Ujjé a ligetben...

A Fővárosi Nagycirkusz története

Az egykori “Városerdő” mocsaras, homokos területét a 18. század végén kezdték rendezni, parkká alakítani. 1795-ben nyílt meg az első vendéglő, amit hamarosan több is követett, így hamar népszerűvé vált a polgárok körében: ez lett a világ első, bárki által látogatható, nyitott parkja. 

1832-től már óránként induló társaskocsik vitték az utasokat a ligetbe, ahol korcsolya- és lóversenypálya, valamint mutatványosok várták a szórakozni vágyókat. 

A ligeti látványosságok közé tartoztak Carl Hagenbeck egzotikus nép-karavánjai és más autentikus nép-kiállítások, így az 1870-es évektől az állatkertben afrikaiakkal, szingalézekkel, lappokkal is találkozhattak a városlakók.

A liget nagyobb rendezvényeknek is helyet adott, pl. az Országos Kiállításnak (1885) és a millenniumi ünnepségek (1896) főbb eseményeinek. 

A látogatókat 1870-től – a kontinensen egyedülálló módon – földalatti vasút szállította a Városligetbe.

  1. Baroccaldi ponyvacirkusza a Városligetben 1906-ban (Fotó: Balogh Rudolf /BTM Kiscelli Múzeum gyűjteménye)
  2. Családi belépőjegy a városligeti mutatványos körzetben megrendezett “monstre carnevalra” 1911-ből. (Szilágyi József-Szekeres György: Circus, MACIVA 1979)
  3. A millenniumi kiállítás egyik központja egy mutatványos, szórakoztató és vendéglátó komplexum, az Ős-Budavára volt, mely a török kori Budavár látványát és hangulatát igyekezett felidézni. Később ennek a helyén nyílt meg az Angol Park, azaz Vidámpark. Műsorfüzet 1896-ból. (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  4. Akrobaták a ligeti arénában. Háttérben a vurstli óriáskereke és mutatványos bódék 1919-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  5. “Virágcsatát” hirdető plakát (Szilágyi József-Szekeres György: Circus, MACIVA 1979)
  6. Hagenbeck egzotikus nép-karavánja a Városligetben (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  7. Baroccaldi halála után egy időre a híres énekes bohóc, Jancsi, azaz Morgenroth Károly vette át a cirkusz bérleti jogát (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)
  8. Belépőjegy az Ős-Budavárába (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  9. Az állatkert, hogy még több látogatót vonzzon, mutatványosokat szerződtetett. 1904-ben például bikaviadalt szervezett, ám az esemény az állatvédők heves tiltakozása miatt botrányba fulladt. (Szilágyi József-Szekeres György: Circus, MACIVA 1979)
  10. Artisták egy ligeti szabadtéri színpadon 1910 körül (Fotó: magángyűjtemény)

A Fővárosi Nagycirkusz létrejötte valójában az állatkertnek köszönhető, ami 1866-ban nyitotta meg kapuit, ám a kezdeti nagy érdeklődés hamar lelohadt az állatok iránt. A látogatók szenzációt, látványosságot vártak a belépő díjért, és a Városligetben sok rivális cirkusz, szórakozóhely működött. Az állatkert  vezetése ezért mutatványosokat, komédiásokat alkalmazott, tombolát szervezett, végül megbízta az akkor itthon vendégszereplő holland cirkuszigazgatót, Wulff Edét egy állandó cirkuszépület megépítésével. 

Wulff Ede a brüsszeli világkiállításról egy szétszedhető és újból összerakható építményt hozott magával. A falakat hullámbádog lemezek borították, az épület szerkezete, az ülőhelyek talapzatai, illetve az alattuk húzódó öltözők is mind vasból voltak. Az épülethez hatalmas, ötven méter hosszú istálló tartozott, ugyanis Wulff műsorában rendszerint 86 ló szerepelt. Az épületben jutott hely a balettkar és a statiszták számára is, utóbbiaknak külön helyiséget biztosítottak az öltözők mellett. A bejárati előtérben tűzjelző állomás kapott helyet, valamint büfé is volt. Emellett az épületben már 1892-ben vízöblítéses toilettek működtek.

