Művészgaléria

 

Művészgalériánkban azokat a fényképeket tekintheti meg, amelyeket neves fotóművészek készítettek a Fővárosi Nagycirkuszban.

Cirkusz-maszkok

  • Világirodalmi alkotások a Fővárosi Nagycirkuszban – Első rész – Lúdas Matyi a cirkuszban, Rómeó és Júlia  

    A Fővárosi Nagycirkusz az utóbbi négy évben előszeretettel kísérletezik összművészeti darabok létrehozásával, amelyek alapját a legtöbb esetben világhírű irodalmi alkotások inspirálják. Cikkünk első részében a Lúdas Matyi a cirkuszban, valamint a Rómeó és Júlia című cirkusz-színházi előadásokra tekintünk vissza.

    Read more

  • A kulisszák mögött – Szakmai vezető  

    A Fővárosi Nagycirkusz kulisszái mögött olyan emberek dolgoznak, akik elhivatottsága, szakértelme és szakmai alázata nélkül nem jöhetne létre a cirkuszi csoda. Közéjük tartozik az átfogó munkát végző cirkuszszakmai vezető is, amiről Graeser József „Dodi” mesélt nekünk.

    Graeser József „Dodi” a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője 1966-ban kezdte pályafutását, édesapjával együtt léptek fel a Szovjetunióban egy gumiasztalszámmal. Ekkor alkottak meg egy új produkciót, a „hintát”. Feleségével, Graeser Józsefné Bettivel 1973 óta partnerei egymásnak a porondon és azon kívül is. Hintaszámukkal bejárták az egész világot, 1973-tól 2000-ig léptek fel közösen. Graeser József ezután továbbra is a cirkusz világában maradt, Angliában három éven át dolgozott műszaki vezetőként, 2012 óta a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője.

    A Fővárosi Nagycirkuszban végzett munkáját az Európai Cirkuszszövetség a 11. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon díjjal ismerte el, tavaly tavasszal pedig feleségével együtt Művészi életpálya elismeréssel tüntették ki több évtizedes és magas színvonalú artistaművészeti életútja, valamint példamutató munkája megbecsüléséül. Idén pedig március 15. alkalmából Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.

    Kérdésünkre, hogy szakmai vezetőként mi a feladata, röviden annyit válaszolt, hogy tulajdonképpen minden. Nem tud róla, hogy más cirkuszban lenne ilyen pozíció, ugyanis a szakmai vezető egyesíti a művészeti vezetőt és a kapcsolattartót is.

    Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy segít a vezetőségnek az új műsoroknál a számok kiválasztásában, a műsorok összeállításában, a próbafolyamatokban, emellett több műsor rendezése fűződik a nevéhez. A műsor alatt előfordulhatnak olyan problémák, amiket azonnal meg kell oldani, ezért minden előadást személyesen felügyel. Ha történik valami nem várt esemény, utasítást ad a hangtárnak, a fénytárnak, a zenekarnak és a műszaknak, megváltoztathatja a műsor sorrendjét.

    Graeser Józsefnek tehát mindenre oda kell figyelnie, ami az előadás alatt történik, valamint a két műsor közötti átállás ideje alatt arra, hogy folyamatos legyen az előző előadás leszerelése, a rekvizitek elszállítása. Ügyel rá, hogy a következő műsor művészeinek rekvizitjei időben megérkezzenek, koordinálja azok felszerelését, az artisták szobabeosztását, de még a takarítás megfelelő sorrendjét is.

    Nemcsak a műsorszámok alatt van az artistaművészek segítségére, hanem az egyéni problémáikkal kapcsolatban is bátran fordulhatnak hozzá, legyen az a megfelelő autószervíz, vagy a legjobb orvosi ellátás felkutatása. Az utóbbiban nagy segítségére van a Fővárosi Nagycirkusz sajtófőnöke, Marosi Antal, akinek ismeretsége révén, mindig a lehető leghamarabb és a legjobb kezekbe kerülnek az artistaművészek.

