Fábry Pál

(Kardegyensúlyozó)

A most 67 éves artistaművész már 1974-ben egy drótszámban szerepelt a Fővárosi Nagycirkuszban. Végigutazta Európát, megfordult Angliában, Spanyolországban és Írországban is. Két artistatestvére disszidált Amerikába, de ő itthon építette a karrierjét. Rengeteg revüműsorban szerepelt és dolgozott együtt Cserháti Zsuzsával is. Hosszú dolgos olaszországi évek után átképezte magát humoristának és zsonglőrnek.

„Ezt az előadást imádni fogják a nézők, hiszen minden csodálatos benne: a díszlet, az aláfestő zenék, a dalok, a szöveg, a kivitelezés, egyszerűen minden!”

Balog Ibolya, „Zozo mama”

(Gólyalábas mutatványos)

A Faludy csoport tagjaként indult pályafutása, amellyel világszerte elsöprő sikerrel mutatták be ugródeszka-számukat magyar zenére és kosztümben. Abban az időben különlegességnek számított, hogy hölgyként unterman, azaz tartó szerepet töltött be a csapatban. Hollandiában Margit királynőt, Angliában Erzsébet királynőt, Japánban a császári családot is megörvendeztették produkciójukkal. A Faludy csoporttal tíz évig dolgozott együtt, majd huszonöt éven keresztül kereste a tehetségeket, és készítette fel a gyermekeket az artista életre az Artistaképzőben. Áldozatos munkája mellett karitatív szeretetből kórházba járt barátaival beteg gyermekekhez, hogy egy kis vidámsággal édesítse meg a napjaikat. 2016-ban bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is gólyalábas mutatványával.

„Ez a színházzal egybekötött produkció amellett, hogy elvarázsolóan új kezdeményezés, ami előtt nagy jövő áll, nagyon szép erkölcsi tartalommal is szolgál a nagyérdeműnek.”

Ibolya jelenleg is szakmai tudásával és tapasztalatával segíti a Baross Imre Artistaképző növendékeit. Tanítványa, Hanusz István számos fellépésére elkíséri, együtt mutatják be produkcióikat. Előadásunkban is együtt láthatja őket a közönség a generációkat összekapcsoló cirkuszművészet szimbólumaként.

Schneller László „Perinyó”

(állatidomár)

Lakókocsiba született, és az egész életét is akörül töltötte. Már ötven éve van a pályán, egy baleset következtében vált légtornászból oroszlánidomárrá, újult erővel és kitartó munkával dolgozott azon, hogy a levegő után, a földön is bizonyítson a nagyérdeműnek. Az 1917-ben alapított Zoo Cirkuszt édesapja vezette, majd bátyja vitte tovább. Édesanyja csimpánzokat idomított, de Perinyó is foglalkozott velük, valamint lovakkal, tevékkel, lámákkal. Rengeteg szeretet adtak neki az oroszlánok, azért is tartott ki hűen mellettük éveken át. Számára az egyik legfontosabb, hogy két vagy négylábú „munkatársai” jól és biztonságosan érezzék magukat a porondon.

„Nagyon sok szeretet és törődés szükséges ahhoz, hogy az állatok társainkká váljanak a porondon.”

Felföldi Anikó – Jászai Mari-díjas érdemes művész

(Matyi anyja)

A sokoldalú színművésznőt leginkább operett és musical főszerepei révén ismeri a közönség. 1966 óta a Budapesti Operettszínház társulatát erősíti, amelynek 1994 óta örökös tagja. Megfordult már a világ számos pontján, a Magyarok Világszövetségével tíz éven keresztül koncertezett, mint “a magyar kultúra utazó nagykövete”.

„A CIRKUSZ gyermekkorom meghatározó, varázslatos álomvilága. Itt léteztek azok a  csodák, amelyekre mindenki vágyik. Köszönöm, hogy megvalósult gyerekkori álmom és játszhatok A CIRKUSZBAN, és elmesélhetem ezt a fantasztikus történetet.”