  1. Wulff Ede bádoglemez borítású cirkusza (Fotó: Élet a régi városligetben, Bp., 2013)
  2. Wulff Ede lovardájának műsorfüzete, 1898 (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  3. A nézőtér alaprajza, 1897. A befogadóképesség 2290 fő volt. A páholyok 24 koronába, az állóhelyek 50 krajcárba kerültek. (Kincses Kalendárium, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  4. Beketow cirkusz a Városligetben és a Vurstli egy része, 1919 (Fotó: Nok Gyula felvétele, BTM Kiscelli Múzeum gyűjteménye)
  5. Wulff Ede cirkusz-lovardájának plakátja az 1890-es évekből (Magángyűjtemény)
  6. A cirkusz alaprajza az áthelyezése előtt, 1908 (Budapesti Történeti Levéltár)
  7. Wulff Ede cirkuszának műsorfüzete, japán rizspapíron, 1894 (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Wulff Ede a kezdeti sikerek ellenére pár év múlva visszaadta a cirkusz bérleti jogát, amit Beketow Mátyás vett át családjával 1904-ben. 

Matvej Ivanovics Beketow 1867-ben született Orjolban. A cári hadsereg katonája bohócként kezdte művészi pályafutását egy koppenhágai cirkuszban, disznókat is idomított, végül lovakkal kezdett foglalkozni. Önállósította magát, és vállalkozása Európa-hírű nagycirkusszá fejlődött. A ló lett az igazi szenvedélye, elismert szaktekintéllyé vált a lótenyésztés területén is. A feleségével együtt bemutatott lovasprodukciók a műsor fénypontját jelentették, a cirkusznak akkoriban kb. 100 lova volt.

Beketow 1908-ban az épületet felújíttatta és 80 méterrel arrébb vitette, így az kikerült az állatkert területéről. Kisebb megszakításokkal 1928-ig vezette a cirkuszt, mivel anyagi csődbe jutott, öngyilkos lett. Őt fia, Beketow Sándor követte, aki 1929-től társával, Árvai Rezsővel együtt  vezette a cirkuszt, azonban a látogatószám csökkent, így anyagi gondok miatt végül kénytelenek voltak visszaadni a cirkusz bérleti jogát.

  1. Beketow Cirkusz, 1919 (Fotó: Nok Gyula felvétele, BTM Kiscelli Múzeum gyűjteménye)
  2. A cirkuszigazgatók jellegzetes produkciója volt a több lóval bemutatott ún. szabadidomítás (freiheit). Beketow Mátyás, a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója is híres lovas számával hirdette cirkuszát 1914-ben. (Magángyűjtemény)
  3. Matvej Ivanovics Beketow, azaz Beketow Mátyás, a cirkusz új bérlője (Fotó: Tóth Bertalan és Tóth Bertalanné hagyatéka, Karácsony Károly felajánlása)
  4. A Beketow Cirkusz épületénk terve 1908-ból (Budapesti Történeti Levéltár)
  5. A Beketow Cirkusz műsorfüzete 1930-ból. Beketow Mátyás halála után fia, Sándor vette át  társával, Árvai Rezső vállalkozóval a bérleti jogot. (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  6. Városligeti díjbirkózó verseny 1920 körül, középen Zoli bohóc. (Fotó: Szilágyi József-Szekeres György: Circus, MACIVA 1979)
  7. A vurstli madártávlatból: jobbra a cirkusz,  balra a Feszty-körkép épülete (Fotó: Pesti Napló, 1925, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  8. Beketow Mátyásné portréja  (Fotó: Tóth Bertalan és Tóth Bertalanné hagyatéka, Karácsony Károly felajánlása)
  9. Kedvezményes belépőjegyre jogosító kupon az 1930-as évekből. (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  10. Beketow Mátyás lovon  (Fotó: Tóth Bertalan és Tóth Bertalanné hagyatéka, Karácsony Károly felajánlása)
  11. A Beketow Cirkusz műsorfüzete, mely varieté jellegű műsort kínál a látogatóknak. (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  12. A Beketow Cirkusz épülete, korabeli képeslap (Magángyűjtemény)

A cirkusz vezetésének ügye jó ideig kérdéses volt: 1934-ben például a Vígszínház költözött a porondra. A Cirkusz csillaga című előadásban olyan sztárok léptek fel, mint Rökk Marika és Jávor Pál. 1935-ben a Busch Cirkusz vette át a bérleti jogot egy szezonra.