    Természetesen elengedhetetlen, hogy olyan segítői legyenek, akikre támaszkodhat. Meggyőződése szerint egy főnöknek nemcsak az a dolga, hogy értsen ahhoz, amit csinál, hanem az is, hogy ki tudja választani azokat az embereket, akikben megbízik és értenek a munkájukhoz. „Hosszú évek alatt a Fővárosi Nagycirkuszban kialakult egy olyan hozzáértő, lelkiismeretes csapat, akikben maradéktalanul megbízom, legyen az a fény-, hang-, videótár, a zenekar, a porondmunkások, vagy Antoni Gábor üzemeltetési vezető, aki szintén rengeteg alkalommal van a segítségemre.”

    Graeser József nagyon büszke rá, hogy a műsorok utáni stábbulin az artisták nagy ovációval köszöntik, de ha nem tudnak személyesen elbúcsúzni, mindig hagynak számára egy üzenetet, amelyben megköszönik a hozzáállását és a segítségét. „Szerintem ezt azzal értem el, hogy tisztességgel, becsületesen, a hét minden napján dolgozom és egy adott helyzetből igyekszem mindenki számára a legjobbat kihozni. Számomra ez nemcsak egy munka, ez az életem. Ahogy a kollégáimnak is, mert ebben a művészeti ágban nem lehet másképp csinálni, csak szívvel-lélekkel.”

    Szekáry Zsuzsanna

    Read more

  • A kulisszák mögött – Konferanszié  

    A színház világából érkezett Maka Gyula immár hét éve a Fővárosi Nagycirkusz arca, ugyanis legtöbbször őt látja a közönség, legyen az egy előadás, sajtótájékoztató vagy online közvetítés. Elmondása szerint ez egy hálás szerepkör, és szakmai szempontból is komoly dolog egy ilyen nívós, nemzeti intézményt képviselni. Nagyon sok pozitív visszajelzést kap a nézőktől és az olvasóktól. Például van egy kedves 50–60 fős társaság, akik minden új előadást megnéznek, és hoznak neki egy üveg italt ajándékba. Mindig csak annyit kérnek, hogy a jelmezbe bújt konferansziéval készíthessenek egy csoportképet, aminek ő mindig nagy örömmel tesz eleget.

    A Fővárosi Nagycirkuszban ráadásul a konferanszié nemcsak egy kikiáltó szerep, hanem komoly színészi feladatok társulnak hozzá. Főleg az elmúlt négy évben, amióta színházi jellegű előadások is szerepelnek az intézmény repertoárján. Gyuszinak konkrét szerepei vannak, amiket az igazgatóság Pál Dániel Levente dramaturggal és a kreatív csapattal közösen álmodik meg, majd a dramaturg vele egyeztetve is alakít bizonyos szerepeket, karaktereket, amik megfelelnek az újcirkuszi- és a klasszikus cirkuszi műfajnak is. Utóbbi esetében szintén egy dramaturgia mentén fut az előadás, így akkor sem csak artista számok követik egymást az előadók nevével felkonferálva.

    Maka Gyuszi szerint kifejezetten jó, hogy váltják egymást a színházi és klasszikus cirkuszi tematikájú előadások. Az utóbbira tökéletes példa a világhírű gentleman zsonglőr, Kristóf Krisztián által tavaly nyáron rendezett Repülőcirkusz című műsor, amelynek az egyik sztárfellépője a világ egyik leghíresebb bohóca, Fumagalli volt. Amikor a híres nevettető a Fővárosi Nagycirkuszba érkezett, nagyon ismerős volt Gyuszi számára. Egyszer csak eszébe jutott, hogy gyermekként, amikor a nagybátyja a Roncalli Cirkuszban zenészként dolgozott, az olasz páros is fellépett. Gyuszi 4-5 éves volt akkoriban, és ki kellett vinni az előadásról, amikor a piros uniformisba bújt, felállított hajú Fumagalli következett, ugyanis félt tőle. Érdekes pályaív, hogy 28 évvel később, fél éven át nap mint nap együtt dolgoztak, és a privát életben is szoros barátságot kötöttek, bár az utóbbi viszony a legtöbb fellépővel fennáll.