Konter László – Jászai-díjas

(Döbrögi)

A Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató számos színpadi és filmszerepet tudhat maga mögött, s rokonszenves alakja feltűnt több reklámfilmben is. 1989–1993 között a Népszínházi Opera, majd 1993–2007 között a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója, valamint főrendezője volt.

„Annyi szépséget, líraiságot, tehetséges fiatalt és művészt látok itt, a cirkuszban, hogy gyakran megfeledkezem arról, hogy nem nézőként jöttem. Biztosan állítom, hogy a közönség egy fergeteges és izgalmas előadást fog látni, amely minden korosztálynak szól, lenyűgöző erővel.”

Endrédy Gábor

(Lúdas Matyi)

A fiatal, tehetséges színművész 2011-től pedig az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának tagja. A színházi szerepek mellett feltűnt a televízió képernyőjén is, de ügyességét, mozgáskultúráját kaszkadőrként is kamatoztatta a Katedrális című film forgatásán.

„Bízom benne, hogy az előadás végén mind a gyermekek, mind pedig a felnőtt nézők tekintetén láthatom majd: nehéz olykor a jó úton járni, de nagyon jó érzés!”

Kabai Alex

(Lúdas Matyi)

A szentesi születésű énekes, színész felbukkant már tehetségkutatókban és egy fiúzenekarban is, de leginkább a zenés színház területén bizonyított. Az Operettszínház stúdiósaként többek között az Elisabeth, a Miss Saigon, a Parasztopera és a Rómeó és Júlia előadásokban is szerepet kapott.

„Mindig is ez a műfaj állt a szívemhez a legközelebb, úgy érzem, most elindultunk valami felé, ami könnyen lehet korszakalkotó is.”

Méhes Csaba

(A falu bolondja)

A vizuális komédia hazai neves képviselője, otthonosan mozog a színház, a tánc és a cirkusz világában is. 1983 őszén, mint hivatásos pantomimművész, alapító tagja volt a Pingvin Pantomim Együttesnek. Előadásaival bejárta egész Európát, vendégszerepelt Új-Zélandon, Ausztráliában, Mexikóban, Egyiptomban.

„A cirkuszművészetnek érezhetően szüksége van a megújulásra, ez világszerte látható. Ennek egy lehetséges útja a “történetmesélő” cirkusz-színház lehet, amiben nagy lehetőségek rejlenek.”

Maka Gyula

(Kisbíró)

Professzionális színész képzettségét a Pesti Magyar Színiakadémián szerezte. Több mint tíz éve játszik színpadon, kezdetben amatőr, majd profi produkciókban. Megfordult Sopronban, Szegeden, Győrben, Budapesten, de még Szigetszentmiklóson is. Az igazi „nagy áttörés” számára négy éve jött el, amikor a Fővárosi Nagycirkusz műsorvezetőjévé választották. Eddig tizenkét műsort és több különböző szabadtéri fesztivált és rendezvényt vezetett a cirkusz színeiben.

Lezsák Levente és csapata

(Dzsigit szám)

Levente 1993 óta dolgozik kaszkadőrként, az utóbbi tíz évben pedig kaszkadőrszakértőként. Eddig több mint száz filmes produkcióban vett részt, és olyan világsztárokkal dolgozott, mint Angelina Jolie, Brad Pitt, Bruce Willis, Christopher Lambert, Salma Hayek, Kate Winslet, Daniel Craig, Gerard Depardieau és Jean Reno.

„Ördöglovas csapatunk egy trükklovas számot mutat be, honfoglaló, és pusztai csikós őseink örökségét, hogy aztán ruhát cserélve Matyival magával vonja a Döbrögit őrző pandúrok hadát.”

Vargyas Viktor, Horváth András, Majer István

A Babilon Lovas Egyesület tagjai

„Érezhető a lendület a srácokban, ami nélkül nehezen menne bármi is. A produkció káprázatos látványt fog nyújtani és bízunk benne, hogy nagyon sokaknak fogja elnyerni a tetszését mind külcsínben, mind belbecsben egyaránt.”