1936-ban Fényes György vette át az igazgatói posztot, aki a 2. világháború ideje alatt, egészen 1944-ig volt igazgató. Fényes műsorpolitikájával leginkább a varieté felé közelített, a cirkusz nevébe is becsempészte a “varieté” szót. Bár műsorai világszínvonalúak voltak, a magyar artisták körében sok feszültséget okozott, hogy leginkább külföldi művészeket szerződtetett.

1944-ben a cirkuszt a bombázások miatt bezárták. Az épület jelentős károkat szenvedett, ám 1945. május 1-jén mégis ünnepi előadással várta a közönséget. A cirkusz vezetését hárman vették át: ismét Árvai Rezső és a Göndör-fivérek: Ferenc, aki egy híres ugródeszka csoport vezetője volt, és Miklós, alias Corodini, a közismert bűvész.

A cirkuszt 1949-ben államosították, ekkor kapta a Fővárosi Nagycirkusz nevet, igazgatója Barton Nándor lett. Őt követte 1954-től Osváth István, 1956-tól ismét Barton Nándor, 1957-től Fekete Lajos, aki 1969-ig irányította az intézményt.

1950-ben megalakult az Állami Artistaképző Intézet, ahol 11-12 éves koruktól tanulhattak nemcsak az artistacsaládok gyermekei, hanem civilek is. Az intézmény alapítója és igazgatója 36 éven keresztül Id. Baross Imre volt, akinek a nevét ma az iskola viseli.

Az államosítás sok változást hozott a cirkuszok, artisták életébe. A családi cirkuszok mind állami kézbe kerültek, ennek kezelésére 1954-ben alakult meg a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat. Az artisták többsége a vállalat státuszba vett művészeként dolgozhatott tovább. A cirkuszművészet ebben az időszakban államilag elismert és támogatott előadó-művészeti tevékenység volt, a külföldön vendégszereplő magyar artisták sikereinek köszönhetően a magyar cirkuszművészet a világ élvonalába került.

  1. A “francia Herkules”, azaz id. Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz udvarán készül erőművész bemutatójára, 1946 (Magyar Nemzeti Filmarchívum)
  2. A cirkusz műsorfüzete 1938-ból. A “Fényes Fővárosi Nagycirkusz” Fényes György igazgatásával a cirkusz 1944-ig működött. (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
  3. 1945 július elsején a cirkuszban megkezdődtek a rendszeres műsorok. Az igazgatók “100%-os cirkusz műsort” ígértek a nagyérdeműnek (Szilágyi József-Szekeres György: Circus, MACIVA 1979)
  4. A Fővárosi Nagycirkusz nézőtere az utolsó előadáson, 1966. március 24-én. Fotó: Harsányi József, BTM Kiscelli Múzeum gyűjteménye)
  5. Baross Imre igazgató vezetésével a kisgúlát gyakorolják a tanulók 1972-ben (Fotó: MTI/Bisztray Károly)
  6. Gyakorlás az Arany János utcai  próbateremben 1955-ben. (Fotó: Fortepan, Kotnyek Antal)
  7. A Fővárosi Nagycirkusz 1962-es díszelőadásának plakátja (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  8. Növendékek figyelik, ahogy társuk (Székely Szilárd) vizsgára készül (Fotó: MTI/Bereth Ferenc, 1960)
  9. Jovin, az élő ágyúgolyó a Fővárosi Nagycirkuszban, 1958 (Fotó: Fortepan, Bauer Sándor)
  10. Petrics Iván állatidomár medveszámát hirdető plakát, Fischer Ilona grafikus munkája az 1950-es évekből (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  11. Zsonglőrök gyakorolnak fellépés előtt a Fővárosi Nagycirkusz utolsó előadásán, 1966. március 24-én. (Fotó: Harsányi József, BTM Kiscelli Múzeum gyűjteménye)
  12. A Fővárosi Nagycirkusz “Nemzetközi randevú” című műsorának plakátja 1961-ből. (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  13. Jelenet az 1958-as magyar vízirevüből. (Fotó: Fortepan, Kotnyek Antal)
  14. A Fővárosi Nagycirkusz műsorának plakátja egy angliai turnén (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  15. A Baross csoport Dél-Amerikában egy utcai parádén az 1960-as években. (Fotó: magángyűjtemény)
  16. A világhírű, három manézsos, amerikai Ringling Circus, ahol gyakran vendégszerepeltek magyar artisták (Fotó: magángyűjtemény)
  17. A cirkuszvállalat egyik utazócirkuszának plakátja 1967-ből.  (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)

Az 1960-as évekre a cirkusz épülete igencsak megérett a bontásra, szerkezetileg és technikailag is elavulttá vált. Végül az állam egy új kőcirkusz felépítése mellett döntött. A régi cirkuszt 1966-ban bontották le, a munkálatok 5 éven keresztül tartottak.

