Interjú ifj. Richter Józseffel
Hogy érezték magukat a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, hogy élték meg a győzelmet?
Nagyon jól éreztük magunkat, sok éve készültünk ezekre a fellépésekre. Rengeteg munkát fektettünk abba, hogy valóban minden úgy sikerüljön, ahogy elterveztük. Nagyon nehéz négy napon át, folyamatosan száz százalékot nyújtani, de hála Istennek sikerült.
Huszonhárom fővel, több mint hatvan idomított állattal és nyolc teherautóval érkeztünk Monte-Carlóba. Nehezítette a helyzetet, hogy nem csak saját magammal kellett foglalkoznom, hanem figyelnem kellett rá, hogy az állatok és az akrobaták is toppon legyenek azokon a napokon, amikor felléptünk. Tudnom és éreznem kellett, hogy kinek, mennyi gyakorlásra van szüksége, melyik lóval kell egy kicsit többet gyakorolni, vagy melyiket kell éppen pihentetni, hogy fittebb legyen az előadásra. Nem csak arról a tíz percről volt szó a porondon, mert rengeteg munka van a fellépések mögött, amit nem lát a közönség.
Nagy izgalom előzte meg a fellépéseiket? Milyen hangulatban voltak?
Igen, mert úgy éreztem, hogy nagyon nagy nyomás van rajtunk, mindenki azt várta el tőlünk, hogy megnyerjük a fesztivált, és nem akartunk csalódást okozni. Nem volt könnyű nagy stressz, idegesség és nyomás mellett is a maximumot tudja nyújtani. Azt hiszem, az ezeken való felülemelkedés volt a legnehezebb.
Hány éve gyakorolják ezeket a különleges, egyedi számokat?
Ezekben a számokban nem évek, hanem egy élet munkája van. A fesztiválon három különböző számot mutattunk be: a magyar lovasakrobata számot – amit hungarikummá nyilvánítottak pár évvel ezelőtt –, a világ legnagyobb egzotikus állat produkcióját, amiben egyszerre harminckét állat volt látható – elefántok, zsiráfok, zebrák, púpos tevék – és egy közös számot a feleségemmel, a Pas de deux-öt, ami magyarul balett lóháton. Ez úgy néz ki, hogy két vágtató lovon állok egyszerre, miközben a feleségem, Merrylu a fejemen és a vállamon különböző pozíciókban kézen áll és egyensúlyoz.
250 éve létezik a modern cirkusz, és az, hogy sikerült nyernünk ezekkel a tradicionális cirkuszi produkciókkal, azt mutatja, hogy a klasszikus cirkusznak van jövője, és az állatoknak van helyük a cirkuszban, mert akrobaták, bohócok és állatok nélkül nincs igazi cirkusz.
Hogy sikerült ennyi állatot egyszerre, gond nélkül mozgatni a manézsban? Mi ennek a titka?
A rengeteg türelem és a gyakorlás. Ez a munka nem a porondon indul el. Az állatokat először össze kell szoktatni, mert nem egy szokványos dolog elefántot, zsiráfot, zebrát, tevét egyszerre a porondon látni. Általában az egyik fellép, majd miután kiment, akkor jön be a másik fajta állat. A mi produkciónk azért is különleges, mert egyszerre öt-hat fajta állat lép fel.
Honnan jött a feleségével való közös szám ötlete, ami szintén teljesen egyedülálló a világon?
Mindketten nagy múltú cirkuszi dinasztiákból származunk. A Richter család specialitása a lovasakrobata szám, valamint korábban az édesapám, és a szülei is foglalkoztak elefántokkal, így adta magát, hogy mi is valamilyen állatos produkciót mutassunk be.
Az sem elhanyagolható, hogy ezzel a győzelemmel Magyarország kulturális nagyköveteivé is váltak.
Pontosan, a világ figyelmét Magyarországra irányítottuk. Úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas elismerés nem csak számomra, hanem a Richter család és Magyarország számára is. Idáig csak egy magyar artista nyerte meg az Aranybohóc-díjat, a testvérem, Richter Flórián. Egyedülálló, hogy egy családban két arany és két Ezüstbohóc-díj is van. Az egyik ezüstöt szintén a testvérem nyerte, a másikat pedig az édesapám. Ezeken kívül magyar tulajdonban még egy ezüst van, amit Kristóf István és felesége nyert, valamint két bronz díj a Golden Power és a Donnert lovasakrobata csoportnál. Az összesen hét díjból, a legnagyobb négy a Richter család tulajdonában van.
Mik a további terveik? Úgy tudom, hogy március 15-én indul a Magyar Nemzeti Cirkusz új műsora.
Aktív artista vagyok, mellette öt éve a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója. Mint artista felértem a csúcsra, most az a további célom, hogy mint üzletember, a Magyar Nemzeti Cirkuszt továbbvigyem és még magasabb szintre emeljem. Minden évben új világszámokat mutatunk be, amivel bebizonyítjuk a vidéki közönségnek is, hogy a magyar cirkuszművészetet be lehet mutatni magas színvonalon, minőségi produkciókkal.
Szekáry Zsuzsanna