Bemutatták a Cirkuszi Csodaemberek életútinterjúiból készült köteteket
Pál Dániel Levente, a kötetek egyik szerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket, majd egy vallomással vezette fel a Fővárosi Nagycirkusz 130. születésnapjára készített első öt kötet megszületését: amikor négy évvel ezelőtt közel került a cirkusz világához, mint bölcsész, sokat gondolkodott azon, hogy szakmájából adódóan mit tudna hozzátenni a cirkusz életéhez.
„Aki írással foglalkozik, abba az illúzióba ringatja magát, hogy a leírt történetek megmaradnak akár ezer év múlva is. A Fővárosi Nagycirkuszban elhangzott anekdotákat hallva született meg az ötlet, hogy ezeket az érdekes és tanulságos történeteket le kellene írni, amelyeket ha nem adunk tovább könyv formájában a következő nemzedékeknek, elmulasztjuk a lehetőséget, hogy örökre fennmaradjanak az utókor számára.” – emlékezett vissza Pál Dániel Levente.
Akkor döntött úgy a Fővárosi Nagycirkusz akkori igazgatója, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, hogy érdemes egy életútinterjú könyvsorozatot létrehozni, nem sajnálva arra az időt és energiát, hogy minél több artistaművészt bemutassanak a széles nagyközönségnek és a pályakezdő, fiatal artistaművészeknek, hogy példák, motivációk lehessenek és megmaradjanak az emlékezetben.
Fekete Péter, a kötet másik szerkesztője minden eseményre magával visz egy kincset, amelyet megoszt a jelenlévőkkel. Ezúttal egy videóbejátszást hozott Rodolfóról, a magyar bűvészet nagymesteréről, aki anno rendszeresen fellépett a Fővárosi Nagycirkuszban, emberek millióit szórakoztatta, valamint nagy szerepe volt az épület 1971-es újjáépítésében. A különleges felvétel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Rodolfó című vándorkiállításának anyagából származik.
A video megtekintése után a kultúráért felelős államtitkár kihangsúlyozta, hogy jövőt építeni a múlt tisztelete nélkül nem lehet. Ennek a mottónak a jegyében gyűltek össze ünnepelni a Fővárosi Nagycirkusz fennállásának 130. születésnapját. E jeles esemény tökéletes alkalom bemutatni egy olyan könyvsorozatot, amely azokról szól, akiknek köszönhetően világhírűvé vált a magyar cirkuszművészet. Fekete Péter köszönetét fejezte ki valamennyi munkatársának, akik a kötetek létrehozásában szerepet vállaltak, valamint dr. Borsós Beátának, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójának, hogy levezényelte a folyamatok befejezését és Mata Zsuzsának, a Cirkusz Világszövetség igazgatójának, hogy jelenlétével emelte a könyvbemutató fényét.
„Kívánom, hogy ezek a kötetek egy út kezdetei legyenek, amin egymásban a respektet és a szeretetet találjuk meg, hiszen annyi különbözőség van közöttünk, annyira más zsánerekhez értünk, amiket másféleképpen adunk elő, de összeköt bennünket ennek a csodálatos művészeti ágnak a múltja és a jövőjéért való tenni akarás. Ahogy a sorozat kötetei bővülni fognak, úgy tudjunk mi cirkuszi emberek egymás kezét fogva küzdeni azért, hogy ez a művészeti ág örökre fennmaradjon.” – zárta beszédét Fekete Péter.
Pál Dániel Levente tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a kötetek megjelenését körülbelül két évig tartó, komoly háttérmunka előzte meg, hogy a könyvek valóban a bennük szereplő artisták életpályájához méltóan színvonalasak és szépek legyenek. A kötetekben a kalandos történeteket rengeteg digitalizált archív fotó és új portrék színesítik. A könyv borítói Szlávik Ágnes munkáját dicsérik, a portréfotók Urbán Ádám fotográfusnak hála jöttek létre, az interjúkat pedig Szekáry Zsuzsanna készítette.
Szekáry Zsuzsanna elmondta, hogy valóban egy hosszú munkafolyamat eredményeként jöttek létre a kötetek, amiket nagyon nagy szeretettel és lelkesedéssel készítettek el, mert akik részt vettek a megvalósításában, azon túl, hogy mindannyian nagy cirkuszrajongók, szakmai tudásuk legjavát beleadták. Ezek a kötetek nemcsak szakmailag, hanem emberileg is példát mutatnak mindenki számára, aki elolvassa őket. Szekáry Zsuzsanna megerősítette, hogy folytatják tovább a munkát, hiszen még rengeteg kiemelkedő artistaművészünk van, akik életműve előtt tisztelegni szeretnének a további kötetekkel, valamint mindenki számára be szeretnék mutatni az életútjukat.
Urbán Ádám fotográfus köszönetét fejezte ki azoknak az artistáknak, akik kaphatóak voltak az ötletére, hogy a művészekről a régi kosztümjeikben készítsen portréfotókat, ezáltal is megidézve az ifjúkorukat. Az ötlet valóban jónak bizonyult, ugyanis ezek a fotók a 36. Magyar Sajtófotó-pályázaton Emberábrázolás, portré kategóriában harmadik helyezést értek el.
Ezután Fehér Anna Jászai Mari-díjas és érdemes művész egy-egy, a kötetekben található rövid idézettel mutatta be az artistaművészeket, akik történeteik végén Fekete Péter kultúráért felelős államtitkártól átvették a kötetek díszpéldányait. De előtte két neves artistaművészről – id. Picard Vilmosról és Simon Árpádról – emlékeztek meg, akik elhunytak az interjúkészítés óta.
A Fővárosi Nagycirkuszban kapható kötetekben az alábbi művészek életútjait ismerhetik meg az olvasók:
1. kötet:
– Eötvös Tibor „Szandi”
– id. Richter József
– Simon Árpád
– Zsilák György „Fudi”
2. kötet:
– Axt Lászlóné Ibolya
– Eötvös József és Eötvös Józsefné
– Graeser József „Dodi” és Graeser Józsefné Betti
– Kovács László és Kovácsné Négyesi Katalin
– Nagy Lajos „Nereus”
3. kötet:
– Balog Ibolya „Zozo mama”
– Fábry Pál
– Schneller László „Perinyo”
– Petruska „Váradi” Diana
4. kötet:
– Donnert Márta
– Gervai Imréné Éva
– Mazán Jánosné Ági
– Picard Attiláné Mária
– Schneller Károlyné Vilma
5. kötet:
– Eötvös György
– Krately Vilmos
– id. Picard Vilmos
– id. Simet László
– ifj. Simet László