Audio-narrált cirkuszi előadás a Fehér Bot világnapja alkalmából

Immár hatodik alkalommal biztosít a Fővárosi Nagycirkusz vak és gyengénlátó vendégeinek teljes körű cirkuszi élményt audio-narráció segítségével. Az október 14-i Lúdas Matyi a cirkuszban produkcióra 12 vak és gyengénlátó érkezik Békéscsabáról, valamint Budapestről, a Vakok Intézetéből. Az előadást megelőzően Tarsoly Krisztina színművésznő közreműködésével a látogatók megismerkedhetnek a cirkuszi térrel, manuálisan érzékelhetik a cirkuszi környezetet. Találkozhatnak az előadás szereplőivel, megtapinthatják az előadás eszközeit, kellékeit.    

Az előadás során mobil audio-rendszerrel kommunikálnak – egyik fülön keresztül a narrátor beszél, a másik fül szabadon van hagyva –, Tarsoly Krisztina bemutatja az előadás körülményeit, hangulatát, majd folyamatosan, impulzív módon közvetíti számukra a előadás folyamatát. Az előadás szünetében, valamint utána megbeszélik az ismeretlen elemeket és fogalmakat, hogy teljeskörű élményt nyújthassanak a vak és gyengénlátó vendégeknek.

A világon egyedülálló cirkuszművészeti projektet, amelyet nemzetközi érdeklődés és figyelem kísér szerte a világban, Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója dolgozta ki, s számos nemzetközi konferencián beszámolt az audio-narrálásban rejlő kihívásokról és lehetőségekről.

Az előadó-művészeti élet területén folyamatosan szűnnek meg régi, és alakulnak ki új szakmák a technika és a társadalmi érzékenység, tudat fejlődése szerint.  A színházban már ismert, de az előadó-művészeti élet egyéb területein is teret hódító új szakma, hivatás a cirkuszművészeti narrátor.  

Mivel a cirkuszművészet nonverbális művészeti ág – elsősorban a képi világával közvetíti az üzeneteket –, mindeddig látássérült és vak sorstársaink számára érdektelen és elérhetetlen művelődési forma, művészeti ág volt. Az audio-narrált előadás azonban élvezhetővé teszi a cirkuszi produkciót a három hatás – előzetes információ, narrálás, műsorhang – együttes élményének köszönhetően, amelyhez még hozzáadódnak a különleges atmoszféra, a cirkuszi környezet impulzusai, a közönség reakciói is. Ezen hatások mértéke sokban különbözik a színházi előadásétól, hiszen ott a történet megértését a színpadon elhangzott dialógus segítik leginkább, ezzel szemben a cirkuszi előadást – non-verbális műfajiságából következve – nagyrészt a narrátor információ segítségével interpretálják a résztvevők.

A cirkuszi narrálás során alaposabb előzetes személy- és kellékismertetés szükséges, valamint a műsorszámokat, zsánereket is előzetesen kell részletesen ismertetni. A közvetítés folyamatos, szinte 100%-os az előadás teljes időtartama alatt, amely során a narrátor egy térben van a nézővel és az előadással. A narrátor feladata – a színházi neutrális közvetítéssel szemben – a cirkuszban az impulzív, kifejező, élménydús leírása a produkciónak.