Különleges programokkal indult a XII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál

Január 8-án 16 órától hatalmas tömeg várta izgatottan a limuzinokkal érkező, vörös szőnyegen egyesével végig vonuló artistákat. A közönség soraiból előkerültek a mobiltelefonok, aki tehette, videózott, szelfiket készített a cirkuszi szakma sztárjaival, vagy épp a Baross Imre Artistaképző tehetséges diákjainak gentleman zsonglőr, gúla, karika és akrobatikus produkcióin álmélkodott, miközben rekeszizmuk folyamatos edzéséről az iskola clown tagozatának öt mulatságos diákja gondoskodott. Miközben dübörgött a zene, és a közönség soraiból is egyre többen táncra perdültek, kezükben a Fővárosi Nagycirkusz által felkínált ingyenes forralt borral, teával és punccsal, többen megjegyezték, hogy úgy érzik magukat, mintha az Oscar-díj-átadón lennének. Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója jó házigazdaként welcome drinkkel és virággal köszöntötte a négy földrészről érkezett, a világ legjobbjaiként számon tartott több mint százhatvan artistát, és a több mint harminc cirkuszigazgatót, a szakma elismert tudorait. A magyar cirkuszművészet legendás alakjai is tiszteletüket tették-Eötvös Tibor, Zsilák György, Donnert Lali, Id. Richter József-akik artista kollégáikkal együtt kiemelkedő szakmai tudásukkal és emberségükkel rengeteget tettek azért, hogy a magyar cirkuszművészet a világ élvonalába kerüljön.

A látványos bevonulások után Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa hivatalosan megnyitotta a 250 év Cirkusz, 250 méter cirkuszművészet című időszaki, nemzetközi kiállítást a Fővárosi Nagycirkusz előtti fűtött sátorban, amely tablókon mutatja be a cirkuszművészet 250 éves fejlődését a kezdetektől egészen napjainkig, egy-egy emlékezetes pillanatra fókuszálva.
Navracsics Tibor köszöntő beszédében elmondta, hogy a Kulturális örökség európai éve a magyar fővárosban tartott cirkuszfesztivállal kezdődik, mely ünnepség nemzedékeket, kultúrákat és csoportokat köt össze. A csodálatos cirkuszművészet nem csak nemes szórakoztatás, hanem túlmutat célján, mert nem csak a gyerekeknek szól, hanem az európai kultúra egyik alapvető ismérve, amely rávilágít az egyéni teljesítmények mellett a közösség támogató és összetartó erejére. A cirkuszművészet emellett társadalmi üzenetet is hordoz: hirdeti a toleranciát, a befogadást, a társadalom egyenjogúságát és emancipációját, valamint a teljesítmény értékét. Az európai biztos kihangsúlyozta az előző generációk vívmányainak előtérbe helyezését, mert a jelent csak a múlt gyökereivel tudjuk táplálni.

A kiállításmegnyitó után 18 órától, a Fővárosi Nagycirkusz aulájában bemutatták a magyar Czeisler Ferencről, a Tihany Cirkusz atyjáról, a cirkuszművészet legendás megújítójáról szóló dokumentumfilmet, 20 órától pedig a Hippodromban az Egyenes labirintus című újcirkuszi produkciót Hegymegi Máté rendezésében, amely hidat képez a cirkuszművészet és a költészet között.

Szekáry Zsuzsanna