A cirkuszművészet hatásai a többi művészeti ágra – festészet 1. rész

A cirkuszművészet olyan nagyszerű festőket ihletett meg, mint a francia posztimpresszionizmus mesterét, a párizsi éjszakai-és cirkuszi élet megörökítőjét, Henri de Toulouse-Lautrec-et. Cirkusz című litográfiáinak leghíresebb darabjai, a Fernando cirkusz – műlovarnője (1888), a Két kerekű kocsi pónilóval, valamint A ló és az idomított majom.

A 19. században élt Georges Seurat francia festő, a neoimpresszionizmus, a pointillizmus és a divizionizmus megteremtője, akinek bár Cirkusz című két tanulmányképe korai halála miatt befejezetlen maradt, még is az egyik legnagyszerűbb pointillista stílusú festmények között tartják számon.

A modern festészet egyik kimagasló alakja, az orosz származású, honosított francia festő, Marc Chagall gyermekkorában szeretett bele a mutatványosok, és cirkuszi előadók varázslatos világába. Számára a cirkusz a tökéletesen felhőtlen, és boldog világot testesítette meg, festményen visszaköszön az életöröm és a vidámság. E témájú képeinek alkotása közben maga is egy másik világba lépett át, ahol nem léteztek a gravitáció, és a perspektíva szabályai. “Mindig úgy tekintettem a bohócokat, az akrobatákat és a színészeket, mint tragikus emberi lényeket, akik véleményem szerint hasonlítanak egyes vallási témájú festmények alakjaihoz” – vallotta a mester.

Aba-Novák Vilmos nemzetközileg elismert magyar festő, és grafikus, dinamikus, erőteljes, harsány, expresszionista stílusú, plakátszerű alkotásainak egyik kedvelt témája szintén a cirkusz volt. Leghíresebb festményei a Cirkusz (Néparéna) (1930-1932), a Cirkuszban (Gazdag Cirkusz) (1935), a Cirkuszi kikiáltó, vagy a Cirkusz (Komédiások) (1941).

A sokoldalú, Munkácsy Mihály-díjas Kondor Béla festőművésznek, és Victor Vasarely-nek, születési nevén Vásárhelyi Győzőnek, az optikai festészet, vagy „op-art” egyik legjelentősebb képviselőjének, szintén kedvelt támája volt a cirkusz ábrázolása, egyik leghíresebb műve a Bohóc címet viseli.

Szekáry Zsuzsanna