    Gyerekkora óta egyébként nemcsak nagybátyja, hanem édesapja által is kötődik a cirkusz világához, aki évekig a németországi Et Cetera Varietében volt zenész. Kérdésünkre, hogy szerinte miben különbözik a cirkusz és a színház világa, elmondta, hogy a színházban a monodrámákon kívül nagyon ritkán van egyedül a színész a színpadon, a cirkuszban viszont egy rövidebb időszakot leszámítva mindig egyedül áll a manézsban. Ezért egy ideig szokatlan volt számára, hogy ő adja át az egész történetet. Egy kötöttebb színházi jellegű cirkuszi előadásban ritkán kell improvizálnia, de az előfordul, hogy áttesz máshova szövegeket, ha a manézs történései úgy kívánják, ezért folyamatosan figyelnie kell.

    Leegyeztetik a zenekarral, hogy egy artistaprodukció után következő taps zene meddig menjen, mikor szólaljon meg a konferanszié, kell-e alá zenei aláfestés. Ha van tánckar, velük is egyeztet, bár két szám közötti szerelés alatt inkább a bohócok vagy ő tölti ki az űrt, mert a tánckarnak is kell hely, egy ember viszont bárhová állhat. Ilyenkor javarészt a porondosok munkáját figyeli. Összegezve, a színházban a színésznek a partnerére kell figyelnie, a cirkuszban viszont az összes történésre.

    A koronavírus-veszély miatt kialakult helyzettel kapcsolatban megosztotta, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban élő online közvetítéseket tartanak a nézőinknek Cirkusz+ címmel, hogy senki ne maradjon cirkusz nélkül. Izgalmas tartalmak, interjúk, cirkuszpedagógia, kulisszatitkok, artisták próba közben, régebbi nagysikerű adások láthatók az előre beharangozott időpontokban az intézmény Facebook oldalán.

    „Az első adás alatt, március 15-én, 13 ezren néztek minket, és annyira koncentráltam rá, hogy mindent elmondtam-e és már csak el kell köszönnöm, hogy hirtelen elfelejtettem a szerep nevemet” – emlékezett vissza az első online adásra, majd megosztott egy régebbi vicces történetet is. „ Előadás közben éppen felszereltek egy fliegende hálót, én legelöl álltam teltház előtt a pisznin, és mondtam a szövegemet, amikor mögöttem hallottam egy nagy reccsenést. Gondoltam, az emberek is hallották, de mondtam tovább a mondandómat. Ekkor a nagy orgánummal rendelkező istállómesterünk, Szabó Lajos a befutóból bekiabálta, hogy „Gyuszika, elmarad a szám!” Hallottam, hogy innen-onnan felkuncogtak a nézők, így bemondtam a mikrofonba, hogy ahogy önök is hallották, a következő szám technikai okok miatt elmarad” – osztotta meg egyik kedvenc baki történetét Maka Gyula, majd egy újabbal folytatta.

    „Nagyon „híres” vagyok a mozgáskultúrámról. A tánckar csinált egy konga számot az idei tavaszi műsorunkba, amelyben én is benne lettem volna, de Szabó Réka Zsófia koreográfus végül kivett belőle, mert inkább nevetséges lettem volna, mint szexi látványeffekt. Így végül a fináléban próbáltam a Despacito című számra pár mozdulatot bemutatni. Amikor megkívánja a műsor, énekelek is. Az előbb említett dalból körülbelül két nap alatt kellett két versszakot megtanulnom spanyolul, de a premieren annyira izgultam, hogy az első versszak után inkább láláláztam, és néha benyomtam a Despacito szót bizonyos helyekre, miközben tapsoltattam és énekeltettem a közönséget. Minden eszembe jutott a tacótól a sombreróig, de jó hangulatot csináltam, élvezte a közönség. A premiereken, az élő bejelentkezéseknél és a sajtótájékoztatókon jobban izgulok. Hívő ember vagyok, ezért minden előadás előtt, mielőtt belépek a manézsba, keresztet vetek, ami egyfajta biztonságérzetet ad.”

    Hozzá kell tenni, hogy az ilyen bakik ritkán fordulnak elő, ugyanis Gyuszi az artistaművészekhez hasonlóan mindig alaposan felkészülve és a személyes gondjait maga mögött hagyva lép a manézsba. Ennek köszönhetően a XIII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon nagy megtiszteltetés érte, ugyanis egy magyar-angol előadóművésszel, Kelly Endrész Bánlakival közösen vezették a műsorokat, aminek elismeréseként a világ cirkusztörténetében elsőként, a konferansziékat is elismerték a Blackpool Tower Circus Különdíjával.