Hajdúk

Az Teibler-csoport egykori három tagja – Gyarmathy Attila, Molnár Gyula és Zahalka László – hajdúként tűnik fel a produkcióban. Attila a csoportban volt unterman, Gyula három éve dolgozik ismét a cirkuszban egy hosszabb kihagyás után, és továbbra is az ugródeszkával szeretne foglalkozni. Matyi botütés jeleneténél lehetőségük nyílik akrobatikus elemek bemutatására is, ezzel is színesítve a hajdúk szerepkörét, amelyben társaik Babicz Mihály, Csicsely Zoltán, Joó Tamás és Szabó Lajos.

Sárközi Tamás

(Kecskepásztor / Zsonglőr)

Nyolc évig tanult a Baross Imre Artistaképzőben zsonglőrködést, és három évig dolgozott egy excentrik csoportban végzése után. Járt már Szaúd-Arábiában, Olaszországban, Dániában, Hollandiában és Finnországban is.

„Meglesz a balansz a cirkusz és a színház közt, sőt, még ennél is több: nem összeadódik a két műfaj ereje és értéke, hanem megsokszorozódik.”

Liviu Tudor

(Mutatványos)

A romániai komikus zsonglőr tányérpörgető mutatványának alapeleme a humor és a játékosság. Műsorszámának különös bájt kölcsönöz, hogy mindezt kiskutyájával együtt adja elő, aki önfeledt, virgonc játékával elvarázsolja a közönséget. Liviu és kutyusa bejárta már a nagyvilágot, közös produkciójukkal felléptek Mongóliában, a skandináv országok cirkuszaiban, valamint Németországban és Portugáliában is. A Fővárosi Nagycirkuszba a Golden Trick of Kobzov Nemzetközi Cirkuszfesztiválról érkeztek.

Rezván Nikolett

(Kígyóbűvölő)

Lassan harminc éve előadóművész, egyszerre táncos, bohóc és állatidomár. Szinte az összes cirkuszhoz kapcsolódó állattal dolgozott már. Gyakran láthatjuk országszerte bohóc-, gyermek- és tematikus műsoraival.

 „Talán, ami a Lúdasban a legjobban megfogott, az az erkölcsi tartalma. Újragondolja a bosszút, a jogos elégtételt, ezzel pedig megemeli a lelkünket és megmutat egy olyan dimenziót is az életből, amelyet ritkán láthatunk.”

Abdikerim Aisulu és Timur Akhtoty

(Galambszám)

Abdikerim Aisulu és Timur Akhtoty, anya és lánya, a kazahsztáni Asztanai Állami Cirkusz társulatának tagjaként nyűgözi le a közönséget csodálatos galambszámával. A 12 gyönyörű hófehér madár elragadó „tánca” elvarázsol, ámulatba ejt és mindenkit megigéz.

Lukácsa Petra Dorka

(Lúd – Szelídség)

Petra tizenkét éves kora óta növendéke a Baross Imre Artistaképzőnek. Jelenleg, egyedüli hölgyként, a gumiasztal-excentrik csoport tagja. Naponta négy-öt órát gyakorol és edz, a tanulmányai befejezése után a jelenlegi csapatával szeretné folytatni a munkát és kipróbálni magukat külföldön is.

„Külön öröm számomra, ha új embereket ismerhetek meg a szakmámból és az ahhoz kapcsolódó területekről. Nagyon örülök, hogy részese lehetek egy ilyen új és varázslatos produkciónak.”

Tamás Patrícia

(Lúd – Hűség)

Patrícia hét éve tanul az artistaképzőben, első szakévében szerepelt a Játékkészítőben, majd megismerkedett a légtornász-karikával, amellyel több versenyen is indult. Több hazai bajnoki cím után Prágában az Európa Bajnokságon junior kategóriában aranyérmet, a Légtornász Világbajnokságon felnőtt kategóriában ezüstérmet szerzett.

