Sikeresnek mondható a Lázár Ervin Program
VamosBence007Hogyan zajlott a program kidolgozása, amiben a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ is részt vett?
Kardos Kata: Tavaly április környékén felkérték a Fővárosi Nagycirkuszt is, hogy vegyen részt abban a pilot projektben, ami a Lázár Ervin program tervezése alatt a tapasztalatszerzést szolgálta, például hogyan tudnak bejutni a diákok egy előadásra. Akkor öt előadásnyi gyerek érkezett, akik számára biztosítottuk az utazási feltételeket is. Kifejezett kérés volt, hogy több régióból hívjunk gyerekeket, hogy megtapasztalhassuk, milyen nehézségekkel jár, mikre kell figyelnünk, milyen segítséget kapunk az iskoláktól. Azáltal, hogy részt vettünk az előkészítési folyamatban, fontos tapasztalatokat tudtunk megosztani a program létrehozóival. Az előadások előtt próbáltunk pedagógiai tartalmú órákat is nyújtani a diákoknak, aminek levontuk a konzekvenciáit. A program elindulása után előadásonként körülbelül 800–1000 gyerek érkezett az intézményünkbe.
Hogy készült fel a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a tavaly szeptemberben indult programra?
Kardos Kata: Miután csatlakoztunk a kormány által kezdeményezett Lázár Ervin Programhoz, tisztában voltunk vele, hogy a Fővárosi Nagycirkusz fogadja majd az általános iskolák teljes hatodik évfolyamát, ami körülbelül százezer tanulót jelent, plusz a kísérőtanáraikat. Ekkor gondolkodtunk el azon, hogy valamiféle pedagógiai tartalmat is szolgáltassunk a gyerekeknek, hogy ne csak egy szórakoztatási formát kapjanak, hanem tapasztalják meg ennek a művészeti ágnak a sokszínűségét.
Adva volt, hogy egy színházi vagy zenés program miképpen kapcsolódik az oktatáshoz, miért fontos, hogyan lehet egy kötelező olvasmányt a színházban való megtekintéshez kapcsolni. Sokkal több kérdést vetett fel, hogy egy cirkuszművészeti előadás hogyan kerül ebbe a programba. Sok olyan eleme van, ami oktatásra alkalmas, és emellett értékeket, fontos társadalmi üzeneteket közvetít. Ezekre nekünk valahogyan fel kellett hívni a figyelmet, hogy érzékeljék a gyerekek és a pedagógusok is, és tudjanak vele dolgozni az iskolában.
Ezt nem lehetett egyszerre több száz gyereknek rendhagyó óra formájában megtartva prezentálni, ezért keresni kellett egy olyan megoldást, ami által eljut a diákokhoz, hogy mekkora jelentősége van ennek a művészeti ágnak az oktatási palettán. Ekkor jött az ötlet, hogy mivel a diákoknak a különböző PISA-felmérések alapján a szövegértés, nyelvtan témakörökben elakadásaik vannak, ezért nagy szükség van rá, hogy színesítsék a tananyagot és a tanulók szívesen foglalkozzanak vele, hiszen a szövegértés minden tantárgy alapja. Ekkor fogott hozzá András annak a munkafüzetnek az elkészítéséhez, amelynek tartalma főként szövegértésre épült cirkuszi eszközökkel kibővülve.
Sándor András: Egy több tantárgy tananyagába beilleszthető és több kulcskompetenciát fejlesztő feladványgyűjteményt állítottunk össze. A munkafüzet egyes feladatai alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek elvárásaihoz, így beépíthetők akár az általános iskolák helyi tantervébe is.
Alapvetően az anyanyelvi nevelést és a nyelvtan órákat hivatott megsegíteni; szövegértési és elsősorban a magyar nyelvi órákon használt feladatokat tartalmaz. Az elkészítésnél fontos szempont volt, hogy csak olyan játékos feladatok kerüljenek bele, amiket már ismernek a hatodikosok. Ez lehetőséget ad nekik az összefoglalásra, rendszerezésre tanórai keretek között, ugyanis úgy alkottuk meg, hogy az a pedagógus segítségével történjen a tanórán. Kifejezetten figyeltünk rá, hogy a feladatok tartalma kapcsolódjon az akkori Hófödte Álom – Ősi cirkuszi mese című előadáshoz és a cirkuszművészethez.