    Szekáry Zsuzsanna

    Read more

  • A cirkuszművészet hatásai a többi művészeti ágra – Költészet  

    1. április 11-én, A magyar költészet napján irodalmi pályázatot hirdetett a Fővárosi Nagycirkusz, amellyel olyan pozitív hangulatú művek születését szerette volna segíteni, amelyek megmutatják, milyen egyedülálló élményt, örömet kap a közönség az egymásra koncentráló, bámulatos fizikai teljesítményt nyújtó artistáktól, zsonglőröktől, bűvészekről és bohócoktól az előadások során. Erő, kitartás, egyensúly, esélyegyenlőség, pontosság, egymásra figyelés – gondolatok, melyek a cirkuszi műsorszámok megtekintése után eszünkbe járnak. Ezek művészi megfogalmazására, az átélt katarzis verbális megfogalmazására buzdítottuk az irodalmárokat. Vers kategóriában az első helyezett Marton Árpád lett több versével, a második Lázár Balázs Fehér bohóc című műve lett, a harmadik helyezést Balogh Dávid érdemelte ki Csoda a cirkuszban című versével.

    Az emberi akarattal létrehozható csoda, vagyis a cirkuszművészet minden korban ihletet ad a költőknek, akik vagy átvitt értelemben, metaforaként használják fel a cirkusz témáját, vagy a közvetlenül rájuk gyakorolt élményeiket öntik versbe.

    Paul Verlaine, a francia parnasszista és szimbolista költő egy ösztövér, Auguszt-típusú nevettető sikerét vetette papírra A bohóc című költeményében. Guilleume Apollinaire, a párizsi avantgárd szellemei életének egyik meghatározó alakja Kötéltáncosok című három versszakos költeményében a vándorcirkuszok megjelenéséről ír, ahogyan Pilinszky Jánost is megihlette az állatokkal érkező, zenétől hangos tarka társaság, amelyet Őszi cirkusz című versében hagyott az utókorra.

    Weöres Sándor Vásár című versében két versszakot is szentelt a városba érkező vándorcirkuszban látható különleges attrakciók bemutatásának, míg Bohóc című rövid versében már ihletért fohászkodik barátjához, Pieróhoz. Wass Albert pedig Magyar cirkusz című versében a manézsba helyezi át a magyarság harcát.

    Babits Mihály, a Nyugat első nemzedékének jeles tagja, a Don Guriga monológjában a zsonglőrködést a költészettel helyezi párhuzamba, míg szintén nyugatos kortársát, Szép Ernőt, az élet törékenysége és múlandósága ejtette gondolkodóba egy cirkuszi látogatása során, ami A cirkuszban című versében öltött testet. Romhányi József pedig egy pórul járt állatidomár történetét verselte meg a Mese a számolni tudó oroszlánról című művében.

    A versek korrajzokként is funkcionálnak, mint például az 1849-ben született amerikai író, költő James Whitcomb Riley esetében, aki John Robinson’s Circus – One Hundredth Annula Tour című művében a híres vándorcirkuszról és fellépőiről ad részletes beszámolót, akiket mielőtt 1929-ben felvásárolt volna John Ringling, plakátjaikon a Föld legnagyobb és legteljesebb menazsériájával hirdették műsoraikat. A szintén amerikai Sylvia Plath költő, író, novellista, gyerekkönyvíró 1955-ben, a The Atlantic magazinban megjelent Circus in Three Rings című versében a cirkuszt egy kaotikus hurrikánként aposztrofálja, amely saját életének érzelmi forrongásait tükrözi. Emellett emléket állít a világ egyik leghíresebb és legnagyobb amerikai utazócirkuszának, a három évvel ezelőtt megszűnt Ringling Circusnak, amely a világon egyedülálló módon egyszerre három manézsban adott műsorokat a világ legjobb – köztük számos magyar – artistaművészeinek közreműködésével.  

    Az idén február 24-én, 83 éves korában elhunyt Csukás István költő, író, ifjúsági szerző szeretetteljes és tanulságos művein generációk nőttek fel. Őt is megihlette a cirkusz világa, amelynek Bohócinduló című versében adott hangot.