„Matyi egyik lúdjaként a főhős társát alakítom, az egyik legfontosabb pozitív tulajdonságot testesítem meg. Bízom benne, hogy ez az újfajta előadás nagyon fog tetszeni a közönségnek, és legalább annyira élvezni fogják, mint mi a vele való munkát!”

Markó Fruzsina

(Lúd – Szorgalom)

Egy évvel ezelőtt végzett artistaként a Baross Imre Artistaképző Intézetben. Fő szakterülete a gurtni és a handstand, de nagy szerelme az éneklés is. Fellépett már a Fővárosi Nagycirkuszban, láthattuk énekelni a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál nyitóképében, sőt még egy franciaországi kortárs cirkuszfesztiválon is.

„Úgy gondolom, a mai modern világban szükség van a hagyományok és a hagyományos történetek felelevenítésére, hiszen ezek mutathatják meg a maradandó, igazi értékeket az életben, amelyek fontosságát időről-időre hangsúlyozni érdemes.”

Svébis Dóra

(Lúd – Alázat)

Életében már négy éves kora óta jelen van a tánc és a zene. Művészi tornával kezdte, majd talajtornával és klasszikus balettel folytatta, végül a ritmikus gimnasztikán, hipp-hoppon és modern táncon keresztül eljutott a színészetig és a légtornáig, amellyel ezelőtt csak hobbiként foglalkozott, ám a szerepre való felkérés arra sarkallta, hogy megvalósítsa egyik nagy álmát: a sikeres szereplést a Fővárosi Nagycirkusz porondján.

„Szeretném megmutatni a közönségnek, hogy szinte semmi sem lehetetlen, ha alázattal és kitartással dolgoznak, harcolnak az álmaikért. Örülök, hogy ezzel a csapattal válthatom valóra az álmom.”

Rieberger-Kiss Borbála

(Lúd – Tisztaság)

Táncművészként rengeteget turnézott, szerepelt egy színpadon Demis Roussossal és Magic Plattersel is. Egy óceánjárón találkozott először artistákkal, s egyből beleszeretett a cirkuszművészetbe. Immáron férjével, Rieberger Norberttel alkotnak a porondon is egy párt The Body Symphony néven. Produkcióikban ötvözik a tánc szenvedélyét, az akrobatika erejét és a légtorna kecsességét. Munkájuk alapja a feltétel nélküli bizalom.

„Ez a szerepem sokkal összetettebb, mint az eddigiek: ötvözi a cirkusz-, a színház- és a táncművészetet. Fekete Péter és Gajdos József valódi kreatív alkotómunkára ösztönöz minket, lehetőséget adva mindenki számára, hogy megmutathassa önmagát. Számomra az előadás üzenete: mindig érdemes megóvni értékeinket, és jobbá válni sohasem lehetetlen!”

Szoó Regina

(Lúd – Egyensúly)

Gyermekkora óta a mozgás a lételeme. A Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumában érettségizett, 2008-óta artistanövendék. Ez év júniusában már meg is szerezte első szakképesítését drót szakon. Több külföldi és hazai fellépésen van már túl, egyik friss sikere egy világbajnoki bronzérem, amelyet szinkron tissue számban szerzett partnerével a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett Légtornász Világbajnokságon.

„Kihívásokkal teli feladatnak érzem a szerepem, ahol mind levegőben, mind dróton, illetve a földön is bizonyíthatok. Minden mesének van egy üzenete, ennek az összetartás. Számomra Lúdas Matyi a hős, aki megvéd minden rossztól.”

Gábor Anita

(Lúd – Irgalom)

Kiskunhalasi gimnáziumi tanulmányai alatt szeretett bele a színészetbe, majd Békéscsabára került, ahol a helyi színi tanodában töltött el három évet. Első, számára legfontosabb szerepe a Horgas Ádám által rendezett Dzsungel könyvének Túnája volt. Folyamatosan azon igyekszik, hogy korlátait megismerje és átlépje. Ezért is volt boldog különösen, amikor lehetőséget kapott a történetmesélő cirkuszi játékra.