Az új cirkusz ünnepélyes megnyitójára 1971. január 14-én került sor, a gálára a világ négy tájáról, külföldi vendégszerepléseikről érkeztek haza világhírű artistaművészeink.

Az új épület minden tekintetben megfelelt a kor követelményeinek: 150 fellépő befogadására alkalmas, kényelmes, szállodaként is üzemelő öltözők, kombinált fürdőhelyiségek, tágas társalgó, büfé várta az artistákat. A „magyar artistaművészet fellegvárát” az akkori legmodernebb hang- és fénytechnikai eszközökkel szerelték fel. A kupola magassága 15 méter lett, az állatok számára korszerű istállók, biztonságos automata kihúzható ketrecek készültek. A cirkusz rajongóit a színházakban megszokott körülmények fogadták: büfé, ruhatár és 2000 ülőhelyes nézőtér.

A Fővárosi Nagycirkusz újranyitása utáni első igazgató Eötvös Gáborné volt, őt követte 1982-ben Vitáris István, majd 1986-ban Radnóti Tamás. 1988-ban Kristóf István vette át a Fővárosi Nagycirkusz vezetését, aki 24 éven át maradt ezen a poszton.

  1. “Búcsúzik a cirkusz”.  A régi épület lebontása előtt 1966-ban. (Fotó: Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  2. Kártyanaptár 1966-ból. (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  3. A Fővárosi Nagycirkusz a lebontása előtt (Fotó: Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  4. 1968. augusztus 22. A Fővárosi Nagycirkusz újjáépítési munkái. (Fotó: MTI/Tormai Andor)
  5. Az építkezés ideje alatt a Dózsa György út és a Damjanich utca kereszteződésében felállított sátorban folytak az előadások. (Fotó: magángyűjtemény)
  6. Az ideiglenes sátor (Fotó: magángyűjtemény)
  7. 1969. augusztus 30., az új “Cirkusz Palota” építkezése a Városligetben, a lebontott Nagycirkusz helyén. A háttérben az elefántház épülete. (Fotó: MTI/Bara István)
  8. Az építkezés 1969. augusztus 30-án. (Fotó: MTI/Bara István)
  9. Az átépítés alatt álló Fővárosi Nagycirkusz nézőtere 1970. október 23-án. (Fotó: MTI/Mező Sándor)
  10. “Rivaldafény-próba”. (Fotó: MTI/Mező Sándor)
  11. Egy kártyanaptár már az új épületet hirdetve. (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  12. Az első emeleti büfé a Fővárosi Nagycirkuszban még a lelkes közönség nélkül. (Fotó: MTI/Mező Sándor)
  13. A Fővárosi Nagycirkusz madártávlatból 1974. augusztusában. (Fotó: Bakos Ágnes, BTM Kiscelli Múzeum)
  14. Kártyanaptár (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  15. Az új cirkuszépület a 10 éves jubileumi előadás idején, 1981-ben. (Fotó: Fortepan, Magyar Rendőr)
  16. Kártyanaptár (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)

1996-ban a Fővárosi Nagycirkusz végre megrendezhette az első Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált, amit azóta már a nagy fesztiválokkal (Monte Carlo, Verona, Wiesbaden, Párizs) együtt emlegetnek. 

2014. július 4-én újabb nagy előrelépés történt: a Fővárosi Nagycirkusz kiemelt nemzeti előadó-művészeti intézménnyé vált.

2012 novemberétől 2015 novemberéig Id. Richter József igazgatta a Fővárosi Nagycirkuszt. Ebben az időszakban a cirkusz Művésztelepét is továbbfejlesztették. A telep az 1930-as évektől a magyar és a külföldi artisták lakókocsijait fogadta be, tárolásra, javításra alkalmas műhelyek és raktárhelyiségek, istállók kaptak helyet. A Hippodrom és az Állatház épületeit 2012-ben lebontották, a felszabaduló területen épült meg a Hungária Cirkuszcsarnok, mely nemcsak akrobatikus és levegőszámok gyakorlására, hanem bemutató és vizsgaelőadások helyszínéül is szolgál. 

