Váci Mihály Kollégiumba került, hét artista barátjával alakítottak egy akrobatika szakkört, amelyben emelőszámokat csináltak, de mellette elkezdett speciális módon buzogányokkal, karikákkal és labdákkal zsonglőrözést tanulni, többek között Szőcs Zolitól és Illés Renátótól. 2011 és 2015 között a Tanext Akadémián, a Nem Adom Fel Alapítvány jóvoltából artistaképzésben vett részt, ahol kipróbálta a tissue-t, a trapézt, a görgőszámokat és a rönrádot. Kötött módon, a szereket nem elengedve gyakoroltak, szaltót csak a bátrabbak ugrottak akrón. Jelenleg immár másfél éve bohócdoktorként dolgozik a Vidám Segítők Alapítványnál, ahol szintén zsonglőrszámokat mutat be. Ádám elmondta, hogy határtalan a cirkusz iránti szeretete, melyet leginkább az artista barátainak köszönhet, és óriási élmény számára, hogy most az előadás előtt az ugródeszkával is megismerkedhetett.

A Fővárosi Nagycirkusz a világon egyedülállóként vezette be a cirkuszi narrálást, mellyel a vak és látássérült emberek hátrányainak enyhítését, esélyegyenlőségük megalapozását, és a társadalom szemléletmódjának átalakítása céljából az előadások akadálymentesítésével speciális szolgáltatást nyújtson, hiszen a látássérült emberek társadalmunk egyenlő tagjai, akiket ugyan úgy megilletnek az alapvető emberi jogok, és a magas szintű szórakozás.

Nagy kihívás volt kialakítani a megfelelő programot, mert a narrálás a verbális művészetek terén megszokott, de a nonverbális területen egyáltalán nem. A megfelelő technikát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár több színésszel kísérletezte ki a színház világából merítkezve, de a cirkuszi előadásoknak megfelelően. Az előadások alatt mobil audio-rendszerrel zajlik a kommunikáció, ami azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor -akár egy sportközvetítésen – percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatja el a látássérült vendégekhez. Az előadás után átbeszélik az ismeretlen elemeket és fogalmakat a még teljesebb élmény érdekében.

Szekáry Zsuzsanna