Cirkuszi Csodaemberek – Varázslatos házasságok
VamosBence007„Az Eötvös család története szintén régi időkre nyúlik vissza, egészen a névadó Eötvös báróig: ő beleszeretett egy cirkuszi műlovarnőbe, akivel titkon házasságot kötött. A báró később nyomtalanul eltűnt. Ebből a családfából származik a nagyapám, Eötvös Nándor Aladár. Feleségével, Csapó Júliával már saját cirkuszuk volt. Öt gyerekük született, három fú és két lány. Édesapám volt a legidősebb.
Nagymama nagyon fatalon meghalt. Nagypapa ezt követően ismét megházasodott, a Picard családból származó Erzsébettel kötött házasságot. Ebből a házasságából hét gyerek született. Édesapám nagyon fatalon házasodott: szintén a Picard családból a legfiatalabb lányt, édesanyámat, Máriát – Mariskát – vette el 1940-ben. A szüleimnek saját cirkusza lett, amivel beutazták egész „Nagy Magyarországot”. A háború alatt sok viszontagságon kellett keresztülmenniük.
A háború után aztán az elsők között voltak, akik motorizálták a cirkusz járműparkját, azaz a lovak által húzott kocsik mellett megjelentek a gépjárművek. 1950-ig működött a cirkuszuk, ekkor államosították, vagyis mindenüket elvették – sok más cirkusz is hasonló sorsra jutott. Az államosítás Lajosmizsén történt. Karhatalommal kényszerítették őket, hogy az elvett felszereléseket vigyék fel Budapestre, és a Cirkusz Vállalat telephelyén, a Hungária körút 215ben – a mai Művésztelepen – adják le. Ezt követően artistaművészekként járták az országot, 1953-ban mehettek először külföldre, az akkori NDK-ba. 1960-ban volt az első nyugati fellépésük Franciaországban. Ezt követően megnyílt a lehetőség, és a családunk szinte az egész világot beutazta.”
Eötvös Tibor „Szandi” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett zsonglőr, bohóc, akrobata, a Fővárosi Nagycirkusz művészeti osztályának volt igazgatóhelyettese, az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál díjazottja.
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
„1821-ben Berlinben a Brandenburgi kapu előtt állt a Richter család cirkusza. Régen a
cirkuszokat fából vagy pléhből építették, ezért sajnos 1821-ben leégett a Richter Cirkusz, a helyét pedig később a világhírűvé vált Renz Cirkusz foglalta el. A sors pikantériája, hogy 1972ben Németországban a Renz cirkuszi dinasztia lányát vettem feleségül. A híres német Althoff Cirkusznál volt szerződésünk elefánt és lovas akrobata zsokészámokkal, Karola a családjával pedig csimpánz és medveszámban lépett fel. Nyolc hónapon át dolgoztunk egy cirkusznál, egymásba szerettünk.”
- Richter József Jászai Mari- és Kossuth-díjas Érdemes Művész, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc-díjasa, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének tulajdonosa, a Fővárosi Nagycirkusz volt igazgatója, a Magyar Nemzeti Cirkusz megálmodója és tulajdonosa
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
„Hazafelé mentem a körúton, és beugrottam egy tornászokat is edző artista barátomhoz, Kuti Lajcsihoz. Éppen kijött a tornateremből egy kislány – Eszter Erzsébet –, aki nagyon megnézett magának. Később Lajcsi ajánlotta őt, mert nagyon ügyes tornász volt. Úgy gondoltam, hogy beleillene a számunkba, mert kemény, erős, friss, és mégsem nehéz. Így rendszeresen lejártam tornászni Lajossal és a kislánnyal. Meglepett, mert nagyon erős volt, gond nélkül elbírt. Az ő artistakarrierje onnan indult el, mellette balettozott. Végül a munkakapcsolatból szerelem szövődött.”
Simon Árpád Tihany Cirkuszművészeti Életműdíjas artistaművész, a Baross Imre Artistaképző Intézet tanára
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
„1970-ben pedig Teheránba kaptunk szerződést, ahova Axt László is kiutazott. A Népligetben volt felállítva a cirkuszi sátor, ahol a magyar műsort próbálták, és amikor meghallottam, hogy Axt Laci is benne lesz a műsorban, majd’ kiugrottam a bőrömből, de nem tudtam, hogyan kerülhetnék közelebb hozzá. Egyszer aztán megkérdezte, hogy ismerek-e egy jó fogorvost, ugyanis van egy lyukas foga.