2015.  december 1-jén Fekete Péter vette át a Fővárosi Nagycirkusz, egyben a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. vezetését. Elindította a cirkuszt társadalmiasító Mit neked cirkusz! programot, amelynek keretében, egy új cirkuszépület felépítése kapcsán, társadalmi vitát, közös gondolkodást kezdeményezett arról, mit is jelent az emberek számára a cirkusz, mit gondolnak a művészek, az értelmiségiek, a színházszeretők és az egyszerűen csak szórakozni vágyók a cirkuszról, mint előadó-művészeti ágról. A rendszeresen megrendezésre került ARTista Café beszélgetéssorozat során mindig egy aktuális cirkuszi kérdést vitattak meg a résztvevők.

Fekete Péter 2018. május 22. óta az EMMI kultúráért felelős államtitkáraként végzi munkáját, és a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosként segíti a cirkuszművészet ügyét. Az intézményt jelenleg Dr. Borsós Beáta ügyvezető igazgató vezeti.

A Fővárosi Nagycirkusz 2019. június 27-én ünnepelte fennállásának 130 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból a cirkusz épületében jubileumi cirkusztörténeti kiállítás nyílt, amely folyamatosan látogatható.

Ugyancsak a 130 éves jubileumhoz köthető, hogy a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. elnevezése kiemelt nemzeti intézmény jellegének megfelelően 2019. június 27-től Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.

2022-től ismét Fekete Péter vezeti a Fővárosi Nagycirkuszt és annak működtető intézményét, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft-t.

  1. Az első Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál plakátja (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  2. Kristóf István, a cirkuszfesztivál megálmodója, és a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója Czeisler Ferenccel, a Tihany Cirkusz alapítójával, a fesztivál örökös zsűritagjával a 8. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. (Fotó: Urbán Ádám)
  3. A 2010-ben Arany Pierrot-díjjal jutalmazott Vorobiev csoport dupla hinta száma. (Fotó: Urbán Ádám)
  4. A 2020-as cirkuszfesztivál győztesei: Richter Flórián és Merrylu Casselly (Fotó: Urbán Ádám)
  5. A 9. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál műsorfüzete 2012-ből  (Fővárosi Nagycirkusz gyűjteménye)
  6. Dr. Borsós Beáta, Fekete Péter és Graeser József a  XIII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál különdíjainak átadóján (Fotó: Urbán Ádám)
  7. Az artistaképzősök hagyományos nyitóképe a 2012-es cirkuszfesztiválon. (Fotó: Urbán Ádám)
  8. A magyar gála fellépői a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon (Fotó: Urbán Ádám)
  9. Dr. Kriza Zsigmond, a MACIVA egykori igazgatója, Id. Richter József, a cirkusz igazgatója és Halász János kultúráért felelős államtitkár a Hungária Cirkuszcsarnok átadóján 2013-ban.
  10. Az artistaképzősök vizsgaelőadása a Hungária Cirkuszcsarnokban 2018-ban (Fotó: Urbán Ádám)
  11. A Cirque du Soleil workshopja a Művésztelepen 2020-ban (Fotó Urbán Ádám)
  12. ARTista Café 2017 januárjában a Fővárosi Nagycirkusz porondján (Fotó: Urbán Ádám)
  13. Fekete Péter az Artista Caféban (Fotó: Urbán Ádám)
  14. ARTista Café 2017 márciusában a Fővárosi Nagycirkusz porondján (Fotó: Urbán Ádám)
  15. Fekete Péter és id. Richter József az beszélgetése az Artista Caféban 2015-ben ARTista Café 2017 márciusában a Fővárosi Nagycirkusz porondján (Fotó: Urbán Ádám)
  16. Nincs mááásik! – 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz jubileumi kiállítás megnyitója 2019. június 27-én (Fotó: Urbán Ádám)
  17. Látogatók a jubileumi kiállítás főfala előtt (Fotó: Urbán Ádám)

Szonday Szandra muzeológus

Magyar Cirkuszművészeti Múzeum

Támogatónk:

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Weboldal készítés: