Szent Boszorkány – Egy varázslatos, szimbolikus összművészeti mesemű

A helyszín egy varázslatos erdő, ahol találkozik a mesék és mondák három világa: a Felső Világ, ahol varázslatos tündérboszorkányok (Vellai Krisztina, Leskó Boglárka) élnek, a Középső Világ, ahol a halandó emberek, és az Alsó Világ, ahol az erdődémonok (Kovács Emese, Szlávy Eszter) garázdálkodnak. Ezek a túlvilági lények kapcsolatba kerülnek az emberekkel, akiket elragadnak a világukba, akik aztán vagy visszatérnek onnan, vagy nem.

Ez viszont csak egy értelmezése a látottaknak, ugyanis ezek a lények és az erdő saját elménket, belső félelmeinket, vívódásainkat, vágyainkat is kifejezik. Ezért a készítők minden részletre ügyeltek. A jól kiválasztott fények mellett Papp Janó kosztümtervező az erdődémonoknak rémisztő maszkokat és denevér-szerű szárnyakat, a megjelenésüket zeneileg aláfestő Maráth Viktor pedig félelmetes dallamokat alkotott. A tündérboszorkányok ezzel szemben kedvesek, játékosak, légiesek, a világos kosztümjük a magyar vizuális folklór – páva, virágok – jegyeit viselik és Vellai Krisztina levegőkoreográfiájában kecses tissue és levegőkarika számokkal jelenítik meg a rájuk jellemző tulajdonságokat.

A történetmesélő újcirkuszi darab, a Szent Boszorkány különlegessége, hogy összefonódik benne a cirkuszművészet, a népzene és a néptánc. Nem egymás mellett vannak, hanem kiegészítik egymást és együtt többé válnak. A levegő-, talajakrobatikai-és néptánc koreográfiákhoz szervesen kapcsolódnak a népdalok. Ebben nagy szerepe volt a Góbé zenekarnak, akik egy ponton túl élőben mezőségi autentikus népzenét játszanak, valamint Kalmár Ákos koreográfiájának, Húsvét Dánielnek és a Hangszerkészítőt játszó Darabos Péternek, akik a Magyar Állami Népi Együttes táncosai.

Erre az összefonódásra tökéletes példa a darab egyik jelenete, amikor a többszörös cirkuszfesztivál-díjas Fehér Ádám és Kassai Benjámin a kínai rúdon, míg a két néptáncos legény a földön, tánccal méri össze tudását. De egy egészen modern sport is színesíti az előadást, ugyanis Szarka Ákos világbajnoki bronzérmes street workout versenyző 90 fokban elfordított, szinkronra épülő jelenetet mutatott be Fehér Ádámmal és Kassai Benjáminnal, ami szintén látványos és egyedi újításnak minősül.

Bár a darab központi eleme a tiszta, lemondásokkal járó szerelem, amit a címszereplő Balogh Kata és Darabos Péter ( gyermekként: Szeitl Patrícia Molly és Márk )hihetetlen finomsággal adnak át, az erotika is hangsúlyosan megjelenik egy újabb kínai rúd számban, amikor a démontündért alakító Szlávy Eszter kígyóként lecsúszik a Világfát szimbolizáló rekviziten, hogy elcsábítsa a legényeket. Őszintén szólva, ennyire erotikus, érzelemdús koreográfiát talán még nem is láttam. A darab összes résztvevőjére jellemző volt, hogy tökéletes átéléssel, a mimikát és a testbeszédet gazdagon felhasználva alakították a szerepüket, mintha csak rájuk öntötték volna.

A záró jelenetben a mindenek felett álló Halál (Biritz Ákos) gurtnin lebegett a halhatatlanság helyett a múlandó életet és a szerelmet választó tündérek és kedveseik fölött. Vajon le lehet győzni a halált? Érdemes az érzelmeink által kijelölt utat követnünk? Irányíthatjuk mi a sorsunkat, vagy minden a nálunk felsőbb hatalmakon múlik és mi csak bábok vagyunk a számunkra kiszabott rövid életünkben? Megéri a szívünkre hallgatni és egy új utat választani? Kalmár Ákos és Pál Dániel Levente ezekre a kérdésekre keresik a választ a Szent Boszorkány című összművészeti meseművükben, de a végső következtetést, nekünk nézőknek kell levonni, miközben egy varázslatos utazást teszünk nem csak a cirkuszművészet, a néptánc és a népzene, hanem saját belső világunkba és jelenlegi élethelyzetünkbe.

Szekáry Zsuzsanna

A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett és támogatott Staféta program keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma további támogatásával kiegészülve valósult meg. Támogatók: Staféta, Budapest Főváros Önkormányzata, Emberi Erőforrások Minisztériuma, FÜGE Produkció, BeStrong