Az is a feladatunk, hogy a Lázár Ervin Program által hozzánk érkezett gyerekek kapjanak valami pluszt, ami megsegíti őket az adott tantárgyban, ami formálja az értékrendjüket, és lehetőséget biztosít a tanároknak, hogy beszélgessenek róla. Ezáltal szorosabbá válhat a kapcsolat az osztályfőnök és a diákok között. Minden előadáshoz kapcsolódóan készül feladatgyűjtemény, amiket az előadást megelőzően a pedagógusok és a diákok is kézhez kapnak az intézmény saját kiadványával, a cirkuszművészeti újsággal együtt.
A Lázár Ervin Programmal kapcsolatos információáramlást és tájékoztatást nagyban segítette a Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett Színháziskola elnevezésű pedagógus-továbbképzés is. Az intézmény sokszínű képzési palettájába úgy illesztette bele ezt a továbbképzést, hogy gyakorlati információkkal, útmutatásokkal lássa el a résztvevő pedagógusokat. Az ország egész területéről, minden megyeszékhelyen és a fővárosban közel félszáz továbbképzés megtartására került sor, amelyeken körülbelül ezer tanár kolléga vett részt. A négynapos képzés első és negyedik napja úgynevezett kontaktnapként valósult meg, ahol a résztvevők színházi és cirkuszi szakemberekkel, zene- és táncművészekkel közösen ismerhették meg Magyarország kulturális intézményrendszerét, illetve a különböző előadó-művészeti ágakkal kapcsolatos egyéb ismereteket, tudnivalókat. A második és harmadik összefüggő napokon a résztvevők Lakitelken tekinthették meg a békéscsabai Jókai Színház előadását vagy Budapesten a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszművészeti produkcióját. Ezt követően a pedagógusok csoportosan dolgozták fel a látottakat. A képzés célkitűzése az volt, hogy a résztvevők megismerjék, hogyan, milyen eszközökkel tudják majd feldolgozni a látott előadásokat, produkciókat diákjaikkal, figyelembe véve életkorukat, érdeklődésüket és kulturális befogadóképességüket.
Miért fontos még a Lázár Ervin program?
Sándor András: A Lázár Ervin Program olyan egyedülálló lehetőség a kulturális esélyegyenlőség megteremtésére, amely során az általános iskolai diákok lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül, életre szóló, komplett kulturális élményekkel gazdagodnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első évfolyam bábelőadáson vesz részt, a második évfolyam pedig előadó-művészeti produkción a saját oktatási intézményében. A harmadik évfolyam színházi előadást tekint meg, a negyedikesek komolyzenei vagy népzenei koncerten vesznek részt a saját oktatási intézményeikben. Az ötödik osztályosok színházi előadást tekintenek meg a legközelebbi játszóhelyen, a hatodikosok cirkuszművészeti előadásra utaznak. A hetedik osztályosok előadó-művészeti produkciót tekintenek meg az iskoláikban, míg a nyolcadikosok Budapestre látogatnak színházi előadásra. Az utazási feltételeket a kormány biztosítja, a szervezést pedig a tankerületek végzik.
Tapasztalataink szerint sok gyermek a programnak köszönhetően először jár a fővárosban és utazik tömegközlekedéssel, ami szintén nagy élményt jelent. Az utazás és a cirkuszi előadás közösségformáló erővel is bír az osztályok számára.
Sikerült megvalósítani azokat a célokat a Lázár Ervin Programmal kapcsolatban, amiket szerettetek volna? Milyen visszajelzések érkeznek?
Kardos Kata: Azt látjuk, hogy teltházzal mennek a meghirdetett előadások, ahol csillogó szemű hatodikosok ülnek, akik önfeledten élvezik. Ez nemcsak nekik okoz örömet, hanem a fellépőknek és az előadások szervezőinek is. Visszacsatolásként kérdőíveket gyűjtünk a pedagógusoktól, amikből kiderül, hogy örömmel használják az általunk készített feladatlapokat, amelyek segítséget nyújtanak számukra az oktatásban, emellett az osztályfőnöki órákon beszédtémát szolgáltat nekik az utazás, az átélt élmények és a cirkuszművészet. data:text/mce-internal,text,%A0
Tehát amit el szerettünk volna érni, vagy közvetíteni a feladatlapokkal, sikerült. Ősztől újult erővel és a begyűjtött tapasztalatokat felhasználva folytatódik a program.
Szekáry Zsuzsanna
