A cirkuszművészet zseniális megreformálója
admin- január 8. és 14. között Budapestre figyel a világ, mert a XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon kezdődik el a modern cirkuszművészet 250. jubileumát köszöntő nemzetközi ünnepségsorozat. A Fővárosi Nagycirkusz városszerte nagyszabású programokkal várja a cirkusz-és társművészetek rajongóit. A világ egyik legszínvonalasabb cirkuszfesztiváljának első napján az artistaművészek látványos bevonulása, és a 250 év Cirkusz, 250 méter cirkuszművészet című időszaki kiállítás megnyitója után Tihany: A magyar cirkusz atyja című dokumentumfilm premier vetítését tekinthették meg az érdeklődők.
A cirkuszművészet megújítója és reformere, cirkuszi szaktekintély, a cirkuszfesztiválok állandó zsűritagja, a magyarságára oly büszke Czeisler Ferenc életéről szóló dokumentumfilmet Halász János konferálta fel, aki évekkel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban személyesen találkozott a szakmán belül Tihany néven ismert művésszel. A filmet akkor nem sikerült befejezniük, de egy bámulatos összefogásnak, Fekete Péternek, a Fővárosi Nagycirkusznak és a Magyar Média Mecenatúra Program támogatásának köszönhetően sikerült elkészíteniük az utókor számára az egyik legjelentősebb cirkuszművészeti újítóról készült archív és mozgóképes anyagokkal, személyes visszaemlékezésekkel teli filmet.
Széles Tamás és Vojtkó Ferenc rendezésében az 1916-ban született Czeisler Ferenc feleleveníti gyermekkorát, amikor tizenegy évesen Aradról Gyulára szökött, hogy az első világháborúban elhunyt édesapja sírjánál lerója kegyeletét. Útja során egy vándorcirkuszhoz szegődött, és élelemért cserébe egy bűvész segítője lett. Ekkor ivódott belé a cirkusz szeretete. A gazdasági világválság teremtette nehéz körülmények elől nagybátyjával tizenhárom éves korában Uruguay fővárosába vándorolt, de az ottani még nehezebb körülmények hatására felszökött egy hajóra, amivel Párizsban kötött ki. A csillogás városában egy évig lépett fel utcai előadóművészként, majd barátjával, Giovanni bohóccal Magyarország falvait járták nagy sikerű fellépéseikkel. Borosjenőn megismerte élete szerelmét, Kovács Ilonát, akivel azonnal egymásba szerettek, és pár nap után házasságot kötöttek.
A második világháború a zsidó származású Czeislert Újvidéken érte, ahol ő csodával határos módon megmenekült a tömegmészárlás elől, ellentétben öccsével, akit elhurcoltak. Később a magyar és a román fennhatóságú településeken nagy sikerű műsort állított össze énekesnők, bűvészek és artisták produkcióiból, akiknek külön vonatot bérelt az utaztatásukhoz. Miután a kommunista román állam kiutasította az országból, 1953-ban ismét egy Dél-amerikai cirkusznál kezdett dolgozni, ahol megtanulta a portugál nyelvet, és hitelből vett egy saját cirkuszi ponyvát, aminek árát egy hónap múlva vissza is fizette. Cirkusza kezdetben Czeisler, majd Tihany Cirkusz néven működött négy ezer fős befogadóképességgel, százötven-kétszáz alkalmazottal és számos saját egzotikus állattal. Cirkuszában újabb és újabb trükköket és ötleteket talált ki. Ahogy Kristóf István fogalmazott,” kreatív és intenzív személy volt, aki mindig egy picit többre vágyott”. A világ legjobb artistáit foglalkoztatta, minek köszönhetően az 1970-es-80-as évekre a
világ egyik legjobb cirkuszát igazgatta, de sosem felejtette el, hogy honnan jött, büszke volt a magyarságára és szívesen dolgozott együtt magyar artistaművészekkel, akikkel magyarul kommunikált. Az egyik jelmondata volt, hogy „az innováció és a folyamatos fejlődés elengedhetetlen”, ezért Párizsból rendelt kosztümöket és parókákat, hatalmas látványos tánckart foglalkoztatott, cirkuszában több művészeti ágat ötvözött, melynek az ő bűvész show-i voltak az egyik fő attrakciói. Fia, Czeisler Lajos így nyilatkozott róla: „Ízig-vérig cirkuszi ember és artista volt, imádta a munkáját.” Színpaddal ellátott világhírű cirkusza a Cirque du Soleil atyjaira is inspirálóan hatott. Jerry Nadal elmondása szerint hét darabjukat is a legendás Tihany mester ihlette. Közéleti és civil körökben is elismerésnek örvendett, többek között megkapta Sao Paolo város kulcsát és 99 éves korában az Arany érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést. Az első, 1996-ban indult Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál szervezésében és létrejöttében
is hatalmas szerepe volt, mert elküldte segítőjét Eduardo Murillo-t, majd zsűritagként neve garancia volt arra, hogy a világ legjobb művészei, addig példa nélkül, gázsijukról lemondva jöttek fellépni a fesztiválra. Ezzel megmentette az akkor anyagi nehézségekkel küzdő Fővárosi Nagycirkuszt és a magyar cirkuszművészetet.
Élete utolsó éveit Las Vegasban töltötte, négy hónap híján száz évet élt, 2016. március 2-án hunyt el. De a Tihany Cirkuszban tovább megy a show, a cirkuszművészet lenyűgöző újítójának öröksége pedig ma is él, mert jövőt építeni a múlt tisztelete nélkül nem lehet.
Szekáry Zsuzsanna
