„Igazán profi artistaművészekkel dolgozom együtt” – Interjú Lena Dolinskayával
Mikor határoztad el, hogy artistának állsz? Mi volt az, amiért e szakma mellett döntöttél?
Már gyerekkorom óta artista akartam lenni. Amikor a nagymamámmal elmentünk a cirkuszba, nagyon tetszett a légtornászok előadása. Ezután a városomban található gyerekeknek való cirkusziskolába jártam. Amikor az edzőim úgy érezték, készen állok, felléptem az Ukrajnai Cirkuszfesztiválon. Csak azután kezdtem meg tanulmányaimat a Kijevi Artistaképző Iskolában.
Nemrég végeztél a Kijevi Artistaképző Iskolában. Tudnál mesélni a tanulmányaidról?
Ez egy teljesen más élmény volt, mert miután mindennap órákat gyakoroltunk, után megtanultuk azt is, hogy lépjünk fel a színpadon, hogy készítsük el a sminkünket. Nagyon érdekes volt, nem pedig kötött, mintha a saját hobbijainkhoz tanultuk volna.
Hogy kerültél kapcsolatba Repülőcirkusz előadásunkkal?
Az előadás rendezőjén, Kristóf Krisztiánon keresztül. Megtekintette a vizsgaelőadásomat – egy pókhálószám volt – és utána megkért, hogy adjam elő azt a légi csillárszámot, ami látható a Repülőcirkusz előadáson. Jobban tetszett neki az, ahogy előadtam a vizsgaszámomat, mint maga a szám. 🙂
Mi az, ami megfogott téged a Repülőcirkusz előadásban?
Nagyon kedvelek mindenkit, aki ebben a műsorban dolgozik – mind olyan barátságosak. Emellett igazán profi artistaművészekkel dolgozom együtt. Emellett nagyszerű élmény egy másik országban előadni. Örömömre szolgál, hogy egy olyan gyönyörű városban dolgozom, mint Budapest. Már jártam Magyarországon a barátommal turistaként, de természetesen ez egy teljesen más élmény volt. A barátom egyébként a Recirquel My Land produkciójában ad elő, így ismertem meg Krisztiánt is.
Mik a további terveid? Van olyan gyerekkori álmod, amit szeretnél megvalósítani pályafutásod során?
Szeretnék létrehozni valamit, amire emlékeznek majd. Szeretném magamat, az érzéseimet a művészetemen keresztül kifejezni. Több országban is fellépni. És természetesen minden artista arról álmodik, hogy díjat nyer egy jó fesztiválon. Remélem, egy nap én is méltó leszek erre a megtiszteltetésre.
Pusztai Dániel