    Kortárs költőinkre is hatást gyakorol a cirkuszművészet varázslatos világa. Szonday Szandrát például egy, a Fővárosi Nagycirkuszban fellépett kínai artista hölgy lengő drót produkciója ihlette meg, amit Huang Yang a porondon című versében festett le. Cseh Katalin erdélyi költő, tanár Cirkuszban című gyermekversében a cirkusz derűjét, zenebohócait, akrobatáit, bűvészét és számtalan csodáját írja le, míg a hatgyermekes, József Attila-díjas Lackfi János számtalan versben – Bevonuló, Műlovarnő, A késdobáló, Légi család, A bűvész, A kutyaidomár, Dorottya és Johanna, a művészkedők – örökíti meg a cirkuszművészeti zsánereket és az átélt élményeket.

    Szekáry Zsuzsanna

     

     

    (Kép forrás: https://www.kushagrabajaj.com/)

    Read more

  • Sokszínű Varázslat: a komolyzene randevúja a cirkuszművészettel  

  • A Várnagy Andrea zongoraművész, a ZeneVarázslat mozgalom alapítója által elindított négykezes zongoraverseny és mesterkurzus idén Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban került megrendezésre március 5-8. között. A verseny hat kategóriában zajlott, közel 400 gyerek érkezett magyar városok mellett többek között Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból és Szlovéniából.

    A programot egy látványos összművészeti gálashow és divatbemutató zárta, március 8-án este hét órától. „A különleges gálán egyszerre volt színpadon Balázs János és Bogányi Gergely, emellett a Palvin Barbara és Zimány Linda által felajánlott nagyértékű ruhákat a kaposvári teátrum művészei mutatják be. Az esten elindítanak egy nemzetközi árverési oldalt is, ahol ezeket a ruhákat árverésre bocsátják, a bevételből pedig hangszereket vásárolnak a zeneiskoláknak.” – nyilatkozta korábban a M1 csatornának Fülöp Péter helyettes államtitkár, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója.

    Az első felvonás Méhes Csaba pantomimművésszel kezdődött, aki a világ legjelentősebb bohócokat versenyeztető odesszai 7. Comediada Nemzetközi Bohóc- és Pantomim Fesztiválján a Grand Prix díjat nyerte el 2017-ben Die Forelle (A pisztrángötös) című etűdjével. Az egy Woody Alleni értelemben neurotikus hegedűművész fellépés előtti, aztán helyetti szerencsétlenkedését bemutató komikus pantomim jól illet a fesztivál és a gála témájához: tükröt tartott az előadóművészi maníroknak, és a humor eszköztárával átvezette a nézőket az otthonról hozott hangulataikból a komolyzene befogadásához szükséges „tabula rasa” lélekállapotba.

    Őt Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész követte. Zongorakoncertje igazi különleges alkalom volt: a két zongoradarab közti személyes kérdések és válaszok által megnyitott intimitás, az egyedi, koncert közben finoman változó fényjáték, a speciális, élő videótechnika alkalmazása, illetve a Steinway zongorával átellenben álldogáló BMW Izetta autó jelenléte olyan látvánnyal és hangulatokkal ajándékozta meg a kaposvári közönséget, melyet szinte lehetetlen lesz ebben a formában megismételni.

    Tradíció és innováció: erről szólt a gálaest, ahol a zene, tánc, színház, design, divat és technológia is szerepet kapott. „A gálaest a tradíció és az innováció kapcsolatára és átmeneteire épült, ugyanúgy képiségében, mint zenei világában vagy szimbolikájában. A klasszikus Steinway zongorától a futurisztikusan gyönyörű Bogányi zongoráig, a legendás és cuki BMW Izettától a szinte már ijesztően elegáns BMW 8 Gran Coupéig, a klasszikus zongorakoncerttől a csúcs videó- és színpadtechnikával, vagy légtornász koreográfiával megbolondított koncertetűdökig, a letisztult divatbemutatótól a fizikai színház határaiig jelentésesen eltekert divatshow-ig” – mondta Pál Dániel Levente, a Sokszínű Varázslat rendezője.