„Hatalmas kihívás számomra ez az előadás, nagyon élvezem, ahogy a színészet és az artistaművészet ötvöződik a színpadon, és egy új egész alakul ki belőle. Abban, hogy artistaként is helyt tudjak állni, sokat segít, hogy öt évig talajtornáztam.”

Rieberger Norbert

(Matyi barátja / Disznópásztor)

A Testnevelési és Táncművészeti Főiskola elvégzése után profi táncosként láthattuk a Xerxés-ben és a Mefistofele-ben is. Szereti a kihívásokat és az extrém sportokat, ezért is fordult az artistaművészet felé. Párjával alkotott duójuk különlegessége, hogy ötvözi a cirkuszművészetet és a táncművészetet.

„A hazai cirkusztörténet egyik kiemelkedően újszerű előadása lesz a Lúdas Matyi a cirkuszban.”

Bényei Marcell

(Matyi barátja / Hentes fiú)

A gumiasztalcsoporttal két éve alkotnak egy csapatot, amelyben mindenki alázatosan dolgozik a közös produkciók sikeréért. Marcell legnagyobb vágya, amiért minden nap tesz, hogy az artista szakmában maradjon.

„Vonzó és izgalmas számomra, hogy az előadásban ötvözzük a cirkuszművészet elemeit a tárművészetekkel. Lenyűgöző azt látni, ahogyan ez a sok szépség, amelyet a művészetek nyújthatnak, egységgé áll össze a munkánk során.”

Kardos Levente

(Matyi barátja / Csizmadia)

Eddigi sikereit és munkájának gyümölcsét több külföldi fellépés bizonyítja. Jelenleg egy öt főből álló csapat tagja, akik egy sitz gumiasztal segítségével mutatják be produkcióikat. A csoporttal a wisbadeni cirkuszfesztiválra készülnek, ahol szeretnék, ha felfigyelnének rájuk, és még több embernek megmutathatnák művészetük.

„A Lúdas Matyi a cirkuszban számos új és értékes oldalát mutatja meg a cirkuszművészetnek, amellett, hogy maradandó élményt is nyújt a nagyérdeműnek.”

Terebesi Tamás Dominik

(Matyi barátja / Tojásárus)

Sikeres felvételije után az Artistaképzőbe untermanként kezdett dolgozni. Minden idejében azon fáradozik, hogy a pozícióját maximálisan megbízhatóan tartsa, akinek az ő karjaiba kell esnie, vagy rá kell bíznia a biztonságát, az bátran tegye is meg.

„A Lúdas Matyiban talán azt szeretem a legjobban, hogy egyszerre szól a gyermekeknek és a felnőtteknek, maradandó élményt ad, hiszen a történet lebilincselő és az akrobata mutatványok szinte hihetetlenek!”

Fülemen Tamás Attila

(Matyi barátja / Kacatárus)

Az artistaképző kilencedik osztályos növendéke mindössze tizenöt évesen már többszörös magyar bajnoka a gumiasztal szakágának, versenyzett az UTE Tornaszakosztályában, és még külföldön is szép eredményeket ért el. Emellett tanulja az unterman szerepet is. Nagy vágya, hogy egy jó produkcióval és egy kiváló csapattal bejárja a világot.

„Kifejezetten élveztem a próbákat, amikor összeállt a közös alkotásunk, a Lúdas Matyi a cirkuszban. Jó érezni és tudni, hogy kortól, nemtől és szakmai tapasztalattól függetlenül egy csapatot alkotunk, és egy célért küzdünk.”