Rögtön rávágtam, hogy ismerek, nekem is el kellene mennem, mert nagyon fáj a fogam. Dehogy fájt, de elmentem vele. Amikor én kerültem sorra, mondta a doktor úr, hogy semmi baja nincs a fogamnak, de én kötöttem az ebet a karóhoz, hogy bizony nagyon szenvedek, húzza ki, de csak úgy, ha közben Laci fogja a kezem. Azért húzattam ki egy egészséges fogamat, hogy megfogja a kezem.
Nemsokára már úton voltunk a repülőn Teheránba, én pedig szerettem volna mellé ülni, állandóan mentem utána, ő pedig azt mondta, hogy csak úgyülhetek mellé, ha adok egy csókot. Körbenéztem, hol vannak a rokonok, leültünk, megcsókolt, és attól kezdve mindig együtt voltunk: a következő év januárjában házasodtunk össze.”
Axt Lászlóné született Eötvös Ibolya cirkuszfesztivál-díjas légtornász
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
„Bettit édesapám a csoportunkba szerette volna csábítani, mert már próbált vele, és tudta, mire képes. A vállalat viszont nem akarta elengedni, mert szükség volt rá a tánckarban,
ezért cselhez folyamodtunk, édesapám azt mondta, hogy egymásba szerettünk, amivel nem
tudott mit kezdeni a cég. Ekkor ebből még egy szó sem volt igaz, de az 1973-as szovjetunióbeli szereplésünk alatt valóban egymásba szerettünk, és húszévesen egybekeltünk.”
Graeser József „Dodi” artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője, az Európai Cirkusz Szövetség díjazottja
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
„1962. november végén ismertem meg a Schneller fúkat a Tarka Színpadon, ahol ők zsonglőrszámmal léptek fel, és 1963. január 20-án, egy hónapnyi ismeretség után már össze is házasodtunk Karesszal. Szerelem volt első látásra. Akkor én tizenkilenc éves voltam, Karesz
pedig huszonnégy. Ötvenkét évet éltünk le boldog házasságban.”
Schneller Károlyné Vilma artistaművész, állatszelidítő
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
„A szüleim 1986-ban Jugoszláviában voltak egy turnén, én itthon maradtam a testvéreimmel a nagyszülőknél, mert be kellett fejezni az iskolát. Apukám jó barátságba került a későbbi férjemmel.
Vége lett a szezonnak, a szüleim hazajöttek, a testvéreimmel csatlakoztunk hozzájuk, és továbbutaztunk, mint minden cirkuszos, éltük a magunk életét. Eltelt három év, a leendő férjemék addig Amerikában voltak, és miután visszajöttek, eljött meglátogatni az édesapámat. Akkor szembesült vele, hogy a barátjának van egy nagy, eladósorba került lánya is. Így kezdődött a mi ismeretségünk, amiből aztán szerelem, házasság és két gyönyörű gyermek lett, akik ugyancsak a cirkusz világában élnek.”
Picard Attiláné született Richter Mária Hortobágyi Károly-díjas zsonglőr, légtornász, állatszelidítő, a Massi Cirkuszfesztivál díjazottja
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
„Két éven át egyedül adtam elő a létrás produkciómat, de mivel imádok zenélni, ez a lételemem, ezért újra életre akartam hívni a zenés produkciót, amihez viszont szükségem volt egy partnernőre. Hallomásból tudtam, hogy a Jeszenszkyféle jazzbalett intézménybe felnőtt lányok járnak, ezért megkértem a főnököt, hadd nézzek meg egy órát. A körülbelül harminc lány között rögtön észrevettem egy energikus, mosolygós nőt. Ő volt Ibolya. Megbeszéltem vele, hogy miről lenne szó, és mivel mindig becsületes voltam, elmondtam, hogy nem ígérek semmit, artista vagyok, ahova a MACIVA küld, oda kell menni.”
Kratelly Vilmos artistaművész, zenebohóc
A Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című kötetek 1500 forintos darabáron, vagy az öt kötet egyben, dísztokban 5000 forintért megvásárolható a Fővárosi Nagycirkusz aulájában az információs pultnál az előadások előtt egy órával egészen a műsor végéig.