    A klasszikusabb formavilágtól alig elszakadó első rész után a második felvonás igazi összművészeti örömünnep lett: egymást követték olyan hihetetlen párosítások és vizuális megoldások, melyek szinte mindegyikét sok percig tartó vastapssal ünnepelte a színház közönsége.

    Az első jelenet a teliholdas, millió csillagos nyáréji égbolt alatt játszódott, Várnagy Andrea és lánya, Farkas Lili kísérte zongorán Takács Bence versmondását és Vellai Krisztina karikaszámát. A lírai hangulatból aztán könnyed eleganciával átlibbentünk egy igazán különös varázsvilágba: a minden irányba mozgó színpadon szupermodelleket játszó kaposvári színészek vonultak minden irányba, sokszor szinte optikailag egy helyben mozogva, ahogy a forgó színpaddal ellentétes irányba indultak, közben megmozdult a zongora is, és a vibráló fények és forgó zongorajáték akusztikai lüktetése teremtett egészen magába húzó hangulatot.

    A divatbemutató egy nemzetközi online aukciót indított el, ahol Palvin Barbara, Dylan Sprouse, Nanushka, Zimány Linda és Bélavári Zita által felajánlott ruhák kerülnek árverésre. Az adománygyűjtés főszervezője és ötletgazdája Palvin Anita volt. A befolyt összegből az alapítvány új hangszereket biztosít hazai és határontúli zeneiskolák számára, hogy még több gyermek számára elérhető legyen a zenetanulás lehetősége. (A jótékonysági célra létrehozott weboldal itt érhető el: csikyfund.com)

    Ahogy a színpad forgása megállt, hajnali köd ereszkedett a tájra, és mint szentjánosbogarakkal marionettező lidércek, négy kecses alak kezdett fénnyel-sötéttel játszó, a hullámzó füsttel szimbiózisban mozgó tánckoreográfiába.

    Ez a kép vezette fel az est legváratlanabb pillanatát: egy mattezüst BMW 8 Gran Coupé gördült elegáns lassúsággal a színpad jobb oldalára, majd kiszállt belőle Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Így sem kezdődött még zongorakoncert! Bogányi futurisztikusan gyönyörű, világhíres zongoráján nagy szenvedéllyel játszott, hogy koncertje egy váratlan és katartikus koreográfiával érjen véget. Liszt Ferenc Un sospiro című hangversenyetűdjére Vellai Krisztina mutatta be akrobatikus és tissue-koreográfiáját. Ami 2018 őszén a New York-i Metropolitan Opera színpadán mégsem valósult meg, az most a pár száz fős kaposvári közönség előtt megszületett: a világhíres zongorista és a kiugróan tehetséges fiatal légtornász találkozása karmikus volt: olyan összhangban rezonáltak egymás legkisebb rezdülésére is, mintha heteket-hónapokat gyakoroltak volna együtt a fellépés előtt.

    „Amikor a teátrum újranyitott, azt vállaltuk, hogy ez a színház megint más lesz, mint a többi magyarországi, vidéki színház. Ez a színház ismét méltó régi nagy híréhez” – mondta a Sokszínű Varázslat gálaest végén Fülöp Péter színigazgató.

     

    A videó itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/csikyszinhaz/videos/2869912249744286/

     

    Az esemény házigazdái:

    Várnagy Andrea zongoraművésznő, a ZeneVarázslat alapítója és főszervezője

    Takács Bence Ervin MMA ösztöndíjas előadóművész, Tények műsorvezető

     

    Rendező: Pál Dániel Levente

    Koreográfus: Vellai Krisztina

    Adománygyűjtés ötletgazdája és főszervezője: Palvin Anita

     

    Felajánlók köre: Bélavári Zita – divattervező; Nanushka – divatmárka; Palvin Barbara – modell; dr. Zimány Linda – jogász, műsorvezető; Dylan Sprouse – színész

     

    A modellek szerepében: Krajcsi Nikolett, Mikecz Estilla, Nyári Szilvia, Szabó Nikolett, Zsíros Linda, Benedek Dániel, Stefánszky István

     

    Táncosok: Nagy Lili, Péter Szilvia, Vadászi Tamara

     

    Fotók: Ludmann Dániel

Read more

 

A cirkusz árnyai

 

A cirkusz régen

Skip to content