Baumann Bence

(Matyi barátja / Női kellékárus)

Idén fejezte be az artistaképző iskolát Berlinben, de már 2011 óta rendszeresen versenyez fesztiválokon. Nemrégiben jött haza Moszkvából, Magyarországon Vincze Tünde felajánlotta neki segítségét, hogy itt is tudjon edzeni, készülni és természetesen szerepelni a Lúdas Matyi a cirkuszban előadásban. Karikaszámait orosz balett-táncos edzőjével együtt igazán légiesre és meseszerűre alkotják meg. Várhatóan Bence hamarosan tagja lesz a Cirque du Soleil-nek, de amíg ezt nem tudja biztosan, tovább gyakorol, versenyez, gyakorol…

„Nagyon bizakodó vagyok az előadással kapcsolatban, tetszik, hogy a Fővárosi Nagycirkusz nyit az újabb felfogások, megoldások felé, amelynek szerves része, hogy a cirkuszba bejön egy kicsit a színház. Az pedig kifejezetten dicséretes, hogy ízlésesen és okosan mossák össze az artistaművészetet a színészettel, hogy mindenki kiteljesedhessen abban, amiben a legjobb, de a „másik oldalon” is megmutathassa tehetségét.”

Fekete Péter

(rendező)

Sokoldalú kulturális személyiség és gondolkodó. Cirkuszigazgató, színházi rendező, előadóművész eredeti szakmája szerint bűvész, a trükkök mestere. A Békéscsabai Jókai Színház korábbi és a Szarvasi Vízi Színház művészeti igazgatója, eddigi tevékenységének sikerét Jászai Mari-díj jelöli. Diplomáit Németországban, Walesben, Veszprémben és Kijevben szerezte. Magyar világpolgár. 2015-től a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felel miniszteri biztos. Jelenleg a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, kinek szándéka megőrizni és megújítani a cirkuszművészetet itthon és Európa szerte. A Lúdas Matyi rendezőjeként a mű „porondra” álmodásáról így beszél:

 „Egy rendező életében vannak témakörök, amelyekkel időről időre foglalkozni akar. Első alkotói találkozásom a Lúdas Matyival 8 évvel ezelőtt Békéscsabán volt, s azóta is örök témaként munkál a fejemben a megbocsátás, a bosszú elengedhetőségének kérdése. Képesség az újratervezésre! 53 éves emberként már tudom, hogy az életemnek milyen nehéz szakaszán mentem keresztül, mire el tudtam engedni a lelkemből a jogosnak tűnő bosszú beváltásának szorítását. Indiánregényeken felnőtt gyerekként teljesen természetes volt, hogy a pofonért pofon jár. El kellett teljen jó pár év, mire a megbocsájtás, mint krisztusi tulajdonság, győzni tudott a lelkemben. Ez egy izgalmas kérdés, amiről érdemes vitatkozni. A mi Lúdas Matyink különböző korosztályoknak tud kérdéseket felvetni, ebben is rejlik az ereje.”  

Vincze Tünde

(a levegőszámok mestere)

Légtornatanár, a Baross Imre Artistaképző munkatársa és a Magyar Légtornász Egyesület alapítója, immár huszonnyolc éve van a pályán. Több mint 10 éve tanít gyermekeket, felnőtteket, amatőröket és profikat, magyar és Európa több országából érkező tanítványai méltón megállják a helyüket a világ bármely színpadán.

„A levegőben a színészeknek biztonságérzetet kellett adnom, hiszen elsősorban nekik a szövegükre, dalaikra kell figyelniük, de remekül vették az akadályokat. Új eszközként került be a produkcióba a levegő-háló, amit így, ebben a formában még senki nem használt. Úgy gondolom, ez az előadás ámulatba fogja ejteni a közönséget.”

Szakál László

(zeneszerző)

Zongorista és zeneszerző, a Fővárosi Nagycirkusz zenekarának karmestere. Korábban hat évig élt Hamburgban, és dolgozott először zenei vezetőként, majd zenei igazgatóként az AIDA Cruises óceánjáró hajótársaságnál. Bejárta szinte az egész világot, ám mégis hazatért, mert hiányzott neki a saját kultúrája, a családja, az otthona és a magyar szó.

„Az előadás zenei világa a magyar népzenére épül, de összemosódik mai, modern hangzásokkal. Teret adok a zenészeinknek is, így az improvizációk, a szólók fontos szerephez jutnak. A produkció különlegessége, hogy a különböző karaktereket különböző motívumrendszerek kísérik végig.”

Graeser József „Dodi”

(cirkuszszakmai vezető)

1971-ben kezdte pályafutását, édesapjával együtt léptek fel a Szovjetunióban egy gumiasztal számmal. Ekkor alkottak meg egy új produkciót, a „hintát”, amellyel 1975-től két éven keresztül Angliában léptek fel. Feleségével 1973 óta partnerei egymásnak a porondon és azon kívül is. Bejárta szinte az egész világot, utolsó fellépése 2000-ben töltötte Törökországban. Ezután továbbra is a cirkusz világában maradt, mint műszaki vezető. Később a Fővárosi Nagycirkuszhoz került, mint szakmai vezetőt.

„A közönségnek látnia kell, meg kell ismernie a Lúdas Matyi történetmesélő cirkuszt!”

Pál Dániel Levente

(dramaturg)

Pál Dániel Levente költő-műfordító-szerkesztő írásai 1999 óta jelennek meg minden lehetséges műfajban, amelyeket lefordítottak angolra, portugálra, spanyolra, románra, törökre és kínaira is, eddig három saját verseskötete jelent meg. 2012 és 2016 között az ELTE Eötvös Kiadó főszerkesztője volt, a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak 2016 januárja óta szövegírója és dramaturgja.

„Mintha csak megálmodtam volna, úgy csordultak ki belőlem a párbeszédek és a dalszövegek, a storyline és a dramaturgia. És az alapanyag további lehetőségei is, például az, hogyan lehet a bosszúdráma és a bromance műfajait megváltástörténetté és egy beteljesült szerelem varázslatos elemeket is tartalmazó meséjévé formálni.”

Howard Lloyd

(díszlet- és jelmeztervező)

Már közel húsz éve tervez élő műsorokat és dolgozik kreatív rendezőként. Tanulmányait az Egyesült Királyságban végezte zene és dráma szakon, ahol a Lord Williams tervezői díjat is sikerült elnyernie. 2003-ban részt vett Londonban a Magyar Állami Operaházzal rendezett Hunyadi László előadásban, itt ismerkedett meg feleségével, Cecília Lloyd énekesnővel. Számos magyar színházban dolgozott, többek közt a Nemzeti Színházban, a Madách Színházban és a Centrál Színházban is. A BBC és a Channel 4. Qatarban kreatív rendezőként a Qatar Foundation munkáiban vett részt.

„A munkám során egyszerű irányelveket követtem: modernizálás, ugyanakkor a hagyományos magyar elemek megőrzése volt a célom. Pályafutásom során először kellett artistaművészeknek és állatoknak is jelmezeket terveznem, biztosítanom kellett a szereplők szabad mozgását, így a praktikusság nagyban befolyásolta a tervezési folyamatot.”

Gajdos József

(koreográfus)

A Rock Színház alapító tagja. 1986-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett, musical színész szakán Kazán István osztályában. Néptáncolt és dzsesszbalett-táncolt, később produceri és rendezői feladatokat is ellátott. Több híres musicalben vállalt fontos szerepet, mint a Doktor Herz, az Elisabeth vagy a Cabaret.

„Az előadásban több dimenzióban történik a mozgásrendszerek megálmodása, együtt dolgozunk az artistatanárokkal, hogy esztétikus legyen a különböző mozgások dinamikája.”

Szilárdi Csaba

(világítástervező)

Szakmája szerint fénytervező, gyakorlatilag neki köszönhető minden fényforrás és effekt, ami a manézsban látható. Dolgozott az ExperiDance társulatánál, óceánjáró hajókon és a pekingi olimpián is többek közt.

„Ha az előadás összeállt, már csak a technikára kell figyelnünk, ami bármikor »megviccelhet« bennünket. Igyekszünk ennek is maximális figyelemmel az urai lenni.”